�PRILY LAJOS (1887-1967)

Mi a titka az �prily-versek var�zs�nak?

Hiszen aligha van versolvas� ember, akit el ne b�v�lne ez a k�lt�szet, ez a format�k�ly, amellyel egy tiszta lelk�, szer�nyen, s�t szem�rmesen nagy m�velts�g�, egy�rtelm� vil�goss�ggal gondolkod� �s �rz� m�v�szember kifejezi mag�t. Tal�n �ppen a tisztas�g az, ami els�sorban megragadja a lelket: tisztas�g a l�lekben, tisztas�g a mondatokban, verssorokban, ritmusban, r�mekben �s �letig�nyekben. Ebben a szinte testi �lvezettel mondhat� k�lt�szetben nincs olyan �rz�s, amelyet b�rmelyik eg�szs�ges �szt�nvil�g�, l�nye eg�sz�vel tisztess�ges ember ne �rezhetne; nincs olyan gondolat, amelyet egy valamelyest m�velt eur�pai ember ne gondolhatna; nincs benne se eszmei, se formai �jdons�g - �s m�gis a szenz�ci� �lm�ny�t adja az olvas�nak, �s nagy hat�sok kelt�s�nek lehet�s�g�t a versmond�nak. �prily k�lt�szet�r�l minden igaz�n embers�ges, m�velt �s emelkedett lelk�, de soha verset nem �r� ember �gy �rezheti, hogy � is meg�rhatn�, ha olyan nagyon j�l tudna verset �rni, mint �prily.

De az �prily-var�zsnak tal�n mindezen t�l vagy mindezek m�g�tt az a f� titka, hogy kifejezi egy olyan ingathatatlan becs�let� f�rfi leglelk�t, aki harmonikusan akar �lni egy diszharm�ni�kkal teljes vil�gban, rend�thetetlen�l embers�ges az embertelens�gek k�zepette, nem akar t�bbet tenni, mint amit megtehet, de azt hib�tlan lelkiismeretess�ggel teszi is, �s a t�rt�nelem r�m�letess�gei vagy kisebb, de m�gis b�nt� kellemetlens�gei k�zt �rizni tudja meghitt kapcsolat�t a term�szettel �s a szel�d �rzelmeket ad� csal�di mag�n�lettel. �prily nem k�z�leti k�lt�, de az �rtelmes k�z�letnek n�lk�l�zhetetlen sz�ks�ge van az ilyen mag�nemberekre; pontosabban: egy ilyen embers�ges mag�n�let fontos k�z�gy.

Erd�lyi volt, civil neve szerint: J�kely Lajos. Brass�i protest�ns csal�d fia, Kolozsv�rott v�gezte el az egyetemet, Nagyenyeden lett tan�r. K�zben alkalma volt vil�got l�tni, P�rizsban egy esztend�t is t�lt�tt. Sz�let�s�nek d�tuma szerint a Nyugat els� nemzed�k�nek kort�rsa, sok mindenben hasonl� hat�sok alatt fejl�dik k�lt�i tehets�ge, �s hamarosan birtok�ban van mindama formai v�vm�nynak, amely a Babits-Kosztol�nyi-T�th �rp�d f�mjelezte k�lt�i k�r legnagyobbjaira jellemz�. Semmivel sem kisebbrend� formam�v�sz azokn�l. Benne azonban nincsenek �j�t�, irodalmi forradalmat tervez� vagy szervez� v�gyak. De sok�ig csak sz�rv�nyosan, itt-ott foly�iratokban megjelen� versei eszt�tikai �rt�kben egyenrang�ak a nagyv�radi Holnap, majd a budapesti Nyugat k�lt�szet�nek jav�val. Kezdetben kiz�r�lag Erd�lyhez tartozik, akkor is, amikor Erd�ly m�g Magyarorsz�g keleti r�sze, akkor is, amikor Erd�ly Rom�nia nyugati r�sze. K�tettel azonban viszonylag k�s�n - harmincn�gy �ves kor�ban, 1921-ben - jelentkezik, amikor a kir�lyi Rom�ni�ban �n�ll� arculat�t alak�tja az erd�lyi magyar irodalom. Budapesten ebben az id�ben m�r a Nyugat m�sodik nemzed�ke indul a maga indulatosabb, kritikusabb hangj�val, Babits�khoz k�pest formalaz�t�saival, amikor �prily Kolozsv�rott a vele egyid�sek klasszikus formafegyelm�t �rzi Erd�ly helyi �s Eur�pa antik eml�keivel. Ezt a k�lt�szetet kezdett�l v�gig �thatja az erd�lyi t�j �s a g�r�g mitol�gia �lm�nye, s mindv�gig m�lys�ges k�ze marad a kem�ny moralit�s� protestantizmushoz. Protest�ns szellem� iskol�ban tan�r Nagyenyeden is, k�s�bb Budapesten is, ut�bb protest�ns le�nyiskola igazgat�ja. Tan�rnak is, iskolaigazgat�nak is eszm�nyi; egykori tan�tv�nyai mindig az elragadtatott szeretet hangj�n eml�keznek �r�ira is, int�zked�seire is. De ha szerkeszteni kell, ugyanilyen egyszerre fegyelmet tart� �s szeretetrem�lt�an m�lt�nyos irodalomszervez�. Egy ideig Kolozsv�rott az Erd�lyi Helikon szerkeszt�je, k�s�bb Budapesten a Protest�ns Szeml��. �gy protest�ns, hogy soha semmif�le vall�si bal�t�lete nincs, sz�m�ra a hitvall�s az �nmag�val szemben is szigor� erk�lcs�ss�get, az emberek szeretet�t, az embertelens�g tagad�s�t jelenti. Harmonikus �s szel�d k�lt�szet�ben tal�n ez�rt oly gyakori az el�gikus hang, s�t a r�gi �rtelemben vett kifejezett el�gia. A term�szet, a csal�di �let, a kult�ra pedig mintegy mened�k a k�lvil�g ellen. De nincs szakad�k, nincs ellentmond�s a gyakran mitol�giai k�pekben �lt�ztetett b�nat, a term�szet adta �dai elragadtatotts�g �s a csal�di idill k�zt.

