K�LCSEY FERENC  (1790-1838)

K�lcsey Ferenc nev�r�l term�szetesen mindenekel�tt a Himnusz szokott esz�nkbe jutni. � volt nemzeti himnuszunk sz�veg�nek k�lt�je. Akik t�bbet tudnak fel�le, azoknak az is k�zismert igazs�g, hogy Martinovics�k ut�n �s Pet�fi�k fell�pte el�tt, teh�t ama soksz�lam� f�l �vsz�zadban, a magyar romantika korszak�ban K�lcseyt tekinthetj�k a magyar irodalom politikailag leghalad�bb k�lt�j�nek. Szerepe legal�bb annyira beletartozik a kor politikat�rt�net�be, mint irodalomt�rt�net�be. De m�g azt is szok�s tudni fel�le, hogy a rendszeres magyar irodalmi kritika egyik el�k�sz�t�je. Teh�t az irodalmi f�szerepl�k k�z� tartozik.

A kiterjedt �s oly fontos �letm�vet egy vil�g�let�ben gy�nge test�, betegs�gekkel k�szk�d�, mind�ssze negyvennyolc �vet meg�l�. de f�rfiasan kem�ny lelk� ember hagyta h�tra.

1790-ben sz�letett. A Szatm�r megyei nemes csal�d, amelyb�l sz�rmazott, nem volt gazdag, de igen nagy tekint�ly�. �ll�t�lag a h�t �smagyar t�rzsf� egyik�t�l, Ond vez�rt�l sz�rmazott (amik�nt egy �vsz�zaddal k�s�bb Ady is �gy tudta mag�r�l, hogy Ond vez�r k�sei unok�ja). Sz�lei m�velt emberek, apja tekint�lyes jogtud�s, az antik �s a klasszikus francia irodalom otthonos az isten h�ta m�g�tti falusi k�ri�ban. K�lcsey kisgyermek kor�t�l fogva tud a magyar anyanyelven k�v�l anyanyelvi biztons�ggal latinul �s franci�ul. K�s�bb, a k�z�piskolai �vek alatt j�l megtanul n�met�l �s g�r�g�l is. Ifj� �veiben nincs is nagyobb gy�ny�r�s�ge, mint a m�velts�g. Hat�ves kor�ban elveszti apj�t, tizenn�gy �ves kor�ban anyj�t. K�zben a fekete himl� eg�sz �let�re betegess� teszi, bal szem�re megvakul, �s kihull a haja. A v�zna, kopasz, f�lszem� ifj� sz�m�ra a szerelem sem lehet t�bb, mint keserves �br�nd. Huszonn�gy �ves kor�ban m�r arr�l �r, hogy t�l van minden szerelmi k�pzelg�sen. Egy�bk�nt annyira szem�rmes, hogy korai szerelmes versei ellen�re sem tudunk semmit legbizalmasabb mag�n�let�r�l. Iskol�skor�t a debreceni nagy h�r� Koll�giumban t�lti. J� tanul� term�szetesen, de visszah�z�d�, bar�tokra sem tal�l. Debrecenb�l ker�l joggyakorlatra Pestre. Hanem amikor befejezi a jogi tanulm�nyokat, nem jelentkezik �gyv�di vizsg�ra. Akkorra m�r ki�br�ndultan megveti azt a feud�lis jogot, amelynek kiv�l� tud�sa. K�s�bb majd szak�rt�nek k�rik fel �jra meg �jra f�benj�r� perekben. �lete v�ge fel� Lovassy, Kossuth �s Wessel�nyi h�res pereiben fogalmazza meg a v�d�k sz�m�ra a perbesz�dek �rvel�seit.

