Az 1890-es �vek elej�n k�sz�lt el Zichy Mih�lynak az Arany ballad�khoz sz�nt rajzsorozata, amely el�sz�r R�th M�r kiad�s�ban jelent meg (Arany J�nos ballad�i Zichy Mih�ly rajzaival, Budapest, 1895-1898). A hatalmas, f�l�ves k�l�nb�z� sz�n� szecesszi�s k�tetek hasonm�sa �ppen napjainkban l�tott �jra napvil�got. Az �szik�k ciklushoz tartoz� Zichy-illusztr�ci�kb�l (Az eredeti R�th-f�le kiad�s k�teteiben Zichy nem egyszer�en k�l�n�ll� illusztr�ci�kat k�sz�tett az Arany-ballad�khoz, hanem szab�lyosan "k�rberajzolta" a kalligrafikus bet�kkel, k�zzel �rott (Zichy �r�sa lehet?) sz�veget. �gy a rajzok �s a sz�vegkiad�s teljes �rt�k�en csak hasonm�s kiad�sban �rv�nyes�lnek egy�tt. A k�s�bbi kiad�sok ez�rt - b�r ut�nozt�k az eredeti form�j�t - csak szemezgettek a k�panyagb�l.)

Alig fejez�d�tt azonban be ez a d�szkiad�s, a Pesti Napl� 1898-ban �jra megjelentette a gyorsan n�pszer�v� v�l� anyagot, Arany-Zichy Album c�men, m�gpedig legend�san h�res el�fizet�i aj�nd�k-sorozat�ban. Itt imm�r egybegy�jtve szerepelt a 24 Arany-vers, s a hozz�juk k�sz�lt rajzokb�l 40-et k�z�lt az album. Ehhez a kiad�shoz a kor neves irodalomt�rt�n�sze �s Arany-monogr�fusa, Riedl Frigyes egyetemi tan�r �rt tanulm�nyt:   A Pesti Napl� albuma, 1898-b�l

Riedl Frigyes: Zichy Mih�ly k�pei Arany ballad�ihoz (r�szlet) Lehet-e k�lt�i m�vet illusztr�lni ? Mindig gyakrabban meg gyakrabban t�rt�nik, hogy rajzol�-�nnal vagy fest�-ecsettel magyar�znak �s diszitenek valamely k�ltem�nyt. De vajjon joggal t�rt�nik-e ez ? Ugy l�tszik - legal�bb els� pillant�sra - hogy: nem. A k�lt� m�ve sz�p �lom. Minden val�di k�lt� �lmodik, jeleneteket l�t, alakok vonulnak el gy�ny�rt�l ragyog� szeme el�tt, h� �rzelmek dobogtatj�k meg �rz�keny, jaj tuls�gosan is �rz�keny sz�v�t. �lomk�pei meglep� er�vel, r�szletess�ggel �s logik�val t�nnek el�je, mint valami m�sodik fokozott val�. A fest� m�ve is �lomk�p. Minden val�di fest�m�v�sz term�ke egy-egy v�zi�: sz�p form�knak, m�ly sz�neknek, messzire nyul� t�j�koknak, a f�ny rezg�s�nek, az �g v�gtelens�g�nek v�zi�ja. Egyezik-e majd ez a k�t v�zi�, a k�lt�i �s a fest�i, ha a fest� a k�lt� m�v�t akarja a maga nyelv�n, a maga eszk�zeivel felt�ntetni? Ugyanazzal fog-e a fest� �lmodni, a mivel a k�lt� ? Bizony�ra nem. A k�lt� �s a fest� l�tom�sainak saj�ts�ga �s eredeti egy�nis�g�kkel f�gg �ssze. Minden m�v�sz m�s-m�s szellemek menet�t, m�s-m�s ig�zet-form�it l�tja k�pzelet�ben, l�tja lelke szem�ben, mint Hamlet mondja. Mennyi elt�r�s lehet teh�t a k�lt� �s a fest� v�zi�ja k�zt! A Tengerih�nt�s nyit�k�pe De b�rmennyire el is t�rjen a k�lt� �s a rajzol� felfog�sa, m�gis nagy �lvezet re�nk, a n�z�kre, ha val�di m�v�sz interpret�lja a k�lt�t �s nagy tanuls�g re�nk, az olvas�kra, ha a jellemz� rajz kieg�sziti a k�ltem�ny benyom�sait. A k�lt�i m� illusztr�l�sa m�gis csak jogosult k�lt� �s illusztr�tor elt�r�se mellett is. Mi�rt ? Ugyanazon okn�l fogva, a mely �lvezetess� �s �rdekess� teszi, ha ugyanazt a vid�ket k�l�nb�z� t�jk�pfest� festm�nyein szeml�lj�k. Mindegyik m�sk�p l�tja a vid�ket, de mindegyik l�tja, a mint csak a m�v�sz l�t. A k�pen a vid�knek l�nyeges saj�ts�gai a sz�nek vagy form�k k�lt�szet�vel van