AMBRUS ZOLT�N (1861-1932)

Ambrus Zolt�n, a kritikus tisztelte �s nagyra tartotta Ady Endr�t akkor, amikor Tisza Istv�n �s k�re tajt�kz� gy�l�lettel fordult az ,,�j id�k �j dalainak" �ri�sa ellen; �s ugyanez az Ambrus Zolt�n, a publicista tisztelte �s nagyra tartotta Tisza Istv�nt, amikor Ady �s k�re tajt�kz� gy�l�lettel szidalmazta az �ri Magyarorsz�g minden b�n�t szinte szimbolikusan megtestes�t� geszti gr�fot. Ady Endre �s Tisza Istv�n pedig mindennek tudat�ban tisztelte �s nagyra tartotta Ambrus Zolt�nt. �vtizedeken kereszt�l a legsaj�tosabb helyzetben volt az eg�sz magyar irodalomban; mindenki a mag��nak �rezte, m�g az is, akit eleg�ns szat�r�ja kipelleng�rezett. Igaz, k�zben valahogy el�kel� idegennek is �rezt�k, aff�le nagyon m�velt, rendk�v�l vil�gos �rtelm� francia �r�nak, aki t�rt�netesen igen v�laszt�kos magyar nyelven �r elemz� tanulm�nyokat a vil�girodalom nagyjair�l, �s szinte t�k�letesre csiszolt novell�kat m�lt- �s jelenbeli szomor� emberekr�l, m�skor meg hidegen gunyoros szat�r�kat a budapesti �jgazdagokr�l.

Amikor n�h�ny �vnyi tanul�s ut�n 1885-ben - huszonn�gy �ves kor�ban - hazaj�tt P�rizsb�l, hozv�n mag�val Taine �s Renan pozitivista-racion�lis tan�t�sainak szellem�t, az �jat akar� fiatalok azt hitt�k, � lesz a szellemi vez�r: Reviczky m�g �s Ignotus m�r az � szavaira figyelt, t�le akart tanulni nyugat-eur�pai modems�get. Kiss J�zsef A H�t megalap�t�sakor azonnal maga mell� h�vta, Br�dy S�ndor benne l�tta az �j irodalom ir�nymutat�j�t, s�t t�rv�nyhoz�j�t, �s id�vel �t k�rte fel az �ltala �s az akkor m�g indulatosan forradalminak indul� G�rdonyi mellett a J�vend� harmadik szerkeszt�j��l. S ez a Br�dy-G�rdonyi-Ambrus-f�le foly�irat volt tal�n a legfontosabb k�zb�ls� �llom�s A H�t �s a Nyugat k�z�tt. De ugyanakkor Gyulai P�l is elismer� tisztelettel k�rte fel a nagy felk�sz�lts�g� fiatal �r�t �s kritikust, hogy legyen a sz�nvonalasan konzervat�v Budapesti Szemle munkat�rsa. �s Ambrus ezt is v�llalta. Nem lehetett teh�t irodalmi vez�r, mert senkit sem tekintett ellens�g�nek, amennyiben sz�nvonalasan fejezte ki mag�t. Csak az alp�ris�got, az �zl�stelens�get, a szellemi ig�nytelens�get, a semmitmond� k�zhelyek szajk�z�it tal�lta megvetend� �s k�zvesz�lyes m�telynek, ami ellen lankadatlanul kell harcolni, �s az igazi �rt�ket tekintette a meg nem alkuv� m�v�szi k�zdelem c�lj�nak. Vez�rs�g helyett teh�t tekint�ly lett az oszt�lyr�sze. �s csaknem egy f�l �vsz�zadon kereszt�l tanult t�le az eg�sz irodalom, �s ez�rt akkor is �ri�si a jelent�s�ge, ha a nagyk�z�ns�g sohasem sorolta kedvenc olvasm�nyai k�z� m�veit. Nem volt �s nem lett �gynevezett n�pszer� �r�, de a n�pszer�ek meg a sokat vitatottak java r�sze tanult t�le. P�lda is volt, ahogyan �rt, �s nagym�rt�kben fontos irodalmi ismereteket terjesztett, amit �rt.

