 |
MENÜ |
|
|
| |
| |
|
|
|
ÍRJ NEKEM |
|
| 
| |
| |
|
|
|
VENDÉGKÖNYV |
|
| 
| |
| |
|
|
|
NEM SZERETHET MINDENKI |
|
|
Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki.
Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett..., zamatos..., kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és valaki, akit kedvelsz, nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. De tudd, ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán leszel. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek, akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen hisz te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni...
| |
| |
|
|
|
LEGSZEBB SZÓ |
|
|
| |
| |
|
|
|
ALKYONI PAPADAKI |
|
|
A Hold színe
- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát,
és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt.
- Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.
- Az álmoknak is van színe?
- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.
- Milyen színű az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibolya színét viseli.
- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt,
hogy magadra teríthesd, ha fázol.
A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott.
Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.
- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A szerelem színe a telihold.
- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett
| |
| |
|
|
|
AKIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI |
|
| 
| |
| |
|
|
|
SZERETET AZ ÉLET |
|
|
Szeretet az élet,élet a szeretet...
"Élni annyi, mint szeretni.
Szeretni látni és megmutatni,
érezni és érzékeltetni,
meghallani és meghallgatni,
magasba szállni és fölröpíteni,
kinyílni és felnyitni,
megérteni és megértetni,
együtt érezni és eggyé olvadni
- és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendű alkotás."
| |
| |
|
|
|
ŐRANGYALOM |
|
| 
| |
| |
|
|
|
HOMAS DEKKER |
|
|
Minden reggel mosollyal az arcomon ébredni, a napot hódolattal köszönteni, amiért ennyi lehetőséget tartogat. Tiszta fejjel neki látni a munkámnak, még a kis dolgokban is szemem előtt tartani a végső célt, melyet magam elé tűztem; úgy találkozni férfiakkal és asszonyokkal, hogy mosoly van az ajkaimon, és szeretet a szívemben. Gyengédnek, kedvesnek, és előzékenynek lenni minden percben. Oly fáradsággal lehajtani fejem, mely álomba ringat, s oly örömmel, melyet csakis a jól végzett munka okozhat- így szeretném én mulatni napjaimat.
| |
| |
|
|
|
|
|
MESE GYERMEKEKNEK |
|
|
A TALÁLT KINCS
Magyar Zoltán 2006.04.02. 21:57
 .
No, egy szegény ember szántogatott ugye a mezőn, hát egyszer megcsörrent az ekéje neki. Nézi, hogy mibe: hát egy láda aranyat, egy kis ládikóba aranyat talált. „Hű, aszongya, ez nagyon jó, de most ű ezt haza nem viheti!" Nem tudta, hogy hogy avassa be a feleségét. Mer bizony hát az elég fecsegős asszony vót. Hát aggyig gondolkozott gondolkozott, éccaka is nem aludt, egyszer oszt mégis eszébe jutott neki, hogy mégis valami cselvetéssel valahogy mégis az asszonyt be köll avatni. Hát úgy is vót. Aszongya:
- Ide hallgassál - a feleséginek -, elmegyünk ki - aszongya - szántani meg vetni. Majd - aszongya - te is segítesz.
De közbe az ember - vót neki egy rossz fazék - abba tett tehenganajt, oszt fölhígította vízvel. Meg melléje tett egy tojúsöprűt. Hát fölültette az asszonyt hátulra - az asszonyok mindig így ültek a kocsin, nem tudom, hogy mér ültek úgy, háttal mindig az ember felé, a kocsi farába; leült az asszony, mindig háttal ült errefelé. Hát szépen, ugye ahogy mennek egy darabra, aszongya az ember:
- Te asszony, né, né, mán - aszongya - a Nap süt, oszt esik az eső! Aszongya:
- Még én nem éreztem.
Egyszer az ember ráhajintotta így a söprűt, hátraszentölte, meg-megsöprűzte az asszonyt. Avval a piszkos ganajos vízvel. Akkor megin mondja az ember:
- Asszony, mán megint csak az eső!
- Jaj, jaj, mán - aszongya - én mán tisztára el vagyok ázva! - mer az ember belenyúlt, oszt meg-megprédikálta, hátraszentölt.
- Jaj - aszongya -, mán tisztára! De még nem is akárminő- aszongya, mondja az asszony-, mán tiszta piszok vagyok, tiszta ganaj! - aszongya. -Itt valami szaros eső esik!- aszongya.
