ADY ENDRE  (1877 -1919)

Egy negyedsz�zadon kereszt�l min�lunk minden Ady Endr�t k�sz�tette el�. A magyar kapitalizmus kifejl�d�tt, de nem m�lt el a magyar feudalizmus, a f�ggetlen magyar �llam n�v szerint 1867 �ta megvolt, de az orsz�g m�gis f�lgyarmati helyzetben f�gg�tt Ausztri�t�l. A t�rsadalmi probl�m�k falun �s v�rosban ki�lez�dtek, �s ha elmaradottan is, feln�tt a magyar munk�smozgalom. Egyszerre volt sz�ks�g egy indulatos polg�rtudatra a f�ldesurak ellen �s egy indulatos prolet�rtudatra a polg�rok ellen. Az irodalomban Reviczky �ta tartott az erjed�s �llapota, fiatal nemzed�kek kerest�k az �jat, a korszer�t, s vel�k szemben a maradis�g, az epigonizmus, az �lszem�rem egyre szervezettebben v�dekezett. Cz�bel Minka �s Szil�gyi G�za m�r felfedezi a francia dekadensekben az �szt�nz� er�t. Br�dy S�ndorral m�r megsz�lal az �j ig�ny� pr�za �s a harcos publicisztika. �rlel�d�f�lben volt az irodalom, �s v�rta l�ngelm�j�t, aki kimondja a mer�ben �jat, de �gy, hogy mag�ba olvassza az �r�ks�get is, aki p�ldak�p �s vez�ralak lehet. A felt�telek teh�t kedveztek Adynak, de Ady kellett hozz�, hogy beteljes�tse a sz�ks�gszer�t. �s 1906 febru�rj�ban megjelenik egy �j versek c�m� k�nyv, amellyel megsz�letett a modern magyar irodalom.

Ady Endre vil�gviszonylatban is a XX. sz�zad egyik legnagyobb k�lt�je, Pet�fi �ta a k�vetkez� �j f�szerepl�, akinek jelent�s�g�hez eg�szen J�zsef Attila fell�p�s�ig senki sem foghat�.

Amikor huszonkilenc �ves kor�ban az �j versekkel az irodalom �s az irodalmi harcok kell�s k�zep�re ker�l, m�r hossz� �t �ll m�g�tte. Szeg�ny sors�. de nagy t�rt�nelmi m�lt�, szil�gys�gi kisnemesi csal�d sarja. Di�kkor�t�l fogva versel. �retts�gi ut�n jog�sznak indul, de hamar elcs�b�tja az �js�g�r�s. Debrecenben h�rlap�r�, itt jelenik meg els� versesk�nyve, amelyen m�g er�sen �rz�dik Reviczky hat�sa, �s amelyhez az ifj�s�g k�r�ben n�pszer� �br�nyi Emilt�l k�r el�sz�t. Debrecenb�l ker�l Nagyv�radra �js�g�r�nak. Ez a v�ros, d�nt� �lm�nyeket ad. Gyorsan fejl�d� polg�rv�ros, amelynek izgatott �rtelmis�ge nem is Budapest vagy B�cs, hanem P�rizs fel� tekint. Ott �rlel�dik az �j magyar irodalom. M�velt �r�kkal, k�lt�kkel, �js�g�r�kkal bar�tkozik �ssze, k�zt�k B�r� Lajossal, az �j magyar novellairodalom egyik legkit�n�bb m�v�sz�vel, aki mindhal�lig az egyik legjobb bar�tja marad. Ezeknek a k�r�ben ismeri meg a polg�ri radikalizmus eszm�it, de a divatos filoz�fusokat -Schopenhauert, Nietzsch�t -is, itt tal�lkozik el�bb Marx nev�vel, majd m�veivel. Ebben a nagyv�radi k�rben �rik nagy politikai publicist�v�. Ady ugyanis k�lt�i nagys�ga mellett a magyar politikai �js�g�r�snak a legnagyobb alakja, �s m�r eszm�ben-st�lusban teljesen ki�rett publicista, amikor k�lt�k�nt megtal�lja a saj�t hangj�t. Nagyv�radon jelenik meg m�sodik versesk�nyve, amelynek n�h�ny darabja majd bele fog ker�lni az �j versek k�tet�be is. �s itt tal�lkozik L�d�val, a nagy szerelemmel. A m�velt, szenved�lyes nagypolg�ri asszony k�zvet�ti Adyhoz a modem francia k�lt�ket, � b�rja r� szerelm�t, hogy franci�ul tanuljon, majd egy�tt utaznak P�rizsba. Csaknem egy �vet t�ltenek ott �s a Rivi�r�n. Franciaorsz�gban sz�letik az �j versek nagy r�sze.

