REJT� JEN� (1905-1943)

Alighanem a P. Howard �r�i �ln�ven k�zismert Rejt� Jen� az egyetlen magyar �r�, akinek olvasotts�ga vetekedik J�kai�val, tal�n m�g fel�l is m�lja - de m�g a neve sem fordul el� sem Rejt�, sem Howard form�ban legb�s�gesebb irodalomt�rt�net�nkben sem. (Csak a Magyar Irodalmi Lexikonban szerepel.) Az irodalomt�rt�net nemcsak azt nem vette tudom�sul, hogy tehets�ges �r� volt, hanem m�g azt is alig, hogy egy�ltal�ban �lt. M�g arra sem becs�lt�k, hogy legal�bb lebecs�lj�k. Pedig ez a Rejt�-Howard vagy �t �vtizede nevetteti m�r a legsz�lesebb magyar olvas�k�z�ns�g egym�st k�vet� nemzed�keit. Annak a groteszk, nemegyszer abszurd humornak, ami n�lunk Sipulusszal kezd�d�tt, Heltai Jagu�rj�val folytat�dott, v�lem�nyem szerint � volt a legsz�ls�s�gesebb v�ltozata, akinek n�pszer�s�ge a m�l� �vtizedekkel egyre n�, �s egyar�nt n�pszer� az alig olvas�k t�gas �s az irodalmi �nyencek sz�k�s k�reiben.

Ezt a P. Howard nevet nem szabad k�nyesked� angols�ggal kimondani, hanem j� magyaros hanglejt�ssel Hovardnak, s�t P�hovardnak ejtend�: �gy mondta � is, �gy emlegetik olvas�i is. M�g a nev�t sem szabad komolyan venni, mint ahogy egyetlen mondat�t sem szabad komolyan venni, mik�zben tudnunk kell, hogy ez a mulats�gos �letm� val�j�ban szembenevet�s azzal a sz�rnyeteggel, amely v�g�l �t is elnyelte.

Rejt� Jen� egy�bk�nt olyan figura volt, �s �gy �lt, mintha maga P. Howard �rta volna. Hossz�, val�sz�n�tlen�l sov�ny, fiatalon kopaszod� f�rfi volt, aki nyarank�nt hossz� �r�kon �t �lt az Andr�ssy �ti Jap�n k�v�h�z terasz�n, el�tte pap�rk�teg �s tint�s�veg, kez�ben hossz� sz�r�, bem�rt�s tollhoz val� tollsz�r, �s apr� bet�kkel szorgalmasan �rta a reg�nyeit. K�r�lbel�l szemk�zt volt a f�leg ponyvareg�nyekkel �zletel� Nova K�nyvkiad�, ahol a szerz�knek csak elk�sz�lt k�ziratokra fizettek igen alacsony honor�riumot; azaz �ppen Rejt� Jen�nek nagy honor�riumot fizettek, amikor m�r orsz�gszerte v�rt�k az �j Howard-k�nyvek megjelen�s�t. � is csak k�ziratra kapott p�nzt, de �gy, hogy soronk�nt fizett�k. Nos, ha Rejt� a k�v�h�zban ivott egy feket�t, akkor az elk�sz�lt sz�vegb�l let�pett h�rom-n�gy sort, ebben m�r benne volt a borraval� is. A f�pinc�r pedig �tment a Nov�hoz, �s bev�ltotta; a kiad� pedig a tele�rt pap�rfecnit hozz�ragasztotta az eddig k�ld�tt anyaghoz. Ha pedig az �r� ruh�t csin�ltatott, akkor a szab�nak h�rom-n�gy elk�sz�lt oldallal fizetett, �s akkor a szab� ment el a Nov�hoz, ahol megkapta munkad�j�t.

Est�nk�nt azut�n Rejt� villamosra �lt, �s kiutazott a Lip�tmez�re, a h�res t�bolyd�ba, mert s�lyos idegbetegs�g c�m�n �s ok�b�l ott lakott, csak napk�zben kiengedt�k, mert nem volt �n- �s k�zvesz�lyes. Egy este k�s�n �rkezett, m�r z�rva volt a kapu; rugdosni kezdte. A port�s megk�rdezte, mit keres.

