AMAD� L�SZL�  (1703-1764)

A szatm�ri b�ke (1711) �s a Bessenyei fell�pt�vel irodalmi mozgalomk�nt megindul� magyar felvil�gosod�s (1772) k�zt eltel� hat �vtized a magyar irodalom nagy hull�mv�lgye. A nemzeti �gy elbukott, �j rem�nyek m�g nincsenek, az orsz�g val�j�ban gyarmat, a n�p nyelv�nek ugyan�gy nincs becs�lete, mint mag�nak a n�pnek, amely a kuruc rem�nyek mult�val jogtalanabb �s nyomor�s�gosabb jobb�gysorba s�llyed, mint valaha.

A gy�r polg�rs�g idegen ajk�, a hivatalos nyelv �s vele a k�znemess�g otthoni f�rfinyelve a latin (magyarul csak az asszonyokkal �s a parasztokkal besz�l a mag�ra ad� nemes, a fi� apj�hoz latinul sz�l, csak any�masszony nyelve - anyanyelv! - a magyar). A B�cset szolg�l� f�nemess�g j� r�sze el is felejti a nemzeti nyelvet, �ltal�ban n�met�l besz�l, s ha ig�nyesebb, akkor a b�csi udvarban tanul franci�ul. A k�t ember�lt� legsz�nvonalasabb magyar irodalmi m�veit k�lf�ld�n �rj�k vagy k�nyszer� emigr�ci�ban (Mikes), vagy magasabb kult�r�t ig�nyl� t�voltart�zkod�sban (Faludi).

De ha nincs is magyar irodalmi �let, m�gis van irodalom. A m�veltebb �s m�dosabb nemesurak, f�leg az arisztokrat�k szinte a maguk �s sz�k k�r�k gy�ny�rk�dtet�s�re verselnek, javar�szt latinul. olykor n�met�l vagy franci�ul. L�z�r J�nos magyar versei nem sokat �rnek, de latinul j� sz�nvonal� k�lt�; a felvil�gosod�s szellemi el�k�sz�t�i k�zt fontos jelent�s�g� Fekete J�nos n�h�ny magyar verse el�g gyatra m�, de francia versesk�teteit m�g a korabeli francia olvas�k is tudom�sul veszik, el�g sz�nvonalas Voltaire-epigon.

Ebben az irodalmi siv�rs�gban fontos kiv�tel Amad� L�szl� k�lt�szete. Nem nagy k�lt�szet, nem m�ly k�lt�szet, de j� k�lt�szet: k�nnyed, brav�ros, korszer�en rokok�, vagy ha tetszik: g�l�ns, j�t�kos �s gazdagabb formakincs�, mint az eg�sz azel�tti magyar vil�gi k�lt�szet (mert h�t Szenci Moln�r zsolt�rvil�ga enn�l is gazdagabb formav�ltozatoss�g�, de a magasztos Szenci Moln�rt �s a frivol Amad�t szinte nem is illik egy mondatban �rni vagy mondani).

Teljes �ri nev�n v�rkonyi b�r� Amad� L�szl�nak h�vt�k. Apja is - Amad� Antal b�r�-k�lt� volt. Balassi form�j�ban �rt j� sz�nvonal� szerelmes �s vall�sos verseket, m�veltebb volt kora �tlag�n�l. De csal�dj�val, oszt�ly�val, bizonnyal magamag�val is meghasonlott, vil�gt�l elvonul�, illetve a vil�ggal csak szakadatlanul peresked� viszonyban �l� ember, aki R�k�czi �vtized�ben kurucokt�l is, labancokt�l is elh�z�dott, �s v�grendelet�ben azt hagyta fi�ra, hogy ne vegyen mag�nak nemesi csal�db�l sz�rmaz� feles�get. �s hab�r fi�val is zs�rt�l�d� viszonyban volt, l�h�nak �s rossz jellem�nek tartotta, m�gis igyekezett a lehet� legjobb neveltet�st biztos�tani a sz�m�ra.

