Egy csillag, amely f�nyesebben ragyog a t�bbin�l

104 �ve sz�letett Antoine de Saint-Exup�ry, a Kis herceg sz�l�atyja, az �r�, humanista, pil�ta, technikai �j�t�, akit a francia korm�ny post mortem Becs�letrenddel t�ntetett ki �s aki szeretetteljes �rt�krendj�vel nemcsak a francia n�p, de az eg�sz emberis�g p�ldak�p�v� v�lt.

"A nagyok semmit sem �rtenek meg magukt�l, a gyerekek pedig belef�radnak, hogy �r�k�s-�r�kk� magyar�zgassanak nekik."

Antoine de Saint-Exup�ry Lyonban l�tta meg a napvil�got Jean de Saint-Exup�ry �s Marie Boyer de Fonnscolombe gyermekek�nt. �desapja korai hal�la ut�n m�lyen vall�sos �zvegy �desanyj�ra h�rult Antoin �s n�gy testv�r�nek felnevel�se. A r�mai katolikus szeml�let, melyben felcseperedtek, Antoine gondolkod�sm�dj�t eg�sz �let�re meghat�rozta. Mindemellett m�r kisfi�k�nt a rep�l�s szerelmese volt, "feltal�lt" egy rep�l� biciklit �s elhat�rozta, hogy egy napon pil�ta lesz.

Az �r�-pil�ta

Saint-Exup�ry Lyonban, majd egy sv�jci koll�giumban tanult, ahol 1914-ben Egy kalap t�rt�nete c�m� dolgozat�val elnyerte az �v legjobb p�ly�zat��rt j�r� d�jat. �retts�gi ut�n 1921-ben bevonult a Strassbourgban �llom�soz� 2. vad�szrep�l� ezredhez katon�nak, k�sõbb Casablanc�ban �s a Le Bourget rept�ren teljes�tett szolg�latot. 1925-ben kiadt�k els� elbesz�l�s�t, a Pil�t�t. 26 �ves kor�t�l val�ban pil�tak�nt dolgozott az els� francia l�git�rsas�g alkalmazottjak�nt, majd n�h�ny �vvel k�s�bb � lett a szaharai �llom�s vezet�je. Elt�nt, lezuhant g�pek felkutat�s�val foglalkozott, sok pil�tat�rsa k�sz�nhette (ahogy a bar�tai nevezt�k Saint-Ex-nek) az �let�t. 1928-ban megjelent els� reg�nye a D�li fut�rg�p.

Az �r�i v�n�val meg�ldott tehets�ges Exup�ry-kapit�ny �lete a k�vetkez� �vekben gy�keresen megv�ltozott: kinevezt�k az Aeroposta Argent�na l�git�rsas�g igazgat�j�v�, 1931-ben pedig Agayban feles�g�l vette Consuelo Suncint. Rep�l�g�p�vel bej�rta az eg�sz vil�got, err�l leg�tfog�bban az �jszakai rep�l�s c. k�nyv�ben olvashatunk, amely m�v��rt a legrangosabb irodalmi d�jjal, a Prix F�min�val t�ntett�k ki haz�j�ban.

Balesetek a sivatag felett

1935-ben d�jat t�ztek ki a P�rizs-Saigon k�z�tti l�gi �t megt�tel�nek vil�grekordj�ra, amelyre megsz�llott pil�ta l�v�n Saint-Exupery azonnal benevezett. Nekiv�gott a nagy �tnak, �m egy szerencs�tlen m�szaki hiba folyt�n a g�p a L�biai-sivatag f�l�tt lezuhant. A fiatal �r� szerencs�vel hat�ros m�don t�l�lte a becsap�d�st, �m napokig �lelem �s v�z n�lk�l teng�d�tt a homoktengerben, m�gnem egy arra j�r� karav�n r�tal�lt az akkor m�r alig �l� kapit�nyra. Ez az �lm�ny ihlette a k�s�bbiekben legh�resebb m�vei, �gy a Kis Herceg �s a Citadella meg�r�s�ra is.

1938-ban �jabb rep�l�si k�s�rletbe fogott, ez�ttal New Yorkb�l Punta Arenasba szeretett volna eljutni. Terve ism�t is kudarcba fulladt, g�pe Guatemala f�l�tt lezuhant. Az �giek ez�ttal is megkegyelmeztek neki, hiszen s�lyos t�r�sekkel ugyan, de t�l�lte a balesetet. L�badoz�sa k�zben meg�rta Az ember f�ldj�n c. reg�ny�t, amellyel elnyerte a francia Akad�mia 5000 frankos reg�nyd�j�t.