De gyakorl� jog�sz nem akar lenni. Hazamegy Szatm�rba, a csal�di birtokra. Ott, a mag�nyban fejleszti ki k�lt�szet�t. Ez a k�lt�szet a divatos szentimentalizmusb�l indul ki, nem csod�latos teh�t, hogy hazai p�ldak�p�t Kazinczyban fedezi fel. Kazinczyval tizennyolc �ves kora �ta levelez, majd j� bar�ts�got k�tnek. Kazinczy irodalmi k�r�nek K�lcsey lesz az egyik legfontosabb �s hamarosan a legk�pzettebb tagja. Kazinczy pesti bar�tai k�z�l csak Szemere P�llal tud l�lekbeli kapcsolatot tal�lni. �sszek�ti �ket nagy m�velts�g�k �s kritikai hajlamuk. K�lcsey az irodalom tov�bbi fejl�d�s�re n�lk�l�zhetetlennek tartja a rendszeres kritik�t. �s el is kezdi felm�rni az �l� magyar k�lt�szetet. Egym�s ut�n �r h�rom b�r�latot. Els�t a k�lt�nek jelent�ktelen, de irodalmi �szt�nz�k�nt fontos Kis J�nosr�l, a m�sodikat a m�r halott Csokonair�l, a harmadikat Berzsenyir�l. Mind a h�rom elmarasztal�. Az eleg�ns, �rnyalt st�lust keres� fiatal k�lt�nek Csokonai t�l parlagi, Berzsenyi t�l durva �s fellengz�s. �rthetetlen, hogy mennyire nem vette �szre Csokonaiban sem a plebejus jelleget, sem a st�lusbeli �rnyalts�got, s Berzsenyiben a nagy probl�m�k sz�ntelen jelenl�t�t �s a nyelv addig p�ld�tlan gazdags�g�t. Ami�rt K�lcsey egy �leten �t, lankadatlanul harcolt, az �ppen Csokonai �s Berzsenyi k�lt�szet�ben fogalmaz�dott meg a legmagasabb szinten. Sokkal k�s�bb ezt K�lcsey is tudta, de addigra m�r Berzsenyi s�rt�d�tten, elkedvetlenedve meghalt, �s a gy�szbesz�dben K�lcseynek csak az �nv�d lehet�s�ge maradt meg. Igaz, ezt az �nv�dat f�rfiasan ki is mondotta.

Ha itt-ott meg is jelent egy-k�t k�ltem�nye, a k�z�ns�g kezdetben, mint kritikust �s irodalmi vitatkoz�t ismerte meg. A Kazinczyt t�mad� Mondolatra � �s Szemere v�laszolt, m�ghozz� a kritik�khoz hasonl� harcias hangon. Ez a harciass�g, amellyel egyszerre t�madott a politikai reakci� ellen �s a halad� k�lt�kben felfedezni v�lt hib�k ellen, az irodalomba l�p� K�lcseyt eleve n�pszer�tlenn� tette. Nem b�nta. Falusi mag�ny�ban, sz�ntelen�l egyre m�veltebb� csiszolva tudat�t, form�lta k�lt�szet�t. Vil�gn�zete egyre idegenebb� v�lt a nemesi vil�gt�l. A megyei �letben tev�kenyen vett r�szt. El�bb megyei aljegyz�, majd megyei f�jegyz�. A megyegy�l�seken a liber�lis demokr�cia sz�sz�l�ja, a jobb�gys�g v�d�je. Mag�ban fejlesztett k�lt�szete egyre jobban fordul a n�pdal fel�. Mondanival�ja is egyre demokratikusabb. 1823-ra m�r elk�sz�l a Himnusz �s a Zr�nyi dala. De csak 1832-ben jelennek meg k�tetben versei. K�zben azonban m�r a megye orsz�ggy�l�si k�vete. H�rom �ven kereszt�l � jelenti a di�ta balsz�l�t. A jobb�gyfelszabad�t�st akarja el�k�sz�teni. H�rom �v m�lt�n megy�je is megsokallja. Olyan utas�t�sokat adnak, amelyeket nem hajland� k�pviselni, �s lemond. Kossuth �s vele a di�tai baloldal gy�szruh�t �lt t�voz�s�ra. Ekkorra m�r az orsz�g halad� oldal�nak �nnepelt alakja. Az �js�g�r�sban is f�szerepe van. Szemer�vel egy�tt szerkeszti az �let �s Literatura c�m� foly�iratot, amely h�rom �vig tudja fenntartani mag�t. Itt folytatja kor�bbi kritikai �s eszt�tikai tev�kenys�g�t. A hivatalos hat�s�gok a legveszedelmesebb emberek k�zt tartj�k sz�mon, �s �lland�an titkos megfigyel�k j�rnak a nyom�ban.