- A h�l�szob�mat - v�laszolta.

- Meg�r�lt?! - ki�ltott r� a kapus.

- Igen, az�rt van itt a h�l�szob�m!

H�t ez �gy, v�ltoztat�s n�lk�l el�fordulhatna b�rmelyik Howard-reg�nyben. S az az �let�t, amely id�ig vezetett, nem kev�sb� howardos. A budapesti kispolg�ri csal�d fia, sz�lei nem kis ijedelm�re, �retts�gi ut�n sz�niiskol�ra ment, �ll�t�lag m�g tehets�ges is volt, de mire elv�gezte, m�r elment a kedve a sz�n�szs�gt�l, ink�bb nekiindult a vil�gnak. Becsavarogta - r�szben gyalog - Nyugat-Eur�p�t, f�leg Franciaorsz�got, a hat�rokat �ltal�ban v�zum n�lk�l l�pte �t, ami�rt t�bb �zben �s t�bb orsz�gban t�lt�tt hosszabb-r�videbb id�t b�rt�n�kben, ahol �sszebar�tkozott a vag�nyokkal. Olykor alkalmi munk�kkal keresett annyit, hogy tov�bb csavarogjon. Egy �zben fellop�dzott egy Afrik�ba tart� haj�ra, de �tk�zben �szrevett�k, s akkor mint f�t� dolgozott �tk�zben, m�g partot nem �rtek. Az akkor francia gyarmatsorban �l� �szak-Afrik�ban k�l�nb�z� kocsm�kban megismerkedett az idegenl�gi� gyan�s alakjaival. �ll�t�lag - b�r ez nem bizonyos - maga is felcsapott l�gionist�nak, de hamarosan megsz�k�tt. Huszonnyolc �ves volt, amikor hazavet�d�tt. Akkor �rt egy igen mulats�gos operettsz�vegk�nyvet Aki mer, az nyer c�men. Azonnal elfogadt�k, megzen�s�tett�k - �s siker lett bel�le, hossz� ideig j�tszott�k. Azut�n kalandos reg�nyeket kezdett �rni, illetve azt �ll�totta, hogy ezeket egy Laverg nev� francia szerz� �rta, � csak ford�totta. De ha kellett, ford�tott is, f�leg franci�b�l, b�rmit, amit a kez�be adtak. Mikor a Laverg-k�nyvek j� �zletnek bizonyultak, bevallotta, hogy � a szerz�j�k. Erre a kiad�, a Nova, amelynek f�leg a b�n�gyi �s az akkor divatos l�gi�sreg�nyek voltak a f� kiadv�nyai, felsz�l�totta, hogy ink�bb angol nevet v�lasszon mag�nak, mert az olvas�k ink�bb angol �r�kt�l k�v�nnak k�nny� olvasm�nyokat olvasni. Erre tal�lta ki mag�nak ezt a P. Howard nevet, amely hamarosan orsz�gos n�pszer�s�g� lett.

Ez id�re, a harmincas �vek v�g�re m�r tiszt�ban volt saj�t humora l�nyeg�vel. L�gi�sreg�nyei val�j�ban a divatos ponyva par�di�i voltak. Aki egyszer elolvasta �s v�gignevette A t�thatatlan l�gi� �rad� k�ptelens�geit, szipork�z� sz�j�t�kait vagy Piszkos Fred �s F�lig Jimmy abszurd kalandjait, soha t�bb� nem tudta komolyan venni az igazi l�gi�sreg�nyeket. De ugyan�gy parodiz�lta ki a b�n�gyi reg�nyeket a Vesztegz�r a Grand Hotelban cselekm�nybukfenceivel.