A kis herceg

1939 „megsz�letett” az �r� legkedvesebb k�nyve: A kis herceg, amelyet a vil�g 110 nyelv�re ford�tottak le �s m�ig a legolvasottabb k�nyvek egyike. A m� alapj�t k�pez� erk�lcsi tan�t�s �r�k�rv�ny�. A t�rt�net abban a homoktengerben kezd�dik, ahol a Saint-Exupery kapit�ny nem sokkal kor�bban majdnem az �let�t vesztette. A sz�ke kisfi� messzir�l, a B-612-es kisbolyg�r�l �rkezik a F�ldre, ahol gyermeki tisztas�g�val, b�jos k�rd�seivel �s elragad� l�ny�vel a feln�tt pil�t�t �mulatba ejti �s elrep�ti egy olyan vil�gba, ahol m�g sohasem j�rt. Vagy m�gis? A kis Herceg megtanulja, hogyan kell �lni, hogy mi a j� �s mi a rossz, valamint a legfontosabbat: a titkot, miszerint az �let �rtelme a szeretet. K�z�s besz�lget�seik �ltal Saint-Exup�ry is �jra gyermekk� v�lik, megtanulja az elemek �s az �let �szinte tisztelet�t. Ez a lelki fejl�d�s cs�cspontja, hiszen �nzetlens�get, fenntart�sok n�lk�li v�gtelen szeretetet jelent, melyre csak a gyermekek k�pesek igaz�n.

Az utols� rep�l�s

1940-ben a francia l�gier� vezet�je b�tors�g��rt �s k�teless�gtudat�rt hadikereszttel t�ntette ki a kapit�nyt, majd az �v m�sodik fel�t�l tartal�kos �llom�nyba helyeztette. Saint-Exup�ry sokat �rt ezekben a h�napokban, m�gis kr�zisk�nt �lte meg, hogy nem rep�lhetett t�bb�. B�r felettesei szerett�k volna, ha nem kock�ztatja az �let�t, saj�t k�r�s�re felder�t� munk�t b�ztak r�. 1944.j�lius 31-�n rep�lni indult, de g�pe m�r sohasem t�rt vissza, a F�ldk�zi-tenger k�kl� hull�mai �r�kre elnyelt�k utas�val egy�tt. A leveg� virtu�za, az aranysz�v� pil�ta �pp olyan hirtelen t�vozott, �s ugyanolyan �rt hagyott maga ut�n, mint kis bar�tja: a szel�d, k�v�ncsi, aranysz�ke kis Herceg.

"Sz�momra ez itt a vil�g legszebb �s legszomor�bb t�ja. Ugyanaz a t�j, mint az elõzõ lapon, de m�g egyszer lerajzoltam, hogy j�l l�ss�tok. Itt jelent meg a F�ld�n, s azt�n itt tûnt el r�la a kis herceg. Tanulm�nyozz�tok figyelmesen, hogy biztosan r�ismerjetek, ha egyszer Afrik�ban utaztok, a sivatagban. S ha netal�n arra visz az utatok, k�rve k�rlek, ne siessetek, idõzzetek el egy kicsit ott, pontosan a csillag alatt. Ha akkor egy gyerek l�p hozz�tok, �s nevet, �s aranyhaja van, �s nem felel, ha k�rdezik: nyilv�n kital�lj�tok, ki az. S akkor azt�n legyetek kedvesek, �s ne hagyj�tok, hogy tov�bb szomorkodjam: �rj�tok meg nekem, hogy visszaj�tt..."

Antoine De Saint-Exupery hazat�rt

2000 nyar�n, egy Lockheed Lightning P-38-as rep�l�g�p roncsaira bukkannak Marseille mellett, amir�l kider�lt, hogy nem m�s, mint a 60 �ve elt�nt �r� legkedvesebb �tit�rsa. Felder�t�s k�zben l�tt�k le. Mint minden felder�t�g�p, ez is csak csek�ly fegyverzettel felszerelt, katapult n�lk�li g�p volt. Saint-Exupery kapit�nynak a tal�latot k�vet�en es�lye sem volt a menek�l�sre. A rep�l� 100 m�teres zuhan�st k�vet�en csap�dott a v�zbe, ahol azonnal felrobbant. A pil�ta test�t sohasem tal�lt�k meg.