4. fejezet

�gy tudtam meg egy m�sik fontos dolgot: hogy a bolyg�, ahonn�t j�tt, alig nagyobb egy h�zn�l. Ezen nem is kellett k�l�n�sebben csod�lkoznom. Hiszen tudtam, hogy a nagy bolyg�kon k�v�l, amilyen a F�ld, a Jupiter, a Mars, a V�nusz, s aminek mind megvan a maga neve, van m�g sz�z �s sz�z m�s bolyg� is, �s k�zt�k egyik-m�sik olyan par�nyi, hogy t�vcs�v�n is csak alig-alig lehet kivenni. Ha egy csillag�sz f�lfedezi valamelyiket, n�v helyett egyszer�en sz�mot ad neki. P�ld�ul elkereszteli "a 3251. kisbolyg�"-nak.

Minden okom megvan r�, hogy azt higgyem: a bolyg�, ahonn�t a kis herceg j�tt, a B-612-es kisbolyg�.

T�vcs�v�n ezt a csillagocsk�t csak egyetlenegyszer �szlelt�k: 1909-ben egy t�r�k csillag�sz.

F�lfedez�s�r�l akkor nagy el�ad�st tartott a Nemzetk�zi Csillag�szati Kongresszuson. �lt�z�ke miatt azonban nem hitt neki senki. Mert ilyenek a f�ln�ttek.

A B-612-es kisbolyg� h�rnev�nek nagy szerencs�j�re azonban egy t�r�k dikt�tor ut�bb hal�lb�ntet�s terhe mellett megparancsolta n�p�nek, hogy �lt�zk�dj�k eur�pai m�dra. A csillag�sz 1920-ban megism�telte el�ad�s�t, ez�ttal f�l�tt�bb eleg�ns �lt�nyben. �s ez�ttal egyet is �rtett vele mindenki.

Csak a f�ln�ttek miatt mes�lem el ezeket a r�szleteket a B-612-es kisbolyg�r�l, �s a sz�m�t is csak miattuk �rultam el; a f�ln�ttek ugyanis szeretik a sz�mokat. Ha egy �j bar�tunkr�l besz�l�nk nekik, sosem a l�nyeges dolgok fel�l k�rdez�sk�dnek.

Sosem azt k�rdezik: "Milyen a hangja?" "Mik a kedves j�t�kai?" "Szokott-e lepk�t gy�jteni?" Ehelyett azt tudakolj�k: "H�ny �ves?" "H�ny testv�re van?" "H�ny kil�?" "Mennyi j�vedelme van a pap�j�nak?" �s csak ezek ut�n v�lik �gy, hogy ismerik. Ha azt mondjuk a f�ln�tteknek: "L�ttam egy sz�p h�zat, r�zsasz�n� t�gl�b�l �p�lt, ablak�ban musk�tli, tetej�n galambok..." - sehogy sem fogj�k tudni elk�pzelni ezt a h�zat. Azt kell mondani nekik: "L�ttam egy sz�zezer frankot, �r� h�zat." Erre azt�n f�lki�ltanak: "�, milyen sz�p!".

Ugyan�gy, ha azt mondan�nk nekik: "�me a bizonys�g arr�l, hogy a kis herceg l�tezett: elragad� teremt�s volt, �s nevetett, �s egy b�r�nyt akart; s ha valaki b�r�nyt akar, akkor ez nyilv�nval� bizonys�g r�, hogy l�tezik" - ha ezt mondan�nk nekik, v�llat vonn�nak, �s gyereknek tartan�k az embert. Ha ellenben azt mondjuk nekik: "A bolyg�, ahonn�t j�tt, a B-612-es kisbolyg�" - ez meggy�zi �ket, �s b�k�n hagynak a k�rd�seikkel. Egyszer�en ilyenek; m�g csak haragudni sem kell r�juk miatta. A gyerekeknek nagyon eln�z�knek kell lenni�k a f�ln�ttek ir�nt. De mi, akik meg�rtj�k az �letet, mi bizony f�ty�l�nk a sz�mokra! Ezt a t�rt�netet is a legsz�vesebben �gy kezdtem volna, mint egy t�nd�rmes�t. Ilyesform�n: "Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis herceg. Ez a kis herceg egy par�nyi bolyg�csk�n lakott, olyan par�nyin, hogy a bolyg�ja alig volt nagyobb n�la; ezen a bolyg�n �lt, �s nagyon szerette volna, ha van egy j� bar�tja..." Azoknak, akik �rtik az �letet, ez �gy sokkal igazabbul hangzott volna.

Mert semmik�pp sem szeretn�m, ha f�lv�llr�l venn�k a k�nyvemet. Hiszen �gy elfog a b�nat, mikor ezeket az eml�keimet elmes�lem. Hat esztendeje m�r, hogy a bar�tom b�cs�t vett t�lem a b�r�ny�val. Az�rt pr�b�lom meg le�rni itt, nehogy elfelejtsem. Szomor� dolog elfelejteni a bar�tunkat. Nem mindenkinek van bar�tja. S ki tudja, m�g ut�bb bel�lem is lehet olyan f�ln�tt forma ember, akit nem �rdekelnek, csak a sz�mok. T�bbek k�z�tt ez�rt v�s�roltam egy doboz fest�ket meg egy doboz sz�nes ceruz�t. Persze nem k�nny� dolog ilyen v�n fejjel �jra nekifogni a rajzol�snak, mikor egyebet sem pr�b�ltam soha, mint hatesztend�s koromban egy nyitott meg egy csukott �ri�sk�gy�t! De igyekezni fogok, hogy a k�peim hasonl�tsanak, amennyire csak lehet. Hogy siker�l-e, abban m�r egy�ltal�n nem vagyok biztos. Az egyik rajz megj�rja, a m�sik egy�ltal�n nem. Elv�tem olykor egy kicsit a termet ar�nyait is. Emitt a kis herceg t�l nagy. Amott t�l kicsi. A ruh�ja sz�n�t sem tudom eg�szen biztosan. �gy azt�n csak tapogat�dzom, hol �gy, hol �gy; lesz, ahogyan lesz. V�g�l bizonyos fontosabb r�szleteket illet�leg is t�vedni fogok. Ezt azonban meg kell bocs�tanotok nekem. Bar�tom sosem magyar�zkodott; tal�n azt hitte, �n is olyan vagyok, amilyen �. Nekem azonban, sajnos, nem volt semmif�le tehets�gem hozz�, hogy megl�ssam l�d�juk f�j�n kereszt�l a b�r�nyokat. Ki tudja, nem vagyok-e egy kicsit magam is olyan, mint a f�ln�ttek? Alighanem meg�regedtem.