Rejt� sokat tanult Sipuluszt�l is, Heltait�l is, Karinthyt�l is (Heltai �s Karinthy nagyra is tartotta eg�szen saj�tos humor�t), de nem idegen Eric Knight Sam Smallj�nak k�lt�ien nonszensz komikum�t�l sem. �s k�zben jellegzetes korjelens�g volt: mindaz a sz�rny�s�g, amit nevets�gess� tett, a maga igaz vesz�ly�ben ott k�n�lkozott a vil�got elnyelni k�sz�l� fasizmusban. Egy retteg� vil�g kell�s k�zep�n nevettetett a borzalmakon. De ez nem "fekete humor", nem morbid komikum - ez a l�lek fel�lemelked�se saj�t retteg�s�n. Ma m�r csak nevettet, de igazi l�nyeg�t csak azok �lhetik �t, akik maguk is tan�s�thatj�k, hogy a t�zvonalban, a koncentr�ci�s t�borokban, a k�nz� val�s�g k�zepette, a hal�l sz�ntelen szomsz�ds�g�ban is fel-felhangzott a nevet�s, s�t a hiszt�rikus t�megnevet�s is.

Ne feledj�k el, hogy ezt az �r�t t�l kalandos m�ltja �s vil�ghelyzetb�l k�vetkez� retteg�se szorong�sos idegbetegg�, s�t elmegy�gyint�zeti �poltt� k�nozta... �s k�zben �rta t�megeket nevettet� reg�nyeit. �s a megfesz�tett munka sem tett j�t az idegeknek. De a m�v�szi sz�nvonalnak sem. Rejt� igen egyenetlen �r�. Kev�s az olyan reg�nye, amelyet ne zavarn�nak pongyolas�gok, s�t laposs�gok. De �gy v�lem, legelsietettebb m�veiben is vannak olyan oldalak, amelyek a humor remekei k�z� tartoznak. Nyelvezete n�ha csak �gy szikr�zik a j�t�kos sz�brav�rokt�l, m�skor oldalakon kereszt�l sz�ntelen, nemritk�n csapnival�an rossz mondatokat �r. �nkritik�ja kezdetben alig, k�s�bb m�r egy�ltal�n nem volt. De az�rt nem v�letlen, hogy ez a nagy t�megeket mulattat� irodalom kezdett�l mindm�ig nagyon kedvelt a magas irodalmi ig�ny� �rtelmis�gi k�r�kben is. Sosevolt kever�ke ez a ponyv�nak �s a ponyva megsemmis�t� szat�r�j�nak, a kaland�hs�g kiel�g�t�s�nek �s az intellektu�lis paradoxonoknak: tem�ntelen selejt k�zt nemegyszer a m�v�szi remekm� hat�r�n.

Azut�n j�tt a sz�rnyeteg, amellyel mindig szemben�zett, j�tt �s lenyelte. A s�lyosan idegbeteg �r�t elvitt�k munkaszolg�latba, egyenest ki a t�zvonalba, a Voronyezs k�rny�ki t�lbe, ahol ezekben a napokban az �tven fokot is megk�zel�tette a hideg. A visszavonul�s pokl�t - amely janu�r 12-�n kezd�d�tt - m�r nem �rte meg. Legyeng�lt szervezet�nek �ppen elegend� volt a hideg, az embertelen b�n�sm�d, a szakadatlan �letvesz�ly. 1943 �j�v napj�n halt meg.

A felszabadul�s ut�n vagy egy �vtizedig egyszer�en ponyv�nak v�lte a hivatalos irodalom, �s nem adt�k ki. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy k�nyveit a zugpiacokon elk�peszt�en magas �ron adt�k-vett�k. Amikor v�gre 1956 nyar�n �jra megjelent olcs� �ron A l�thatatlan l�gi� - a zug�rusok n�vtelen lev�lben megfenyegett�k a kiad� vezet�j�t, hogy lel�vik, ha m�g egy Howardot ki mer adni, mert t�nkreteszi az �zlet�ket. Ez is olyan, mintha Rejt� Jen� tal�lta volna ki. De a kiad�t m�gsem l�tt�k le, a Howard-reg�nyek az�ta sorozatosan �s �ri�si p�ld�nysz�mban �jra megjelennek, n�pszer�s�g�k vetekszik J�kai�val is. Az irodalomt�rt�netben pedig m�g mindig nincs benn a neve sem. Ez is olyan, mintha Rejt� Jen� tal�lta volna ki.