A fi� - Amad� L�szl� - val�ban felett�bb vonz�dott a l�ha �lethez: a nagy iv�sok, a felel�tlen szerelmi kalandok, az oktalan vakmer�sk�d�sek nemcsak ifj� �veire jellemz�k. Ugyanakkor az is igaz, hogy gyors felfog�s�, minden ir�nt �rdekl�d�, sokf�le tehets�ggel meg�ldott embernek bizonyult. Kamaszkor�t�l fogva verselt magyarul, latinul, n�met�l, szlov�kul (mert magyar �s szlov�k jobb�gyaik nyelv�t ugyan�gy tudta, mint az iskola latinj�t, �s B�cs n�metj�t). K�s�bbi k�borl�sai idej�n ugyanilyen j�l megtanult olaszul �s franci�ul. Hamarosan j�rtas lett a zen�ben is, t�bb hangszeren is j�tszott, ugyanolyan k�nnyen r�gt�nz�tt t�ncdalokat �s szerelmes �nekeket, mint amilyen k�nnyed�n verselt olasz vagy n�met modorban - magyarul. De m�g az iskol�ban tanulhat�k is felett�bb �rdekelt�k, nem is hagyta abba a tanul�st, am�g v�g�l a gr�ci egyetemen filoz�fiai doktor�tust nem szerzett mag�nak.

Els� h�zass�g�ban azonban nem tartotta be az atyai tan�csot. Arisztokrata l�nyt vett feles�g�l, Orczy Zsuzs�nna b�r�kisasszonyt (Orczy L�rinc testv�rn�nj�t), de a fiatalasszony n�h�ny h�nap m�lva meghalt. Akkor a fiatalon el�zvegy�lt f�rfi, aki egyszerre �llt k�lt�, muzsikus, filoz�fus, l�ha isz�kos, k�nnyelm� pazarl�, lelkiismeretlen n�cs�b�t� �s t�rsas�gok kedves szav� cseveg�je h�r�ben, egyszeriben felcsapott lovas katon�nak. A cs�sz�r szolg�lat�ban bej�rta �szak-It�li�t �s N�metorsz�g sz�mos vid�k�t. Vakmer� b�tors�g�val gyorsan haladt el�re. Eg�szen a gener�l-adjut�nsi rangig vitte (ma vez�r�rnagynak mondan�k). Eur�pa szerte mes�lgettek g�l�ns kalandjair�l, amelyeket � maga is k�rkedve hirdetett, k�zben ad�ss�got ad�ss�gra halmozott. Azut�n egyszerre h�tat ford�tott a vit�zked�snek, magas civil m�lt�s�got keresett, �s j� �sszek�ttet�sei r�v�n a pozsonyi udvari kamara tan�csosa lett, azaz igen magas rang� p�nz�gyi tisztvisel�; kider�lt, hogy p�nz�gyi �s gazdas�gi �gyekhez is �rt. Anyagi �gyeit pedig �gy hozta rendbe, hogy most m�r megfogadta az atyai v�grendelet k�v�nalm�t, �s d�sgazdag polg�rl�nyt vett feles�g�l, egy Weltzl nev� br�nni keresked� M�ria Paulina nev� le�ny�t. Harminch�rom �ves ekkor. H�s�ges f�rj ugyan sohase lett bel�le, de ett�l fogva otthon �l, vagy pozsonyi h�z�ban, vagy felb�ri birtok�n, �s mindhal�lig kedvelt alakja a csall�k�zi nemesi t�rsas�goknak. Verseket is kedvel� kort�rsai hamarosan �t tartj�k a legnagyobb �l� magyar k�lt�nek. Holott versei �let�ben nem jelennek meg nyomtat�sban, hanem k�ziratos m�solatokban, k�zzel �rt �s udvarh�zr�l udvarh�zra adott dalosk�nyvekben terjednek. M�g az �nekl� n�pig is eljutnak. Toborz�j�b�l n�pdal lett, k�s�bb Arany J�nos szerzett dallamot hozz�, egy n�pajkon form�l�d� v�ltozata bele�p�lt Kod�ly H�ry J�nos�ba is. Ez a legismertebb, manaps�g tal�n egyetlen ismert k�ltem�nye (,,A sz�p f�nyes katon�nak...").