Hát az ember: - Ne beszélj !
- De ténleg - aszongya -, nézd meg a ruhán, minő vagyok-e! Hát oszt akkor ugye ők elmentek ugye. Mondta az asszonnak:
- Nézd csak, ebbe a ládába tanáltam eztet-e-aszongya-, hát majd hazavisszük szépen - aszongya. - De ne mondd meg senkinek! Hát nem szabad ezt elbeszélni senkinek!
Hát az asszony hogyne tudta vóna, hogyne beszélte vóna el. Annyira örült ő is az aranynak, hogy bizony elbeszélte a szomszédasszonynak, bizony oszt nagy híre ment neki a faluban, hiába. No, akkor elhítták üköt, ugye elvitték őket a bíróságra. Osztan kérdezik az embert, hogy:
- Hát ténleg találtak aranyat?
- Dehogy tanáltunk, dehogy tanáltunk! - aszongya.
- Nem igaz, hogy tanáltunk.
De az asszony csak bizonkodott:
- De bizony tanáltunk! De tanáltunk!
- Hogy tanáltunk vóna? Hát te nem tudod, hát ez nem igaz! - aszongya.
Aszongya: - Kedves bíró úr - aszongya -. bocsásson meg, nem annyira beszámítható az asszony!
De az asszony erősködött, hogy:
- Igenis tanáltunk, bíró úr, én megmondom az igazat: akkor mikor szaros esső esett, akkor tanáltunk!
Mondja az ember:
- Na lássák -aszongya-, lássák. Hát hol esett vóna ilyen esső? Ilyen esső az életbe se esett.
De az asszony csak bizonygatta: őneki mán a ruhája is tiszta piszok vót! Mer ű mondja, ű esküszik, az Istenre is megesküszik, mikor piszkos esső esett, akkor találták... De látták ugye a bíróság is, hogy tényleg az asszony nincs rendbe, mer hát ilyen esső ugye nem eshetett. Oszt akkor ugye kijöttek, éltek tovább boldogan, míg meg nem haltak.
| |
| |
|
|
|
|
|
A NAP VERSE |
|
|
William Blake
A TÉLHEZ
"Ó, Tél! rekeszd el gyémánt ajtaid:
Észak tiéd: ott ástad mélyre odvas,
Sötét lakásod. Ne rázd meg tetőid
S ne zúzd szét oszlopaid vas-kocsiddal."
Nem hallgat rám s a tátott-szájú mélység
Felett elvágtat, acél viharát
Kirántva; már felnézni sem merek,
Mert ő az úr széles világ fölött.
De nézd az őrült szörnyet! csontjain
A bőr feszül s a nyögő szirtre hág:
Csenddé hervaszt mindent, lerongyolódik
Kezén a föld s elfagy a zsenge élet.
Sziklákon trónol, s hasztalan kiáltoz
A tengerész, szegény! kire vihar tör,
Míg elmosolyodik az ég s a bőgő
Szörnyet Hekla-hegyi odvába visszaűzi. | |
| |
|
|
|
KALENDÁRIUM |
|
| 2024. Október
| H | K | S | C | P | S | V | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 |
|
|
| | |
| |
|
|
|
VIGYÁZZ RÁ |
|
| 
| |
| |
|
|
|
BALÁZS FECÓ |
|
|
Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melletted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.
Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!
Homok a szélben, azt mondod, az vagyok.
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.
| |
| |
|
|
|
ÁLOM |
|
|
| |
| |
|
|
|
TORNAY ANDRÁS |
|
| Díszíts fel!
Akassz rám időt, mosolyt, érintést
Szeretnék végre ünnepelni
Ülj mellém szótlanul
Vigyázzunk egymásra
- én tudom, hogy nagyon törékeny vagyok!
| |
| |
|
|
|
ESS ESŐ, ESS |
|
| 
| |
| |
|
|
|
PAULO COELHO |
|
|
Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségének. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.
| |
| |
|
|
|
VALAMI VÉGET ÉRT |
|
| 
| |
| |
|
|
|
POPPER PÉTER |
|
|
A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni.
Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.
| |
| |
|
|
|
IRODALMI LINKEK |
|
|
| |
| |
|
|
|
KEDVENC OLDALAIM |
|
|
| |
| |
|
|
|
ONLINE KÖNYVESBOLT |
|
|
| |
| |
|
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