Szeg�ny vid�ki fi�k�nt indult. Apja, aki valamikor negyvennyolcas honv�d volt, vas�ti tisztvisel�k�nt h�ny�dott v�rosr�l v�rosra. Zolt�n fia t�rt�netesen Debrecenben sz�letett, �s csak hallom�sb�l tudta, hogy a csal�d sz�kely sz�rmaz�s�. Iskol�it k�l�nb�z� helyeken j�rta, majd amikor kor�n �rvas�gra jutott, neki kellett eltartania a csal�dot, s megkeresni egyben a tov�bbi tand�jra val�t. V�gre �retts�gizetten Budapesten beiratkozott a jogi karra, �s siker�lt tisztvisel�k�nt elhelyezkednie a F�ldhitelint�zetn�l. Ennek a banknak az igazgat�ja Arany L�szl� volt, Arany J�nos fia, akit v�g�rv�nyes mindenb�l ki�br�ndul�sa akad�lyozott meg abban, hogy a sz�zadv�g legnagyobb magyar k�lt�je legyen: egyszer�en abbahagyta a sz�pirodalmat, miut�n meg�rta a kritikai realizmus legnagyobb magyar verses remek�t, A d�lib�bok h�s�t. De bankigazgat�k�nt is, hab�r egyre ritk�bban �rt, a kor legjobb essz�ist�ja volt. � fedezte fel a fiatal banktisztvisel�ben a tehets�get, � vezette be a k�l�nb�z� lapokhoz, gondoskodott megfelel� meg�lhet�s�r�l, �s lehet�v� tette, hogy P�rizsba menjen tanulni, ne jogot, hanem irodalomelm�letet, eszt�tik�t, filoz�fi�t, kult�rt�rt�netet.

Persze, v�g�l is �r�, eszt�ta, kritikus lett volna mindenk�ppen: l�lekalkata eleve �gy rendelte el. Arany L�szl� azonban megk�nny�tette mag�ra �s hivat�s�ra tal�l�s�t. Arany L�szl�, pedig p�ldak�pnek is felett�bb alkalmas volt: az essz�m�v�szet �s a sz�nvonalas irodalmi ismeretterjeszt� hev�let p�ld�san p�rosult benne az ill�zi�kt�l megfosztott val�s�g v�llal�s�val, ak�r �ncsonk�t�s �r�n is. Ehhez az erk�lcsi alaphoz tanulta Ambrus a nagy pozitivist�k - f�leg Taine �s Renan - t�nytisztelet�t, �sszer�s�gkultusz�t, v�laszt�kos sz�haszn�lat�t �s vil�gos st�lus�t. Flaubert reg�nyeib�l �s Maupassant novell�ib�l mag�ba sz�vta a l�lektani indokok kutat�s�t, Zol�t�l a r�szletek lelt�rba v�tel�nek irodalmi becs�let�t, Anatole France-t�l a kult�ra eg�sz�nek tan�s�gul id�z�s�t az emberi l�nyeg keres�s�ben. �s hab�r Zola �s France ir�nt mindig is fenntart�sos kritik�val �lt, �dv�s hat�suk ugyan�gy gazdag�totta, mint a mindenest�l v�llalt mesterek. Ennek az �j, vil�ghat�s� francia szellemnek lett mintegy nagyk�vete a maga �j �tjait keres� magyar irodalomban.

Amikor �rni kezdte Mid�s kir�ly c�m� reg�ny�t, amely sz�ml�lhatatlan �js�gfolytat�sban jelent meg, minden olvas� �gy �rezte, hogy ezzel valami mer�ben ismeretlen, de m�r nagyon v�rt hang sz�lal meg magyarul. A folytat�sos r�szletek hat�sa sokkal nagyobb volt, mint maga az eg�sz reg�ny, amikor v�gre sok �v ut�n egys�gesen, k�nyv alakban is megjelent. A hat�sa ugyanis akkorra m�r annyira bele�p�lt a kort�rsirodalomba, hogy a t�l k�s�n megjelen� eg�sz m�r csak egy volt a sok k�z�tt. Ez a m�v�szreg�ny m�gis fontos fordulat reg�nyirodalmunkban. B�r� Jen�, az alulr�l j�tt, m�v�szi c�ljai�rt elsz�nt harcot v�v� fest� mindent el�r: h�rt, dics�s�get �s f�leg gazdags�got, csak �ppen a boldogs�got �s az �nbecs�l�st nem. Sikerei k�zt elv�sz a sikerek �rtelme, a dics�s�gben elv�sz az eszm�ny. A szerelem, pedig idillel kezd�dik �s trag�di�ba torkoll. Az irigyelt m�v�sz �ngyilkos lesz. Pszichol�giai reg�ny, �s m�gis, b�r igen �tt�telesen, a sz�zad v�gs� negyed�nek hazai t�rsadalomkritik�ja. Fontos �s �szt�nz� reg�ny a Mid�s kir�ly, noha az akkori �s az az�ta val� kritik�k nem egy hib�j�ra r�mutattak. Szerkezete laza, elbesz�l� m�dja sok hely�tt f�raszt�, novellisztikus r�szletei szebbek, mint az eg�sz. �s ezek a kifog�sok elmondhat�k Ambrus Zolt�n t�bbi reg�ny�r�l is, kiv�ve tal�n a Girofl� �s Girofla vid�ki t�rt�net�t, egy fiatal�r �s k�t kis sz�n�szn� b�cskai szerelmi hist�ri�j�t. Igaz, az els� h�rom reg�nyen akaratlanul is s�lyos nyomokat hagyott szerelmi b�nata. Fiatal feles�ge belehalt els� sz�l�s�be. Ambrus mag�n�let�t sok�ig kit�lt�tte az �rv�n sz�letett kisl�ny nevel�se. Csak hossz� �vek m�lt�n tal�lt �jra boldogs�got egy vid�ki - b�cskai! - sz�n�szn� szerelm�ben, akit feles�g�l is vett.

