GYERMEKKORI EMLKEK
Petfi Sndor 2006.02.02. 18:08
.
Branger utn francibl
Vidk, hol egykor ringatott remnyem,
m jra ltlak tven v utn,
Megifjodunk a gyermek-emlkektl,
Mint a tavasznak langy fuvallatn.
Kszntelek, ti kiskorom barti!
Kszntelek, ti ldott rokonok!
Ti itten a vsz idejben nkem
Szegny madrnak fszket raktatok.
Megnzek mindent, mg a szk brtnt is,
Hol hgval, ki kedves szp vala,
Uralkodott a vn tant s bszkn
Tant, amit maga sem tuda.
Tbb mestersgbe kaptam itt... a restsg
Nagy befolyssal volt mindig rem;
S hittem, hogy a blcs nvre mr jogom van,
Midn Franklin mestersgt tudm.
E korban tmad a bartsg, e fld,
Amely virgzik reggel gazdagon,
S hol egy fa n, amelynek ga gyakran
Tmasz-botunk az letalkonyon.
Vidk, hol egykor ringatott remnyem,
m jra ltlak tven v utn.
Megifjodunk a gyermek-emlkektl,
Mint a tavasznak langy fuvallatn.
Gyszos napokban e falak kzt volt, hogy
Hallm az ellensgnek gyit;
S az nnepzaj kz vegylve, hangom
A haza nevt itt rebegte, itt.
Galambszrny, brndos lelkem itten
Fa-saruimnak terht feled.
Itten csapott le rm az g villma,
s megszokm a fejedelmekt.
E kis hzban kszlt el a balsorsra
Elmm, s mr itten volt megvetni ksz
A dicssget, e tnkeny fstt,
Mely szemeinkbe knnyet is idz.
Rokon- s bartok, hajnalom tani!
Kiket mindegyre jobban tisztelk,
Igen, mg most is szpnek tetszik blcsm,
mbr a dajka elenysze rg.
Vidk, hol egykor ringatott remnyem,
m jra ltlak tven v utn.
Megifjodunk a gyermek-emlkektl,
Mint a tavasznak langy fuvallatn.
Szalkszentmrton, 1846. prilis 10-24.
|