KARINTHY FRIGYES (1887 - 1938)

Eg�sz irodalmunkban � a legh�resebb, legn�pszer�bb, a legt�bbsz�r olvasott, id�zett, emlegetett humorista - holott tulajdonk�ppen filoz�fus volt. Egy izgatott, minden ir�nt �rdekl�d� filoz�fus, a XVIII. sz�zad felvil�gosod�s�nak legk�vetkezetesebb �s legtudatosabb ut�da, a sz�zad tudom�nyos ig�ny� humanizmus�nak k�pvisel�je, aki b�lcseleti �letm�vet nem hagyott maga ut�n, hanem kit�n� reg�nyekben, gy�ny�r� novell�kban, de nemegyszer mulats�gos humoreszkekben fejezte ki k�l�nf�le n�zeteit �s �letfiloz�fi�j�t. A kor tal�n legeredetibb, legmeglep�bb t�mavil�g� reg�ny�r�ja �s novellist�ja, aki legszebb sz�pirodalmi m�veit versekben �rta meg. Egy nagy k�lt�, a Nyugat nagyjaival egyenrang� k�lt�, aki eg�sz �let�ben mind�ssze k�t v�konyka k�tet k�ltem�nyt �rt, de ann�l t�bb verspar�di�val jellemezte �r�t�rsait �s az irodalomt�rt�netet. Ennyi tal�n elegend� is ahhoz, hogy tudom�sul vegy�k Karinthy Frigyes szab�lytalan l�ngelm�j�t.

Budapesti kispolg�ri csal�d fia volt; �retts�gi ut�n hum�n m�velts�ge ellen�re a term�szettudom�ny izgatta, ez�rt el�bb fizika-matematika szakos b�lcs�sz lett, majd orvostanhallgat�. Egyiket sem fejezte be, de szerzett mag�nak annyi ismeretet, hogy id�vel �r�t�rsai k�z�tt � tudott legt�bbet a modern term�szettudom�nyr�l, s a maga kor�ban ama kevesekhez tartozott, akikn�l nem v�lt kett� az irodalmi-m�v�szeti-t�rt�nelmi m�velts�g meg a matematikai, term�szettudom�nyi m�velts�g.

Egyetemista kor�ban m�r benne �l az irodalmi �letben. Kosztol�nyi Dezs� �s F�st Mil�n ez id�t�l fogva mindv�gig a legjobb bar�tja. A magyar felvil�gosod�s forradalmi hagyom�nyait id�z� nagy k�ltem�ny, a Martinovics m�r ebben a korszakban keletkezik. H�sz�ves kor�ra ugyanolyan �rett k�lt�, mint bar�tai, de m�g sok�ig nem jelentkezik verseivel. Egyel�re �js�g�r� lesz... �s az is marad mindhal�lig. De k�sz�l m�r di�kkori eml�keinek kit�n� novella- �s karcolatgy�jtem�nye, a Tan�r �r k�rem. De lassan k�sz�l. El�bb egy saj�tos m�fajjal jelentkezik: az irodalmi par�di�val. Az �gy �rtok ti egy csap�sra h�ress� teszi. Ezekben a parodiz�lt versekben �s pr�z�kban tal�l� kritik�t mond az egyes k�lt�k �s �r�k st�lus�r�l, m�dszereir�l. Egyszerre szat�r�k �s m�elemz�sek, az �letm�vek jellemz�sei nagyon mulats�gosan. �s a v�gzet�v� v�lik ez a siker. Az olvas�k kezdett�l fogva els�sorban mint irodalmi parodiz�l�t veszik tudom�sul Karinthyt, holott � maga ezt a m�fajt csak nagyon mell�kesnek tartotta munk�ss�g�ban, noha az ig�nyek folyt�n mindhal�lig folytatta. K�s�bb m�r irodalmi kit�ntet�snek sz�m�t, ha Karinthy valakit kiparodiz�l.