kifejezve. Ugyanazt a k�lt�t is k�l�nb�z� fest�k k�l�nb�z�en illusztr�lj�k majd: de mindegyik�k felfog�s�ban meglesz a k�ltem�ny bizonyos jellemz� von�sa ugy el�nk �llitva, a mint mi, kik nem vagyunk m�v�szek, el nem tudjuk k�pzelni. A mit hozz�ad a m�v�sz a mag��b�l a k�lt� m�v�hez, az szint�n k�lt�i �s jellemz� lesz. A fest� olykor - mint a nagy szin�sz - oly von�sokat is �rv�nyre juttat, a melyeket a k�lt� alig hogy jelzett. Ha ugyanazt a vid�ket t�bb fest� lefesti, l�tjuk, mit ad a m�v�sz a term�szethez a maga lelk�b�l: a k�lt� illusztr�l�s�val pedig azt l�tjuk, mit told a m�v�sz egy m�s m�v�sz felfog�s�hoz. A V�r�s R�b�k els� oldala K�l�nben: a k�ltem�nyek illusztr�l�sa �p nem szokatlan a m�v�szet t�rt�net�ben. A Bibli�nak is vannak k�ltem�nyes r�szletei. �s mit l�tunk? Azt, hogy majdnem 2000 �v �ta a legnagyobb m�v�szek azon vannak, hogy tehets�geiket, ihlet�ket, forr� �rzelmeiket e bibliai r�szek fest�s�re - mondhatjuk: illusztr�l�s�ra ford�ts�k. Ilyen illusztr�czi�kat festettek a kereszt�nys�g els� mester-ember m�v�szei, naiv ihlettel, az �ld�z�sek kor�ban a m�cses vil�gitotta f�ldalatti katakomb�k nyirkos folyos�inak fal�ra; ilyen bibliai-illusztr�czi�k ragyognak a bizanczi �s norm�n templomok aranyos mozaikjain, melyekkel falak, kupol�k, pill�rek, mennyezetek, p�rk�nyok, padl�k (mintegy �ri�si k�pesk�nyvet alkotva) be vannak vonva; ilyen illusztr�czi�kat festettek a k�z�pkori k�nyvm�sol� szerzetesek hangya-szorgalommal a pergament-kodexek kacskaring�s bet�i �s ind�s diszit�sei k�z�; ily illusztr�czi�kkal diszitett�k ut�nozhatatlan t�zzel �s formagazdags�ggal a renaissance nagy fest�i a nedves m�szlapokat, melyekre kolostorok �s f�papok fresk�kat rendeltek. Raffael maga - hogy csak a legh�resebbet emlitsem - a fresk�k eg�sz �des-pajkos sorozat�ban egy �kori reg�nyt illusztr�lt (a Farnezina-villa falain). A Tetemreh�v�s k�l�n�ll� t�blak�pe Modern reg�nyeket illusztr�lni nehezebb dolog, mert a modern reg�ny term�szet�hez tartozik a sok pontos r�szlet, ezek pedig nagyon megk�tik a m�v�szt. Ellenben sokkal h�ladatosabb feladat az, melyet ezuttal Zichy Mih�ly t�z�tt ki maga el�: ballad�kat illusztr�lni. A ballada elbesz�l�se mindig h�zagos, l�ktet�; az esem�nyek l�nczolata meg-megszakad, a k�lt� csak sejteti vel�nk az �sszek�t� elemeket: az alakok rejtelmes f�lhom�lyb�l emelkednek ki, mely k�pzelet�nket kieg�szit�sre izgatja. Ez a kieg�szit�s: a k�lt�t�l csak oda vetett n�h�ny v�zol� vonalnak biztos k�zzel val� kihuz�sa - �me a ballada-illusztr�tor feladata. II. A Pesti Napl�-t nem csak a nagy g�niusz tisztelete, hanem multj�nak hagyom�nyai is Arany J�nos nev�hez, m�vei k�z�l k�l�n�sen pedig �p ballad�ihoz f�zik. Arany ballad�i k�z�l n�melyek a Pesti Napl�-ban, a Kem�ny Zsigmond lapj�ban jelentek meg legel�sz�r (igy pl. a Szibiny�ni Jank 1855-ben): Arany ballad�inak els� alapos magyar�zata szint�n itt l�tott napvil�got el�sz�r (Greguss �gost toll�b�l): ugyancsak Aranyr�l nyilatkoztak a Pesti Napl�-ban Salamon Ferencz, Erd�lyi J�nos, Greguss �gost, Kem�ny Zsigmond - a nagy k�lt�h�z m�lt� jeles bir�l�k. A Pesti Napl�-ra n�zve �r�m is, megtiszteltet�s is, hogy a nagy Arany-magyar�z�k ut�n a nagy