Amad� ismerte a r�gebbi magyar k�lt�szetet, Balassit, Rimayt, de f�leg Gy�ngy�sit. T�bbet tanult azonban az olasz �s francia rokok� l�r�b�l �s a n�met g�l�ns k�lt�szetb�l. S�lytalans�guk nagyon is megfelelt annak a k�nnyed �letkedvnek, amelyet ki akart fejezni. Formagazdags�gukat, pedig fel tudta haszn�lni. Az eg�sz magyar k�lt�i nyelv k�nnyedebb� lett �ltala.

Probl�m�tlan k�lt�szet ez. Egy nyomaszt� korban egy orsz�gos f�tisztvisel� mintha �szre se vette volna a k�zgondokat �s a mag�nb�natokat. L�t�hat�ra az eszem-iszomok ter�tett asztalaiig, szerelmes asszonyok h�l�szob�iig �s a katona�let virtuskod�saiig terjed. Pedig j�l tudja, milyen neh�z a paraszti �let, de ez is csak arra j�, hogy biztassa a parasztleg�nyeket, ink�bb csapjanak fel katon�nak, mert az ,,gy�ngy�let". Igaz, k�zeledik �tvenedik �v�hez, �rt egy kis k�tetre val� vall�sos �neket is, ez a k�nyvecske meg is jelent �let�ben Buzg� sz�vnek �nekes foh�szkod�sai c�men. Ebben is ink�bb a formabrav�r jellemz�, mintsem a l�lek �h�tata. Amad�nak a vall�s �s a filoz�fia is, amelynek pedig doktora volt, csak j�t�k, alkalom a sz�j�t�kokra. Az � legigazibb vil�ga az udvarl�s. Nem a szerelmi szenved�ly, hanem a g�l�ns kaland. K�lt�szet�nek nagy r�sze vid�m vagy �lkomoly felh�v�s szerelmi kalandra. Ehhez azonban gazdag nyelvezete van, kit�n� r�mel�k�ss�ge, zenei kult�r�n csiszolt ritmus�rz�ke. Komolytalan k�lt�. Nemegyszer �rtelmetlen szavakat, olykor �rtelmetlen sorokat �r, mintha vagy a barokk sz�j�t�koss�g k�sei, vagy a dadaist�k t�l korai el�dje volna. Tal�n nem helytelen a nagy eur�pai formaj�t�kok (G�ngora, Marino, Hofmannwaldau) t�voli �s el�g k�s�i rokon�nak tekinteni. Hadd id�zz�nk p�ld�nak egy jellemz� versszak�t:

Tallalla, fallalla,

j�kedvem vagyon,

mert iszket �s viszket

oly igen nagyon;

ki l�gyen,

mi l�gyen?

Him, hum, ham, hum!

van heve,

nincs neve,

lim, lum, lam, lum.

Volt – vagy van? – egy hossz� k�ltem�nye, amelyben besz�molt szerelmi diadalair�l, a megh�d�tott n�k nev�nek �s csal�di k�r�lm�nyeinek pontos felt�ntet�s�vel. Toldy Ferenc m�g a m�lt sz�zadban k�ziratban olvasta. Az�ta elveszett vagy kall�dik valahol. J� lenne megtal�lni; nem csak az�rt, mert alighanem a hazai indiszkr�ci� cs�csteljes�tm�nye, de nyilv�n nagyon �rdekes dokumentumanyag a magyar rokok� vil�g �ri l�has�gair�l. Nyilv�n rokon hang� mulats�gos szat�r�j�val, amelynek A h�zass�g �ltal elvesztett szabads�g megsirat�sa a c�me. Ez megvan. Ha feles�g�nek is megmutatta, aligha szerzett j� �r�kat neki, hacsak r� nem nevelte a polg�rl�nyb�l lett b�r�n�t a frivols�gra �s cinizmusra.

Saj�tos jelens�g ez a brav�ros �ress�g, ez a zeng� semmi, ez az igazi nagy m�velts�ggel p�rosult �rzelmi fel�letess�g �s k�z�leti k�z�mb�ss�g a mi k�lt�szet�nkben. �s m�gis � volt ezekben az �vtizedekben a legeur�paibb magyar k�lt�: a legsz�nvonaltalanabb korszer�s�g legsz�nvonalasabb magyar megsz�laltat�ja.