BABITS MIH�LY (1883-1941)

Az Adyval indul� �j magyar irodalomnak, a Nyugat nemzed�k�nek Ady ut�n sorrendben k�vetkez� m�sodik legnagyobb k�lt�je volt Babits Mih�ly (ha ugyan szabad �s lehets�ges ilyen sz�mozott sorrendet fel�ll�tani nagy k�lt�k k�z�tt; m�gis: k�ts�gtelen, hogy ebben a k�rben Ady a legnagyobb, a t�bbiek k�z�l, pedig m�v�szi er�ben is, hat�sban is, irodalomt�rt�neti szerepben is kiemelkedik Babits). M�r a kort�rsak is �gy tartott�k nyilv�n Adyt �s Babitsot, mint a k�t irodalmi vez�rt. Ezenk�v�l azonban semmi sem eml�keztet benn�k egym�sra. A politikus Ady mellett Babits hangs�lyozottan elh�z�dik a politik�t�l, �s csak �lete legv�g�n, a meger�s�d�tt fasizmus idej�n �bred r� politik�tlans�g�nak erk�lcsileg is, m�v�szileg is helytelen volt�ra. A form�j�ban �jat teremt� Ady mellett Babits formavil�ga benne gy�keredzik az �vezredek hagyom�nyaiban. Ady az �letnek rendeli al� a k�lt�szetet, Babitsn�l az �let alkalom a k�lt�szetre.

Latinos m�velts�g� szeksz�rdi nemesi-�rtelmis�gi nemzed�kek lesz�rmazottjak�nt indul el a tan�ri p�ly�ra. G�r�g-latin szakos, de ugyan�gy �rdeklik a modern k�lf�ldi irodalmak. Nyelveket, eszt�tik�t, filoz�fi�t tanul. Kort�rsai mindig �mulva eml�tik rendk�v�li �s mindhal�lig gazdagod� m�velts�g�t. Igazi filozopterfajta. A jog�sznak indult k�lt�k �s �r�k ut�n vele kezd�dik el irodalmunkban a b�lcs�szek nagy sora.

Egyetemista kor�t�l kezdve jelennek meg versei �s m�ford�t�sai, s az �rt�k m�r ekkor felismerik formam�v�szet�t. Fiatal vid�ki tan�rk�nt kapcsolatba ker�l a Nagyv�radon k�sz�l� A Holnap k�r�vel. A Holnap k�teteiben m�r �rett k�lt�nek bizonyul, Ignotus is felfedezi, �s a Nyugat indul�s�t�l kezdve munkat�rsa a nagy hat�s� foly�iratnak, amelynek k�s�bb szerkeszt�je, majd f�szerkeszt�je lesz. �lete �s m�v�szete �sszekapcsol�dik a Nyugattal.

1909-ben els� versesk�tet�vel az �j magyar k�lt�szet els� vonal�ba l�p. Ezekben a kor�bbi versekben - eg�szen az els� vil�gh�bor�ig - sok a szecesszi�s t�ld�sz�t�s, nemegyszer fontosabb a forma, mint a tartalom. A sok�ig eldugott vid�keken tan�rkod� k�lt� a form�k sz�ps�g�ben tal�lta meg a mag�ny ellen a vigaszt, de a sz�p form�kban ki is fejezte a mag�nyt, a t�rsakra v�gy�d�st, a mindenben k�telked� pesszimizmust.