Arany-illusztr�tor m�veit adhatja kez�be olvas�inak. Zichy Mih�ly 1881-ben (B�cs, fot�) Zichy Mih�ly ann�l ink�bb illusztr�lhatta Arany J�nost, mert a k�t m�v�sz bizonyos tekintetben rokon. Aranynak nagy plasztikai �rz�ke volt: egy id�ben fest�nek is k�sz�lt. E fest�i hajlam azt�n megl�tszik m�vein is. Ha valamit el�nk �llit - t�jat vagy jelenetet - azt mindig virtuoz biztoss�ggal, hat�rozott, �lesen kisz�gel� vonalakkal teszi. Ha vid�ket leir, t�rk�pet lehetne r�la k�sziteni, annyira l�tta maga el�tt. Zichynek is egyik f�jellemvon�sa a rajz szemet szur� ereje, az elmos�d� ingadoz� k�rvonalak hi�nya. Arany legmeglep�bb saj�ts�ga t�n az a r�szletess�g, az a pontoss�g, a melylyel t�rgyait szeml�li. Rendkiv�l er�s �rz�ke volt a detail ir�nt: kicsis�get, a mit m�s �szre sem vesz, azt kiemeli Arany a k�lvil�g t�rgy�b�l �s jellemz�en alkalmazza k�ltem�ny�ben. Ez Aranyn�l valami k�pz�m�v�szeti saj�ts�g, valamint az is, hogy Arany a lelki indulatok felt�ntet�s�n�l a lelki indulatokat kis�r� testi v�ltoz�sokat is szemmel tartja �s leirja. Mindig elk�pzeli a szem�ly k�lsej�t is. Re� n�zve egy-egy indulatroham egyszersmind egy-egy arczkifejez�s. Ha Arany egy k�ltem�ny�ben valamely szem�ly lelkileg megindul, Arany l�tja k�pzelet�ben szeme v�res kidagad�s�t, kez�nek g�rcs�s �sszekulcsol�s�t, idegeinek l�zas hangyafut�s�t, orrczimp�inak rezg�s�t is. S�t n�ha - eg�szen fest� m�dj�ra - a lelket csak a testen �t, a testi jelens�gek r�v�n jellemzi. Csup�n a test pathologi�j�t adja mint a bels� d�l�s kifejez�j�t. A testi �s lelki jelens�gek ez egy�ttes felt�ntet�se Aranynak igen jellemz�, ugysz�lva k�pz�m�v�szi saj�ts�ga. Mind a kett�ben, a k�lt�ben �s a rajzol�ban, k�z�s magyaros tulajdons�g a szentimentalizmus hi�nya. Csak a n�met Uhland ballad�ival �s azoknak sokf�le illusztr�czi�ival kell a mi k�nyv�nket �sszehasonl�tanunk, hogy a nagy k�l�nbs�get �szrevegy�k a magyar �s a n�met l�lek hajlamai k�zt. Van Aranyban is, Zichy Mih�lyban is valami raczion�lis, az �szszer�t, a j�zant, a k�vetkeztet�st szeret� von�s. Zichy Mih�ly 1877-ben (Tan�tv�ny�nak, Marynek a rajza) Annyira raczion�lisak, hogy m�r n�ha-n�ha majdnem pr�zaiak. De e mellett er�s a k�pzel�tehets�g�k, s�t m�g a fantasztikust is szeretik. De itt azt�n el is t�r Aranynak �s Zichynek m�v�szi elj�r�sa. Zichynek f�saj�ts�ga �p az, hogy m�veiben raczion�lis, elvont gondolatot, �ltal�nos eszm�t, hat�rozott tendenczi�t akar kifejezni, de ezt fantasztikus, allegorikus eszk�z�kkel szereti megval�sitani. Az elvont gondolat, a tendenczia mag�ban v�ve pr�zai: Arany nem is veszi k�ltem�nyei alapj�ul (legfeljebb tanit� k�ltem�nyeiben,) Zichy pedig nem ritk�n elvont erk�lcsi, b�lcseleti vagy politikai aforizm�b�l indul ki m�vei megalkot�s�n�l. Itt van egyszersmind az elt�r�s Zichy �s Munk�csy g�niusza k�zt. Munk�csyt els� sorban a jelenet k�lt�szete, az alakok csoportul�sa, az indulat kifejez�se, a szinek �sszeolvad�sa �rdekli. Mindegyik�k m�v�ben m�s-m�s egy�nis�g t�kr�z�dik. A m�v�szet olyan gazdag, mint a term�szet. ( = Arany-Zichy Album, Budapest, 1989. VII-XI.)

 Forr�s: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/arany/oszikek/html/index.html