REVICZKY GYULA (1855-1889)

Vajda J�nos sok�ig �l, de csak hal�la ut�n ismerik fel jelent�s�g�t. Kiss J�zsef n�pszer�, sok mindenben a j�v�t k�sz�ti el�, de m�gis t�bb k�ze van a m�lthoz. Komj�thy Jen� l�tom�sos modern k�lt�szetet teremt, de ezt m�g bar�tai is alig tudj�k. Az a k�lt�, aki Arany id�s kor�ban, majd Arany hal�la ut�n, Ady�k fell�p�se el�tt a legk�vetkezetesebben �s legnagyobb hat�ssal k�sz�ti el� a modern magyar k�lt�szetet: Reviczky Gyula.

Egy l�ha arisztokrata �s egy szlov�k csel�dl�ny t�rv�nytelen gyermeke volt, de ezt sok�ig nem tudta. Anyja elt�nt, apja mag�hoz vette, apj�nak feles�ge a mag��nak v�llalta, mivel neki nem adatott saj�t gyermek. A gyeng�d nevel�anya azonban kor�n meghalt, a k�nnyelm� apa elfelejtette fi�t t�rv�nyes�teni. �s amikor mag�ra maradt, kider�lt, hogy a csal�di vagyonb�l neki semmi se j�r, s�t nem is h�vj�k Reviczkynek, igazi neve Balek Gyula. Itt �llt szeg�nyen �s nemess�g n�lk�l a t�k�sek �s a nemesurak Magyarorsz�g�ban. A tehets�ges �s tehets�g�hez m�g nagy m�velts�g�nek is mondhat� fiatalember - aki tov�bbra is az atyai n�ven Reviczkyk�nt szerepel �s �r - tehets�g�b�l �s tud�s�b�l akar meg�lni a kiegyez�s ut�ni f�v�rosban. De senkinek sem kell. �rdekes essz�i, amelyekb�l egy korszer� eszt�tika k�rvonalai bontakoznak ki, visszhangtalanok maradnak. Versei, amelyekben szinte programszer�en szak�t a divatos epigonizmus n�pnemzeti hangv�tel�vel, kezdetben alig kapnak helyet az �js�gokban �s a foly�iratokban, s ha megjelennek, a befoly�sosak ellenszenv�vel tal�lkoznak. A hivatalos irodalom - s vele sodr�dva m�g az �reg Arany J�nos is - a "kozmopolitizmus" b�lyeg�t �ti arra, aki ki akar szakadni a provincializmusb�l. Reviczky emelt f�vel v�llalja a kozmopolitizmust, �s m�ly tisztelettel Arany ir�nt, egy h�rhedt vers�ben szembefordul Arany J�nossal. A fiatalok, a m�st akar�k ekkor m�r kezdik benne l�tni vez�r�ket, de ebb�l nem lehet meg�lni. Reviczky vid�kre k�nyszer�l, �ri csal�dn�l h�zitan�t�s�got v�llal, hogy meg�lhessen. Ott, vid�ken tal�lkozik a nagy szerelemmel: Emm�val. A m�velt le�ny - Bakalovich Emma - �rzelmeiben nem is z�rk�zik el a k�lt�t�l, de �rt�s�re adja, hogy rem�nytelen az �br�ndoz�s: az �ril�ny sehogyan sem mehetne f�rjhez a bizonytalan sz�rmaz�s� �s bizonytalan l�talap� k�lt�h�z. Ez az akad�lyt�meg - t�rsadalmi, meg�lhet�si, szerelmi rem�nytelens�gek - form�lj�k k�lt�szet�nek alaphangj�t. Term�szetes, hogy �rz�kenyen veszi tudom�sul a divatos Schopenhauer-f�le pesszimista filoz�fi�t, an�lk�l hogy osztozn�k a n�met b�lcsel� vil�gmegvet�s�ben. � szereti a vil�got, az embereket, az eszm�ket, sz�ntelen�l vitatkozik Schopenhauerral, de mind�jra m�gis hozz� menek�l. Szomor� hang� k�lt�k�nt t�r vissza Budapestre. K�zben meg�rja Apai �r�ks�g c�m� reg�ny�t. Ebben a sok �n�letrajzi elemb�l �p�tett ember- �s kor�br�zol�sban valami mer�ben m�s sz�lal meg, mint a kor eg�sz hazai reg�nyirodalm�ban. Legk�zelebbi rokonai az orosz realist�k, k�l�n�sen Turgenyev, aki�rt lelkesedik. A k�lt�-eszt�ta Reviczky ezzel a m�v�vel az els� modern magyar reg�nyt �rta meg. Ez is visszhangtalan irodalmi tett volt.

