|
MTYS S A BR LNYA
Illys Gyula 2005.08.28. 16:36
Hetvenht magyar npmese
Egyszer Mtys kirly, mikor ppen lruhban jrta az orszgot, bert egy faluba, ahol azt olvasta a br kapujn:
"Itt lakik ennek s ennek a kzsgnek a brja, aki minden bbnat nlkl l."
Mtys fttyentett egyet:
- , de j dolga van ennek a brnak, hogy minden bbaj nlkl l. Ha csak ez a baja, adok n neki egy kis gondot.
Budra visszarve nyomban megparancsolta az egyik szolgjnak, hogy pattanjon lra, vgtasson el a brhoz s egy lyukas cserpkorst vigyen azzal, hogy azt a brnak be kell foltozni, klnben lefejezik.
tadta a szolga a korst meg a kirly zenett. Nagy bnata lett hirtelen a brnak, hrom napig enni-inni sem tudott. Volt a brnak egy szp elad lnya, az vltig krdezgette:
- Apm, mi baja van magnak? Vg szokott lenni, most meg nem is eszik bnatban.
- Minek mondjam, lnyom, gy sem tudsz segteni rajtam.
- Nem biztos, apm. Ha tudok segtek, ha nem, de legalbb ossza meg velem a bnatt.
- Idenzz, lnyom, ezt a korst kldte nekem a kirly, hogy foltozzam be, mert msklnben lefejeltet.
- Hah, apm, ezen bsul maga? Kldje neki vissza azzal, hogy fordtsa ki a flsg elszr a korst, mert mindennek a visszjra teszik a foltot.
- Ejnye, lnyom, de vg az eszed.
gyis tett a br, ahogy a lnya tancsolta, a kirly meg elfogadta az zenetet.
- Ej, mgis meg kell mg ijesztenem ezt a brt! - gondolta a kirly.
Maghoz rendelte a szolgjt s lekldtt a brhoz egy malomkvet, hogy nyzza meg, klnben felakaszttatik.
Erre a br megint nagy bnatba esett, hrom napig szavt sem lehetett hallani, aztn vgre, a nagy rimnkodsra megszlalt.
- Apm, mondja meg, mi baja, ne emssze magt.
- Jaj, lnyom, most mr tnyleg nem tudsz rajtam segteni.
- Htha tudok, apm.
- Azzal bzott meg a kirly, hogy a malomkvet, amit a hznak tmasztottam, nyzzam meg.
- Ejnye, apm, maga ezen bsul? Kldje csak vissza a kvet azzal, hogy elbb erissze le vrrl, mert csak azutn lehet nyzni az llatokat is.
Megrlt a br:
- Jl van, lnyom, megprblom.
gy is volt, a kirly az zenetre nem tudott mit mondani.
Megtudta aztn a kirly, hogy honnan fj a szl, ht a br lnyt akarta megleckztetni. zent is a szolgjrt:
- des szolgm, menj el ebbe s ebbe a faluba, mondd meg a br lnynak, hogy ltogasson me engem, de se nem lhton, se nem gyalog, se kocsin, se az ton, se az t mellett ne jjjn. Ruhba is menjen, de meztelenl is legyen, hozzon is nekem ajndkot meg nem is, mert klnben lefejeztetem.
Megkapta a lny az zenetet, de a szeme sem rebbent. Fogta magt, lehnyta magrl az sszes ruhjt, csak a melltartjt hagyta meg. Fogott egy galambot, kt szita kz tette. Elvezette az egyetlen bakkecskjket, a jobb lbt rtette a kecske htra, gy ment az ton, mg Budra nem rt a felsges kirly elbe.
Mikor a palothoz kzeledett, jeleztk a kirlynak, hogy valami csodaszert ltnak az ton, mindjrt itt lesz a palotban.
A kirly a kapuban vrta.
- Felsges kirlyom, gy jttem, ahogy parancsoltad, nem jttem sem gyalog, sem lhton, sem kocsin, sem az ton, sem az t mellett, meztelenl is vagyok, de azrt maradt rajtam valami. s itt az ajndk.
Azzal felemelte a szitt, ht elreplt belle a galamb.
- Elszllt az ajndk, felsg, teht hoztam is meg nem is.
- Jl van, des lnyom, nagyon jl csinltad, de inkbb a csnydat takartad volna el, mint a melledet.
- Azt nem lehet, kirlyatym, mert a csnymat az Isten teremtette, de a mellemet magam nvesztettem.
| |