�BR�NYI EMIL (1851-1920)

Vannak mer�ben �rthetetlen jelens�gek az irodalomt�rt�netben; �gy nem lehet sehogyan sem magyar�zni, hogy �br�nyi Emil hogyan maradt ki a k�ztudatb�l. Hossz� �veken kereszt�l � volt a legn�pszer�bb k�lt�, az ifj�s�g lelkesedett �rte, neve �s �letm�ve jelentette a halad�st, a nagyvil�giass�got a provincializmussal szemben, � volt a testet �lt�tt franci�s szellem, � volt a forradalmi eml�kek �rz�je; mindehhez brili�ns formam�v�sz, igazi j� k�lt�. Sz� sincs r�la, nem tartozik a legnagyobbak k�z�, de sz�mos, n�la sokkal jelent�ktelenebb k�lt� eml�ke �s m�ve maradt meg az irodalmi k�ztudatban. �br�nyi Emilr�l pedig legf�ljebb azt szokt�k tudni, hogy a legkit�n�bb m�ford�t�k egyike volt, az � tolm�csol�s�ban j�tssz�k n�lunk Rostand m�veit (Cyrano de Bergerac, Sasfi�k), de arra senki se gondol, hogy �br�nyi legal�bb olyan j� k�lt� volt, mint a hasonl�k�ppen nem legels�k k�z� tartoz� Rostand; �s tal�n van, aki megjegyezte, hogy Byron f�m�veit, a Don Juant meg a Manfr�dot is az � ford�t�s�ban olvasta.

Adjunk n�mi kis el�gt�telt ez�rt az igazs�gtalans�g�rt: id�zz�k fel alakj�t �s k�lt�szet�t.

A szentgy�rgy�br�nyi E�rd�gh csal�d ama nemesi fam�li�k k�z� tartozott, amelyek a felvil�gosod�s �ta �polt�k a halad�s szellem�t. Aki k�z�l�k az irodalom vagy a m�v�szet ter�re l�pett, az �si birtok ut�n �br�nyinak nevezte mag�t. Volt p�ld�ul 1848-ban egy �br�nyi Emil nev� k�lt� �s �js�g�r�, aki a legforradalmibb szellemek k�z� tartozott, r�vid �letm�v�ben egyes�tette Victor Hugo sz�nes romantik�j�t Pet�fi n�piess�g�vel, a forradalom idej�n fontos politikai �s publicisztikai szerepe volt, s a buk�s ut�n csak az�rt mell�zt�k elfogat�s�t, mert t�d�bajjal haldoklott, s nemsok�ra meg is halt.

Ennek a forradalm�r �br�nyi Emilnek volt egy �ccse, �br�nyi Korn�l, aki zeneeszt�ta volt, harcolt az akkori legmodernebb muzsik��rt, Liszt�rt, Wagner�rt, Berlioz�rt; kutatta a magyar zenei �let m�ltj�t, felismerte a n�pzene jelent�s�g�t, �s fontos szerepe volt a Zeneakad�mia megteremt�s�ben.

Ennek az �br�nyi Korn�lnak a fia volt �br�nyi Emil, a k�lt�.

Ifj�s�g�t a szentgy�rgy�br�nyi csal�di birtokon t�lt�tte. Ott kezdett olvasni, tanulni. Ebben a csal�dban term�szetes volt, hogy a gyerekek m�r tudtak franci�ul, hamar megtanultak n�met�l, magukba sz�vt�k a nemes urak latinj�t, de ugyanakkor a felvil�gosod�s �s a forradalom ir�nti lelkesed�st is. Nem is volt olyan neh�z id�vel angolul is megtanulni, hogy Voltaire, Hugo, Goethe �s Schiller mell� Byront �s Shelleyt is olvassa az ifj�ember.

A kamaszkor� �br�nyi Emilt elragadta Victor Hugo �s Byron forradalmat id�z� romantik�ja. �s �gy n�tt fel, hogy p�ldak�pnek tudta az ifjan meghalt forradalm�r nagyb�csit, az id�sebb �br�nyi Emilt.

Gimn�ziumba Pestre ker�lt, a piarist�khoz. A piarista gimn�zium kit�n� iskola volt, �s �br�nyi kit�n� tanul�. De a paptan�rok vall�soss�ga eleve idegen maradt t�le. Az � legendavil�ga Danton �s Robespierre, Pet�fi �s Kossuth volt.

Tizenhat �ves, amikor els� verse megjelent. 1867 volt; a kiegyez�s �ve, � pedig a forradalmakr�l �rt verseket. Azonnal felt�nt. Szinte minden �js�g �s foly�irat, amely nem volt kifejezetten klerik�lis vagy politikailag egy�rtelm�en reakci�s, k�rt t�le verseket. K�s�bb alkalma ny�lt nagyobb utaz�sokra Eur�pa nyugati t�jain. �s akkor kider�lt, hogy igen j� �tirajz�r�. K�bor levelek c�m� t�rcasorozata bizony�tja, milyen j� megfigyel�, �s milyen sz�nesen tud pr�z�t is �rni.