Amikor megsz�nik di�tai megb�zat�sa, �s foly�irata sem �lhet tov�bb, �jra visszamegy a megy�be, de megtartja f�jegyz�i hivatal�t, hogy befoly�st gyakorolhasson a helyi nemess�gre. Politikai hat�s�ra Szatm�rban meger�s�dik a liber�lis demokrata p�rt.

Ez id�re orsz�gszerte ismert k�lt�, kritikus, eszt�ta. Az eg�sz hazai irodalomban filoz�fiailag � a legk�pzettebb. Gy�trik is sz�ntelen�l a vil�gn�zeti v�ls�gok. Kant idealizmusa �s D'Holbach materializmusa k�zt h�ny�dik. Ama ritka nemesi elm�k k�z� tartozik, akik teljesen szak�tani tudtak a feud�lis szeml�lettel, �s k�vetkezetesen a polg�ri Magyarorsz�got k�sz�tik el�. Nem retteg a forradalomt�l, s�t megb�lyegzi azokat, akik f�lnek az er�szakos v�ltoz�st�l. K�zben azonban j�l l�tja, hogy a halad� nemess�g sem �rt mindenben egyet vele. Inn�t sz�rmazik �jra meg �jra felt�r� pesszimizmusa. F�l a nemzethal�lt�l, amelynek k�pe �jra meg �jra megjelenik k�lt�szet�ben.

Ez a k�lt�szet hangj�ban, st�lus�ban mindv�gig sok rokons�got tart a Kazinczyf�le szentimentalizmussal, de egyre jobban k�zeledik a n�pk�lt�szethez is �s a romantika p�tosz�hoz is. Amikor �sszebar�tkozik Kisfaludy K�roly�kkal, l�nyeg�ben a programszer� romantik�val k�t sz�vets�get, �s a felmagasod� V�r�smartyban felismeri az igazi nagy k�lt�t. A kritik�iban oly magas m�rc�j�, nemegyszer igazs�gtalanul szigor� �s elutas�t� K�lcsey a Csongor �s T�nde el�tt leteszi a fegyvert: ezt remekm�nek ismeri el.

Sz�ntelen�l vil�girodalmi t�vlatokban l�tott �s gondolkozott. Nem maradt el a vil�girodalom �jdons�gait�l. Walter Scottot eleve nagyra becs�lte, kedvelte Bulwert, majd elismer�en �rt a francia romantika f�alakj�r�l, Victor Hug�r�l. Teh�t vil�girodalmi t�j�koz�d�sban is odacsatlakozik a romantik�hoz, amellyel k�lt�szete is azonosul.

Amikor versei megjelentek, m�r azonnal arr�l volt sz�, hogy ez els� k�tete lesz �sszes m�veinek. Ezt azonban m�r nem �rte meg. �lete v�gs� �veit f�leg a nagy politikai perek t�lt�tt�k ki. Most b�ntet�jog�sznak kellett lennie. V�gs� tev�kenys�ge Wessel�nyi v�delme volt. Nagy felk�sz�lts�ggel �rvelt a v�dlott �rtatlans�ga mellett. A v�d� a besz�d�ben el is mondotta K�lcsey indokl�s�t, �mb�r hi�ba, hiszen a korm�nyzat �gy d�nt�tt eleve, hogy a veszedelmes Wessel�nyit el kell �t�lni.

Mag�t a f�t�rgyal�st K�lcsey m�r nem �rte meg. 1838-ban egy h�l�s elhatalmasodott a szervezet�ben, �s egyheti betegs�g ut�n meghalt. Kort�rsai �gy temett�k, mint a legnagyobb embert valamennyi�k k�z�tt.

�letm�ve �l az irodalomt�rt�netben. Nev�t, eml�k�t a k�ztudatban m�lhatatlanul id�zi nemzeti himnuszunk.