Ilyen m�don eleve elk�nyvelt�k humorist�nak, �s � v�llalta is, mert �sszehasonl�thatatlan humora volt, de az�rt is, mert ebb�l meg lehetett �lni, �s vil�g�let�ben anyagi gondokkal k�zd�tt. Volt �gy, hogy el�g sokat keresett, de felett�bb rendezetlen csal�di �letet �lt, �s a p�nzzel sohase tudott b�nni. Teh�t mindig kellett p�nz, �s legk�nnyebben a humoreszkek�rt fizettek. � teh�t �lete nagy r�sz�ben ott �lt a k�l�nb�z� k�v�h�zakban, �s �rta a humoreszkeket, nemegyszer ezekben fejezve ki l�r�j�t is, filoz�fi�j�t is, s�t keser�s�geit is.

Humora vitte a kabar�hoz is. A kabar�nak sz�ks�ge volt mulats�gos jelenetekre, �s Karinthy b�mulatos k�nnyeds�ggel fogalmazott sz�npadi tr�f�kat. � maga keserny�s ember volt, de kit�n�en tudott nevettetni. Meggy�t�rt�k a saj�t �let�nek keser�s�gei, �s m�g jobban a k�z�let b�nei, ostobas�gai, de b�natait �s felh�borod�sait szat�r�iban fejezte ki. �s a k�z�ns�g nevetett, �s nevet ma is a furcsa �tletek �radat�n. K�pzelete kimer�thetetlen volt: sz�j�t�kt�l groteszk helyzetekig, furcsa alakokt�l meglep� fordulatokig birtok�ban volt a nevettet�s minden eszk�z�nek.

Azut�n n�ha elkomolyodott, �s olyan tragikus novell�kat �rt, hogy az olvas�k el�multak: h�t ez is Karinthy?

Az els� vil�gh�bor� �veiben figyelme er�sebben fordul a politika fel�. Rend�thetetlen pacifista, v�rja a polg�ri forradalmat. 1918-ban ott is �ll a forradalom mellett. De 1919-ben nem �rti a proletari�tus k�zdelm�nek l�nyeg�t. Halad�, baloldali polg�r volt �s maradt: a tan�csk�zt�rsas�gt�l visszah�z�dott. De ellent�tben sok t�rs�t�l - azokt�l is, akik 1919-ben lelkesen v�llalt�k a tan�csk�zt�rsas�got, � soha egy sz� erej�ig sem mondott rosszat vagy �ppen gyal�zkod�t a prolet�rok harc�r�l. Buk�suk ut�n jobban egy�tt �rzett vel�k, mint amikor pillanatnyilag hatalmon voltak.

A h�szas �s m�g ink�bb a harmincas �vekben azut�n ut�lkozva n�z k�r�l az ellenforradalmi vil�gban. A forradalmat csak idegennek �rezte, de az ellenforradalmat ellens�gesnek ismerte fel. Egyre er�teljesebben �br�zolja sz�pirodalmi m�veiben az emberben rejtez� eredend� gonoszs�got, m�r-m�r a fasizmus embertelens�geit veti el�re, amelyet m�r nem �rt meg. Ugyanakkor egyre hevesebben ig�nyli az embers�gess�get. Ekkor v�lik a racionalizmus sz�sz�l�j�v�, a XVIII. sz�zad filoz�fusainak ut�dj�v�. K�s�bb majd meghirdeti az �j Enciklop�dia sz�ks�gess�g�t, amely ugyan�gy tiszt�zn� a sz�zad fogalmait, mint a hajdani franci�k� a XVIII. sz�zad�t. Meg is pr�b�l �rni n�h�ny c�msz�t ehhez a j�vend� enciklop�di�hoz, de ezek nem �llnak �ssze eg�ssz�. Novell�iban �s publicisztik�j�ban olykor filoz�fus, de filoz�fiai ig�ny� �r�sai megmaradnak a publicisztika sz�nvonal�n.