A hetvenes �vekt�l fogva �js�g�r�, a nyolcvanas �vekt�l k�pvisel�. A parlamentben mindv�gig ellenz�ki volt, aki megpr�b�lta negyvennyolc forradalmi eml�keit �letben tartani.

Versel�se, pedig szakadatlanul fejl�d�tt. A magyar versel�s egyik legnagyobb formam�v�sze. Kosztol�nyi is elragadtatottan �r k�s�bb �br�nyi m�v�szi versel�s�r�l. Az ihletet els�sorban Victor Hug�t�l kapta. Van is benne valami hug�i: a sz�ntelen p�tosz, a nagy, embers�ges eszm�k ir�nti elragadtat�s; a nagy emberi p�ld�k tisztelete, a magalkuv�s n�lk�li becs�let �nnepl�se, a m�moros hazafis�g, amely nem ir�nyul m�s n�pek boldogul�sa ellen.

Ez a mor�lis magatart�s m�r fiatal kor�ban kialakult benne, de a m�l� �vtizedek folyam�n egyre elm�ly�ltebb lesz.

K�ts�gtelen: van benne sok sz�nokias, s�t te�tr�lis. A versek - ak�rcsak Hug�n�l - n�ha elny�lnak: �br�nyi nem tud szabadulni saj�t szavainak zeng� sz�ps�g�t�l. De az is igaz, hogy sok verse olyan igaz�n szaval�sra val�, hogy se hivat�sos sz�n�szek, se m�kedvel�k nem tudtak ellen�llni neki. �vtizedeken kereszt�l orsz�gszerte szavalt�k az �br�nyi-k�ltem�nyeket.

Persze igaz, hogy nem volt modern k�lt�. Formavil�ga �s kifejez�sk�szlete romantik�hoz k�t�tte, � volt a V�r�smarty-t�pus� romantika v�gs� jelent�keny alakja. Eszm�ny�tette Pet�fit, de semmi k�ze sem volt a n�piess�ghez. Politikailag halad�bb volt Reviczky�kn�l, de Reviczky vagy �ppen Komj�thy modernebb k�lt� volt. A politikai maradis�g semmit sem tudott kezdeni vele, mert t�rt�nelmi eszm�nye a francia forradalom volt. A halad�k semmit sem tudtak kezdeni vele, mert m�v�szi eszm�nye a romantika volt.

Pedig a halad�s oldal�r�l mindenki szerette. Kiss J�zsef nagyra tartotta, �s szerette, ha versei A H�tben jelennek meg. A fiatal Ady �t k�rte fel, hogy els� versesk�nyv�hez el�sz�t �rjon. A Nyugat k�lt�i �s kritikusai emberileg-m�v�szileg nagyra becs�lt�k. M�gis: abban a pillanatban, amikor a Nyugat megindult, � val�j�ban kiesett az irodalomb�l. Ezt nem lehetett azonnal �szrevenni, hiszen Kosztol�nyi elragadtatott szavakkal jellemezte, Sch�pflin Alad�r jelent�keny k�lt�nek mondotta. De m�v�szi kapcsolata nem volt a Nyugattal. A Nyugat ellenfeleivel meg �ppen nem volt kapcsolata, azokt�l vil�gn�zete v�lasztotta el.

De m�g sok�ig �lt a szaval�p�diumokon. Csak szerepe nem volt az �j irodalomban. A prolet�rforradalomt�l, pedig idegen volt. Nem �llt az ellenforradalom oldal�n, ezt alkat�n�l, vil�gn�zet�n�l fogva nem tehette, de nem �llt a forradalom oldal�n sem.

Tal�n maga sem vette �szre, hogy m�r nincs jelen az irodalomban, de azt bizonnyal �rezte, hogy nincs jelen a t�rt�nelemben. M�g meg�rte az ellenforradalom gy�zelm�t, de erre m�r sehogyan sem v�laszolt: a k�vetkez� �vben, hatvankilenc �ves kor�ban meghalt.

Egy�ltal�n nem volt ut��lete. Az ellenforradalomnak nem kellett a vil�g�let�ben forradalmi eszm�nyek�rt k�zd� k�lt�. A halad�knak m�r nem kellett a polg�ri forradalom elk�sett sz�sz�l�ja. A Nyugatnak nem kellett a Victor Hugo romantik�j�n�l tart� formam�v�sz. A nacionalist�knak nem kellett a franci�k�rt lelkesed� politikus. �gy hom�lyosodott el az eml�ke m�r hal�los �gy�n�l.

De m�gis megmaradt a nagy m�ford�t�. Vannak m�vek, amelyeket el sem tudunk k�pzelni m�sk�ppen, mint az � szavaival.

�s maradt egy nagy k�lt�i �r�ks�ge, amelyet r�g�ta senki sem olvas, senki sem id�z. K�r �rte. Nem tartozott a legnagyobbak k�z�, de az Ady el�tti kor egyik legjobb �s nagyon rokonszenves k�lt�je volt, akinek nyelvi gazdags�ga �s formai sz�ps�ge indokoltt� tenn�, hogy v�gre �jra felfedezz�k, indokolt lenne, hogy �br�nyi Emil elfoglalja hely�t k�lt�szet�nk t�rt�net�ben.