1911-ben v�gre felker�lt �jpestre gimn�ziumi tan�rnak. Most m�r itt van a szellemi k�zpontban, t�rsak, bar�tok k�z�tt; elismerik k�lt�i nagys�g�t. Egyre nagyobb m�ford�t�i munk�t v�gez, belefog Dante Isteni sz�nj�t�k�nak leford�t�s�ba (ez lett �lete legnagyobb �s legjelent�kenyebb ford�t�i eredm�nye), hamarosan kider�l, hogy kit�n� kritikus �s essz��r�. Szeml�let�ben van sok konzervat�v von�s is, de ez a kult�ra eredm�nyeinek �rz�s�re vonatkozik, �s nem a politik�ra, m�g csak nem is a kult�rpolitik�ra. Szemben �ll az akad�mikus maradis�ggal, �s �rdekl�d�se lassank�nt a t�rsadalmi k�rd�sek fel� is fordul. �rzelmileg k�zel �ll a polg�ri radik�lisokhoz. Az els� vil�gh�bor� kit�r�se azut�n �t is a politika fel� mozd�tja: k�lt�szet�ben megsz�lal a harcos pacifista, az indulatos antimilitarista hangja. A b�kev�gy klasszikus k�ltem�nyeit �rja a h�bor� alatt. A nacionalizmus, a militarizmus felh�borodik: Babits ellen fegyelmit ind�tanak, felf�ggesztik tan�ri �ll�s�b�l. Term�szetes h�t, hogy lelkesen fogadja 1918-ban a polg�ri forradalmat.

A polg�ri forradalom pedig egyetemi tan�rnak nevezi ki. Az egyetemi katedr�n �li �t a tan�csk�zt�rsas�g h�napjait is. De a szocialista forradalmat egy�ltal�n nem �rti: j�indulat� idegenk�nt szeml�li a proletari�tus k�zdelm�t. Az ellenforradalom m�gis kommunista forradalmis�ggal v�dolja. Megfosztj�k katedr�j�t�l, m�g a nyugd�jat is megvonj�k t�le. Ett�l kezdve kiz�r�lag az irodalomb�l �l. Nyomat�kosan elk�l�n�ti mag�t a forradalomt�l, de az ellenforradalomt�l is. Ut�lkozik a k�z�lett�l. Ekkor alak�tja ki azt a h�rhedett elv�t, hogy a m�v�sznek "elef�ntcsonttorony"-ba kell vonulnia, �s k�v�lr�l-fel�lr�l kell szeml�lnie a vil�got.

Ebben az id�ben (1921-ben) n�s�l, feles�ge a T�r�k Sophie n�ven �r� Tanner Ilona, k�lt�n�. �lete irodalommal-kult�r�val telik. Versei, tanulm�nyai, m�ford�t�sai mellett egyre gyakrabban jelennek meg finoman k�lt�i novell�i �s a polg�ri �let hanyatl�s�t �br�zol�, igen j� l�lekrajz�, siv�r vil�got t�kr�z� reg�nyei (a legjelent�kenyebb ezek k�z�tt a Hal�lfiai). Az ellenforradalmi kort�l idegenked�, de a forradalmakt�l is elidegenedett polg�ri k�lt�szet most m�r benne l�tja a vez�r�t. Tekint�lye n�tt�n-n�, �s a hivatalos irodalom is b�k�lni akar vele. A Kisfaludy T�rsas�g is tagj�v� v�lasztja. K�zben a m�p�rtol�, d�sgazdag Baumgarten Ferenc Ferdin�nd v�grendelet�ben vagyon�nak kamatait a magyar irodalomra hagyom�nyozta, Babits Mih�lyt jel�lve ki az alap�tv�ny kur�tor�nak, akinek d�nt� szava van, hogy �vr�l �vre kik kapj�k a Baumgarten-d�jat. Ez a helyzet irodalompolitikai hatalmat adott a kez�be. S k�zben a Nyugatnak is � lett a f�szerkeszt�je. A Nyugat, pedig akkor is a legnagyobb tekint�ly� foly�irat volt, amikor alig n�h�ny sz�z p�ld�nyban jelent meg. A sz�nvonalas irodalmi �letben az sz�m�tott �r�nak, akinek �r�sai megjelentek a Nyugatban, vagy megjelent k�nyv�r�l a Nyugat kritikai rovat�ban �rtak.

�gy lett Babits irodalmi dikt�tor.

Igyekezett sz�les�teni a Nyugat g�rd�j�t, sz�vesen adott helyet fiataloknak, �rdekl�dve fordult a n�pi k�lt�k fel�. Csak a szocialist�kt�l idegenkedett, illetve mindazokt�l, akik a k�lt�szetben ny�ltan politiz�ltak. J�zsef Attil�r�l kedve ellen�re ismerte el, hogy milyen jelent�keny k�lt�, de csak �lete legv�g�n, amikor J�zsef Attila m�r r�g�ta halott volt, l�tta be, hogy az ut�nuk k�vetkez�knek � a f�alakja. Hanem addig m�g sok �v tanuls�ga form�lta bel�t�s�t.