Egyre jobban elm�ly�lnek azonban reg�nyei �s novell�i. Ezeknek az egyik f�t�m�ja a f�rfi �s n� kib�k�thetetlen harca. Bizony�ra saj�t �lm�nyek alapj�n �gy v�li, hogy a f�rfi-n� viszonyban mindig a f�rfi az elnyomott, a kihaszn�lt, a megcs�folt. De hangja nem a n�gy�l�let�, ellenkez�leg: szinte �h�tatos leborul�s a n�i nem eg�sze el�tt. A Karinthy-pr�z�ban egy nagy szerelmi l�rikus is lappang.

Term�szettudom�ny, filoz�fia, csapong� fant�zia kavarog ezekben a reg�nyekben �s novell�kban. Nemegyszer Swift ut�dak�nt (akihez humor�nak igen sok k�ze van) maga is Gulliver-reg�nyeket �r, folytatv�n a halhatatlan utaz� kalandjait. �gy jut el Gulliver a Faremid�ban a tudatra �bredt g�pek orsz�g�ba, a Capill�ri�ban pedig az uralomra jutott n�k vil�g�ba. Utols� reg�ny�ben, a Mennyei riportban dantei utaz�st k�pzel el a t�lvil�g t�jain. Humor �s b�lcselet, embers�gig�ny �s l�lektan kavarog ebben a l�tom�sban. De novell�inak sok k�tetet kitev� kavarg�sa m�g sokoldal�bban mutatja k�pzelet�nek v�ghetetlen v�ltozatait.

�rdekes m�don a l�rai k�lt� �jra csak a v�gs� �vekben jelentkezett, holott az volt kezdett�l fogva. A Nem mondhatom el senkinek c�m� k�tet 1930-ban jelent meg, az �zenet a palackban pedig hal�la �v�ben (1938). Ha csak ezt a k�t v�konyka k�nyvet �rta volna, helye ekkor is a Nyugat k�lt�inek els� sor�ban maradna. M�g formam�v�szk�nt sem �ll a nagy brav�rosok m�g�tt.

Negyvenkilenc �ves volt, amikor agydaganat t�madta meg. Ezt akkor m�g vil�gszerte alig tudt�k gy�gy�tani. Olivecrona, a h�res sv�d seb�sz oper�lta. �gy l�tszott, meg is mentette. Karinthy betegs�g�r�l �s a m�t�t �lm�ny�r�l �rta egyik legh�resebb �s saj�tosan �rdekes k�nyv�t, az Utaz�s a kopony�m k�r�lt. �nmegfigyel�s, dokumentum �s l�ra eg�szen k�l�n�s �tv�zete ez a mag�ban �ll� m�: k�l�n�s klasszikusa irodalmunknak.

A m�t�t ut�n k�t �vvel, nyaral�s k�zben Si�fokon v�ratlanul meghalt.

Jellegzetes humanista volt: hitt az emberben, hitt a tudom�nyban, hitt a kult�r�ban, elkeser�tette az embertelens�g, harcolt a gonoszs�g ellen. A t�rsadalom nagy �sszef�gg�seit nem tekintette �t, halad� eszm�iben teh�t ut�pista volt, aki sz�vets�gese minden halad� eszm�nek. Ez volt egy�nis�g�nek a l�nyege, de a felsz�nen els�sorban a humorista, a nagy mulattat� l�tszott. �s az�rt volt ez lehets�ges, mert val�ban nagy humorista, nagy mulattat� volt, aki nevettet�s k�zben csaknem elfeledteti, hogy a j�zan�sz bajnoka, a tudom�ny propag�tora, a kor egyik nagy elbesz�l� pr�za�r�ja �s, alig �szrevetten, kit�n� k�lt�k k�zt maga is kit�n� k�lt�.

Mindm�ig � a legt�bbet olvasott magyar �r�k egyike.