A f�v�rosba vissza�rkez� k�lt� azonban most m�r kezd �rdekes lenni. A fiatal nemzed�k valami �jat v�r a k�lt�szett�l, �s ennek els� hangjait Reviczky �ti meg. V�gre egy igazi nagyv�rosi k�lt� a nagyv�ros hangulataival, a mell�kutc�k szenved� kisembereivel, az elesettekkel. Al�zatos kereszt�nyi szeretettel fordul minden megszomor�tott fel�. Mag�hoz �leli az utcasarkok v�tlen�l b�n�s le�nyait, a "perdit�"-kat; szeretni akarja azokat is, akik neki mag�nak �rtanak. "Legyenek �ldva mind, akik / Sz�vemet �sszet�pt�k" - �rja egyik szomor� dalocsk�j�ban. "Ki szomor� nem volt, az mind pog�ny" - hirdeti sz�npomp�s nagy k�ltem�ny�ben, a P�n hal�l�ban. Ez a szomor� �s szomor�s�got v�llal� k�lt�szet nem forradalmi, de forradalmas�t�. Ez a dallamos szomor�s�g tan�vallom�s, amely v�dol. Ezek az eddig min�lunk ismeretlen nagyv�rosi t�m�k a moderns�g �s a nagyvil�giass�g �zeit �s illatait hozz�k az �porodott irodalmi �letbe. Reviczky �rdekl�dve fordul a kor vil�girodalma fel�, �s Baudelaire-t is el�sz�r � ford�tja magyarra.

�lete kezd elviselhet�, anyagilag valamelyest biztos�tott lenni. �js�gn�l dolgozik, irodalmi cikkeket �s kritik�kat �r. Versei rendszeresen jelennek meg. Versesk�teteinek sikere van. De a sok n�lk�l�z�s t�nkretette eg�szs�g�t. El�ri a v�gzetes betegs�g, az akkor m�g rem�nytelen, gy�gy�thatatlan t�d�v�sz. Bar�tai mindent megtesznek, hogy meghosszabb�ts�k �let�t, k�lf�ldi �d�l�helyekre is eljut. A fiatal k�lt�k m�r �gy veszik k�r�l, mint szellemi vez�r�ket. �s akkor k�vetkezik a v�gzetes szerelem: a nagy sz�n�szn�, J�szai Mari. J�szai Mari szenved�lyes �s h�tlen szeret�, szerelme l�ngokra lobbant �s meggy�t�r. Reviczky J�szai Marit�l ismeri meg Ibsen m�veit (a nagy sz�n�szn� megtanul norv�g�l is, hogy min�l jobban ismerje a kor annyi botr�nyt id�z� dr�ma�r� �ri�s�t). Egy�tt kezdik ford�tani az Ibsen-dr�m�kat. A Babaotthonnak Reviczky adja a n�lunk k�zismert N�ra c�met.

A harmincadik �v�n t�ll�p� k�lt� az irodalmi �let k�z�ppontj�ban �ll. B�natos versei sz�les k�r�kben n�pszer�ek. Nem egy k�ltem�ny�t orsz�gszerte szavalj�k. Tele van munkakedvvel �s �letkedvvel, de m�r nem lehet seg�teni rajta. �s amikor m�r nagyon beteg, J�szai Mari elhagyja (az akkor m�g di�kkor� Szomory Dezs��rt). Ezzel a v�gs� szomor�s�ggal hal meg k�rh�zi �gyon harmincn�gy �ves kor�ban, 1889-ben.