J� ideig igyekezett Babits a Nyugatot semleges k�z�pen tartani jobb �s bal k�z�tt, nem l�tva �t ennek a k�ptelens�g�t az egyre fasiz�l�d� vil�gban. Kass�k�k bal fel�l t�madt�k, de a Babitsn�l sokkal baloldalibb M�ricz Zsigmond is kiv�lt a Nyugatt�l. Jobb fel�l pedig, ha tudom�sul is vett�k Babits k�lt�i nagys�g�t, ellens�gesen n�ztek az eg�sz Nyugatra.

Ilyenform�n �lete v�gs� esztendeiben egyre elszigeteltebben �llt az ellent�tek k�z�tt. M�r maga sem hitt az elef�ntcsonttorony elm�let�ben, �s azt kezdte hirdetni, hogy a szellem ember�nek �rtoronyban kell �llnia. Ez is azt jelentette, hogy a k�lt� maradjon az esem�nyek f�l�tt, de figyelje, mi t�rt�nik, �s jelezze a vesz�lyt. A vesz�ly, pedig nagyon is itt volt m�r. �s akkor a m�r egyre betegebb k�lt� kil�p a sok�ig g�rcs�sen �rz�tt toronyb�l, �s hitet tesz. �lete v�g�n meg�rta �lete egyik legf�bb m�v�t, a J�n�s k�nyv�t. A l�rikus egy nagy jelk�pes elbesz�l� k�ltem�nnyel z�rta le pomp�s �letm�v�t. A Bibli�b�l vett, groteszken tragikomikus k�ltem�ny a pr�f�t�r�l sz�l, aki el akar futni hivat�sa el�l, de nem lehet: j�n a cethal, �s lenyeli, mire bel�tja t�ved�s�t, s amikor a cethal kih�nyja, m�gis elmegy pr�f�t�nak, majd r�m�lten l�tja, hogy nem �gy k�vetkeznek az esem�nyek, mint ahogy pr�f�t�lta. Meg�rti azonban, hogy �lete �r�n is az igazs�got, az embers�gess�get kell szolg�lnia.

Nem sokkal k�s�bb, �tvennyolc �ves kor�ban, g�ger�kban meghalt.

�letm�ve gazdag �r�ks�g�nk. K�lt�szet�ben az antik vil�g k�peit�l a k�z�pkoron �t a modern vil�gig r�ved el�nk az �vezredek l�tom�sa, amely �ltal egy �rz�keny �s nagyon m�velt modern ember kifejezi f�lelmeit, szorong�sait, mag�ny�t, de a kult�ra gy�ny�r�s�geit is. Formakincse is mag�ba olvasztja az �vezredek eredm�nyeit. Hangja a szecesszi�s burj�nz�sb�l id�vel a klasszikus szigor�s�gig egyszer�s�dik. Egyike legk�pgazdagabb k�lt�inknek. Sz�ppr�z�ja a k�lt�i szimbolizmust�l a szigor� realizmusig terjed. M�ford�t�i tev�kenys�ge nagyban hozz�j�rult vil�girodalmi k�zkult�r�nk gazdagod�s�hoz. Essz�i, kritikai �s irodalomt�rt�neti m�vei, ha szeml�let�k olykor nagyon is vitathat� (hiszen politikai �ll�sfoglal�s n�lk�l k�ptelens�g teljes elemz�st adni irodalmi jelens�gekr�l), szinte �rasztj�k a m�velts�get �s a m�velts�g szeretet�t. S tegy�k hozz�, hogy vall�sos katolikus volt, akin�l a v�gyott hit azonos volt a v�gyott embers�gess�ggel. �s ez az embers�gess�g v�g�l is elvezette a halad� t�rsadalmi hitvall�shoz �s ki�ll�shoz is.