Reg�nyei teh�t fontosak, de novell�i jobbak. Ezek k�zt igazi hib�tlan alkot�sok maradtak r�nk fiatalkor�b�l is, id�s kor�b�l is. A fiatalkoriakban sok a kult�rt�rt�neti ihlet�s, �s hangjukban nemegyszer uralkod� az ir�nia. A Ninive pusztul�s�n er�sen �rz�dik France hat�sa, de ugyanez a novella alighanem ugyanilyen hat�ssal volt Babitsra, amikor a J�n�s k�nyv�t �rta. A k�sei novell�k elm�ly�ltebbek, gyakran a gyermekkori eml�kekb�l t�pl�lkoznak, mint a k�ts�gtelen�l remekm� T�parti gyilkoss�g. De mindig nagy m�gonddal fogalmazott novell�ib�l eg�sz k�tetnyit v�logathatn�nk, ezek novellairodalmunk legmagasabb sz�nvonal�n jel�lik ki Ambrus hely�t. A Defoe-r�l �s a Robinson-reg�ny keletkez�s�r�l sz�l� A f�letlen ember, az irodalmi �letnek ez a nagy szat�r�ja egyike a legjobb magyar novell�knak.

�s m�gis: Ambrus mindenekel�tt eszt�ta, kritikus, irodalmi ismeretterjeszt�. A Klasszikus reg�nyt�r, amelynek egyik szerkeszt�je volt, hat�sosan n�pszer�s�tette a vil�girodalmat, sz�mos francia reg�ny�t � ford�totta, �s a legt�bbh�z � �rta az el�sz�t. Ezek az el�szavak a pozitivista ismeretterjeszt� essz� p�ldak�pei mindm�ig. Sz�nikritik�i az alapos dr�maelemz�s �tj�t �s lehet�s�geit tan�tott�k eg�sz kritikusnemzed�keknek. Dramaturgiai felk�sz�lts�ge folyt�n lett 1917-ben a Nemzeti Sz�nh�z igazgat�ja. Nagyon sz�nvonalas m�sorpolitik�t val�s�tott meg... am�g engedt�k. Csakhogy hely�n maradt a forradalmak idej�n is. Olyan komolyan vette a politik�n fel�l �ll� m�v�sz erk�lcsi meggy�z�d�s�t, hogy a Tan�csk�zt�rsas�got ugyan�gy tudom�sul vette, mint az � t�rv�nyes �llam�t, ak�rcsak el�bb K�rolyi Mih�ly k�zt�rsas�g�t vagy m�g el�bb IV. K�roly kir�lys�g�t. Ezt azut�n az ellenforradalom nem bocs�totta meg neki. Ezt a komolyan vett apolitikuss�got kommunista rokonszenvnek magyar�zt�k.

T�lont�l nagy tekint�ly�nek k�sz�nhette, hogy ,,keszty�s k�zzel", sok haboz�s ut�n csak 1922-ben fosztott�k meg rangj�t�l �s hely�t�l. A m�r id�s �r�-eszt�ta komoran �s cs�ndesen visszavonult. �regs�ge idej�t m�g keser�bb� tette Bajor Gizi ir�nt fell�ngolt rem�nytelen szerelme. L�nya is r�g feln�tt m�r. Ambrus siv�r mag�nyban maradt. Mi m�st tehetett volna? Olvasott. �s amit olvasott, arr�l hetenk�nt eg�sz oldalas cikkekben sz�molt be a Pesti Napl�ban. �lete v�gs� �vtized�nek ez a fontos ismeretterjeszt� munka volt a tartalma. Ambrust�l tudta az ut�na feln�tt irodalom is, hogy mi �js�g van a francia kult�r�ban. Ezekhez a leg�jabbakhoz m�r nem volt k�ze: ismeretlen�l tan�totta �ket.

De mag�ra maradottan is tekint�ly volt. Nem � tehetett r�la, hogy a jobboldal, az ellenforradalom megtagadta. � val�ban apolitikus volt: az ill�zi�tlans�g sz�sz�l�ja ragaszkodott ehhez az ill�zi�hoz, ami az ellenforradalomt�l kezdve m�r k�ptelens�g volt. M�g a viszonylag baloldali polg�rs�g sem v�llalhatta ezt, de az�rt a Nyugat hagyom�nyait folytat�k m�g mindig tanultak t�le.

�s aki ma olvassa tanulm�nyait, ma is tanul t�le. A Mid�s kir�ly, jelent�s�ge ma is nyilv�nval�. �s n�h�ny novell�ja val�ban remekm�.