Ady az elmaradott vid�kr�l �s a sok mindenben m�g falusias Debrecenb�l ker�lt Nagyv�radra. Nagyv�rad a sz�m�ra a v�ros �lm�ny�t adta. De onn�t egyenesen P�rizsba ker�lt, �s csak P�rizs ut�n Budapestre. Budapest, pedig elmaradott vid�k volt P�rizs ut�n. De itt lett az �j magyar irodalom vez�re. Az �jat akar� k�lt�k, kritikusok azonnal felismert�k benne a kor v�gre porondra l�p�, nagy alakj�t. Ady l�te indokolta a Nyugat megind�t�s�t, ahol az � k�r�be csoportosulhatott mindenki, aki �jat akart. De az els� l�p�st itt is Nagyv�rad tette. 1908-ban Nagyv�radon jelent meg A Holnap c�m� antol�gia, amelyben Ady mellett az �j hang� k�lt�k eg�sz sora jelentkezett, k�zt�k Babits Mih�ly, Bal�zs B�la, Juh�sz Gyula, �s m�g a halkabb szav�ak k�z�tt is olyanok, mint Em�d Tam�s �s Dutka �kos, Mikl�s Jutka. A Holnap volt az els� l�p�s a Nyugat fel�. A Nyugatot Ignotus teremtette meg, � volt a vez�r-kritikus, �s Osv�t Ern� a szerkeszt�. A munkat�rsak t�rzse A Holnap g�rd�ja, de azonnal ott volt m�r M�ricz Zsigmond, nemsok�ra Kosztol�nyi, Karinthy �s F�st Mil�n, majd T�th �rp�d. Az 1840-es �vek �ta nem volt m�g ilyen nagyszer� magyar k�lt�-�r� egy�ttes. Ezek vil�gn�zetileg nem voltak azonos nevez�n, de �sszek�t�tte �ket a harc a r�gi, az akad�mikus, az epigonizmus ellen. Adyt a halad�s �tj�n kevesen tudt�k k�vetni. Legk�zelebb tal�n M�ricz Zsigmond �llt hozz�, �s a maga halk hangv�tel�vel, de t�rhetetlen el�ren�z�s�vel Juh�sz Gyula. A t�bbieket ink�bb a polg�ri radik�lis jelz�vel lehetne jellemezni, m�g Ady hamarosan t�ll�pett a polg�ri szempontokon. Azaz pontosabban: Ady k�lt�szete (�s publicisztik�ja) polg�ri radik�lis, s�t polg�ri forradalmi a jelenlev� feud�lis hagyat�kkal szemben, de hamarosan m�r szocialista forradalmi a polg�ri ellen. �s ezt fejezte ki harcos politikai k�lt�szet�ben.

Saj�t bevall�sa szerint nem �rdekelte egy�b, mint "politika �s szerelem". Szerelmi k�lt�szete szak�t�s minden hagyom�nnyal. Hatottak r� a vil�girodalom szimbolista dekadensei, de t�ll�pett rajtuk: az �lszem�rem n�lk�li szenved�lyes szerelem �j hang� dalnoka lett. �gy egy �vtizedig L�da volt az ihlet�je, majd m�s asszonyok, v�g�l v�gs� �veinek nagy szerelmi �lm�nye: a feles�ge.

Szerelmi k�lt�szet szenved�lyes �szintes�ge, politikai ki�ll�s a hivatalos szentesked�s ellen. �s az is politika, amikor h�r�l adja vall�sos gy�tr�d�seit. Van egy m�lys�ges, protest�ns hagyom�nyokon alapul� isten�lm�nye, de �gy, hogy antiklerik�lis minden vall�ssal szemben.

Ady �gy forradalm�r, hogy hozza mag�val a nagy nemzeti hagyom�nyokat, amelyek ellen szakadatlanul harcol. Mint �ntudatos kisnemes �tkozza el a nemesi �r�ks�get. A protest�ns pr�dik�torokban, a kurucokban, Csokonaiban, Vajda J�nosban tudja a saj�t el�deit. Indulatosan �t�lt magyars�gtudattal �ll ki a nacionalizmus ellen. �s mindezt mer�ben �j versel�ssel.

A magyar vers a v�rosiasod�s �ta kereste a maga �j hangj�t, a versek ritmik�ja Kiss J�zseft�l kezdve �jhodik meg: hangs�ly �s id�m�rt�k -amely egy �vsz�zadig �lesen v�lt el egym�st�l -kezd k�zeledni �s egym�sra hatni. Az ugr�s azut�n megint csak Adyval k�vetkezik be. Az � k�ltem�nyei �ta m�smilyen a magyar vers skand�l�sa, mint azel�tt, k�zelebb ker�lt a term�szetes l�legzetv�telt�l meghat�rozott sz�vegmond�shoz. S ehhez nyelvezet�ben egybe�tv�z�dik a biblikusan �don, a sz�rnyal�an romantikus �s a legnapibb modern. Erre a d�sgazdag nyelvezetre a kor szecesszi�j�nak st�lromantik�ja is hatott. Kifejez�sm�dj�t pedig befoly�solta a szimbolizmus. Ady szimbolizmusa nem a dolgok megismerhetetlens�g�nek hitvall�sa, mint oly sok szimbolist�n�l, hanem �ppen ellenkez�leg: jelk�peket keres ahhoz, hogy egyetlen fordulattal fejezze ki az eddig fel nem ismert jelens�geket: a "magyar ugar"-t, a "diszn�fej� nagy�r"-at. Adyt szimb�lumai�rt sok�ig �rthetetlennek v�dolt�k. De minden igazi �jat hoz�t �rthetetlens�ggel v�dolnak. Az igaz�n eredeti k�lt�i k�pgazdags�ghoz id� kell, m�g k�z�rthet�v� v�lik. (Az Adyval k�r�lbel�l egy id�ben indul� Bart�kot �s Csontv�ryt ugyan�gy nem �rtette a kort�rsak j� r�sze.)

Ady k�r�l elkeseredett harcok folytak hal�l�ig, �s m�g sok�ig hal�la ut�n is. Fiatalon halt meg, negyvenk�t �ves kor�ban, a polg�ri forradalmat m�g nagybetegen meg�rte, a prolet�rforradalmat m�r nem. De a forradalm�rok tudt�k, hogy � volt a nagy el�harcos. �s az irodalomt�rt�net az�ta m�r egy�rtelm�en tudja, hogy vele kezd�dik min�lunk a XX. sz�zad. Ma m�r lassank�nt vil�gszerte is tudj�k, hogy ez a magyar k�lt� a korszak fontos �s halhatatlan nagyjai k�z� tartozik.