Jelent�s�ge �ri�si. Tulajdonk�ppen kev�s igazi nagy verse van. � is ama fontos kezdem�nyez�k k�z� tartozik, akik magatart�sukkal, �letm�v�k eg�sz�vel nagyobb t�rt�nelmi s�ly�ak, mint egyes m�veik �sszess�g�vel. Essz�ib�l nem tudott kibontakozni egy mer�ben �j eszt�tika, de szempontja m�gis valami mer�ben m�s volt, mint Gyulai P�l�k�, �s el�k�sz�tette a sz�zadfordul� �j, sz�lesebb l�t�k�r� kritik�j�t. Legink�bb a humor fogalma izgatta, amely az � fogalmaz�s�ban fel�lemelked�st, meg�rt�, szel�d b�natot jelent. Jellemz� k�l�n�ss�g, hogy J�zust az emberis�g nagy humorist�j�nak tartja. Pr�zai epik�ja sem �ri el a kor legmagasabb m�v�szi �tlag�t; Miksz�th sokkal nagyobb elbesz�l�m�v�sz, �s m�g Justh Zsigmond is �rdekesebb reg�ny�r�, de az � reg�ny�nek t�bb k�ze van a XX. sz�zad reg�nyeinek l�lektani �s t�rsadalmi szempontjaihoz.

Legfontosabb azonban m�gis a k�lt�szete. Van egy k�zkelet� hiedelem, hogy Reviczky ugyan viszonylag modern hangv�tel� �s meghitt, sz�vhez sz�l� hang� l�rikus, de k�lt�szete n�lk�l�zi a k�lt�i k�peket. Ez csak r�szben igaz. Pomp�s k�lt�i l�tom�sa, a P�n hal�la nagyon is sz�npomp�s, szeml�letes. Felid�zett gyermekkori eml�kei - p�ld�ul az Imak�nyvem szomor� szakaszaiban - k�pszer�en bontakoznak az olvas� el�. De az is igaz, hogy �rzelmekkel teljes versszakai Arany ut�n �s Ady el�tt k�pszeg�nyeknek hatnak. N�la az �rz�s, a b�nat, a meg�rt�s a fontos.

A kor eg�sz k�lt�szet�ben a szinte ismeretlen Komj�thy Jen� mellett neki van a legkevesebb k�ze a hazai irodalmi hagyom�nyokhoz. Az � vil�ga az �j kelet� nagyv�ros, rokons�ga �s ihlet�je a kor modern vil�girodalma. A legkomorabb t�m�khoz is dallamos k�nnyeds�ggel ny�l. �rzelmess�ge n�ha a szentimentalizmushoz k�zeledik, de m�skor �dai magass�gokat �s el�giai m�lys�geket �r el.

Hat�sa igen sok�g�. A nemsok�ra kialakul� hazai kabar�k�lt�szet ugyan�gy �t folytatja, mint az indul� Ady. Nem egy korai Ady-versr�l k�nnyen hihetj�k, hogy Reviczkyt�l val�. A sz�zadfordul� programszer�en nagyv�rosi l�r�ja - Heltai, Makai - k�zvetlen�l Reviczkyt folytatja, de ugyan�gy � ad �szt�nz� hat�st Komj�thy filoz�fiai l�r�j�nak. Ha a klasszikus nemzeti irodalmat Arannyal fejezz�k be, akkor a modern magyar irodalmat Reviczkyvel kell kezdeni. S ha voltak mellette vele egynagys�g�ak, s�t n�la nagyobb k�lt�k, m�g sincs semmi t�lz�s abban, ha azt mondjuk, hogy az Arany ut�ni �s az Ady el�tti magyar k�lt�szetnek � a f�alakja.