Erd�lyben jelentkez�s�t�l kezdve az irodalom els� sor�ba l�p, �s amikor 1929-ben Budapestre k�lt�zik - vele j�n j� h�re. Azonnal tisztelt k�lt�, �mb�r soha semmif�le irodalmi k�rh�z nem tartozik. Helye voltak�ppen a Nyugat k�r�l lehetne, de idegen t�le a Nyugat viszonylagos polg�ri baloldalis�ga. Az ellenforradalom azonban nem j�tszhatja ki a Nyugat ellen, mert kem�ny humanizmus�b�l k�vetkez�, szinte alkati demokratizmusa m�g idegenebb a r�ms�geket el�k�sz�t� jobboldalis�gt�l.

�gy azut�n tisztelik inn�t is, onn�t is, iskol�kban �s p�diumokon lelkesen szavalj�k kit�n�en mondhat� - ak�r skand�lhat� - k�ltem�nyeit, val�j�ban elszigetelt jelens�g abban az irodalomban, ahol nem lehet se jobboldal�nak, se baloldalinak, se n�piesnek, sem urb�nusnak, se korm�nyp�rtinak, sem ellenz�kinek nevezni. Olvass�k, szeretik, a pedag�gust �s szerkeszt�t tisztelik... �s annyira mindenki�, akiben embers�ges �rzelmek �lnek, hogy senki sem mondhatja a mag��nak. Versesk�nyveinek mindig sikere van, de sem irodalmi szenz�ci�t, sem ellentmond�st nem keltenek egyik oldalon sem. Az � bens� harm�ni�ja, magasztos sz�ps�g�lm�nye ugyan nagyon is kifejez egy k�z�s v�gyakoz�st, de elszigetelt mag�ny a fokoz�d� diszharm�ni�ban.

A felszabadul�s ut�n egy ideig saj�tos helyzetbe ker�l. Humanizmusa egy pillanatig sincs ellent�tben sem a bontakoz�, sem a kialakul� szocializmussal, de sem a koal�ci� kezdeti �veinek irodalmi vit�i, sem a szem�lyi kultusz irodalomra is r�nehezed� dogmatizmusa nem tud mit kezdeni ezzel a sz�ps�ggel politiz�l�, lelke �sszhangj�t hib�tlan, �vezredek formai �r�ks�g�t mindenki sz�m�ra �rthet�en felhaszn�l�, l�r�v� csiszol� k�lt�szettel. �gy is mondhatjuk, hogy vagy egy �vtizedig "mell�z�tt". Mell�z�tt, de nem kirekesztett; l�tsz�lag idegen, akit m�gsem tekintenek ellens�gnek vagy ak�r csak visszah�z� er�nek. Ez a viszonylagos mell�z�tts�g bontakoztatja ki a tehets�ge jelleg�b�l k�vetkez� kit�n� m�ford�t�t. M�velts�g, nyelvtud�s, formam�v�szet - ez a n�lk�l�zhetetlen el�felt�tele a j� m�ford�t�nak. �s eg�sz kult�r�nk sokat k�sz�nhet annak, hogy �prily Lajos vagy egy �vtizeden �t k�nytelen m�ford�t�sb�l meg�lni. A kiad�k szinte versengenek �rte. A klasszikus orosz �s a modern szovjet k�lt�szetnek � az egyik legfontosabb - �s legsz�nvonalasabb - tolm�csa. �gy sz�letett meg Puskin Anyeginj�nek remekm�v� modern ford�t�sa, amely a n�lunk r�g�ta oly n�pszer� klasszikus verses reg�nyt olyan sz�les k�r�kig viszi, ahov� nem jutott m�g el B�rczy K�roly m�lt sz�zadbeli, m�r nemzeti klasszikus m�nek sz�m�t� ford�t�sa sem. Ez a magyar Anyegin m�lt�an sorakozik �prily t�bbi m�ford�t�i f�m�ve - Ibsen Peer Gyntje �s Schiller Wallensteinje - mell�. Ezeken k�v�l k�tetre men� sokas�g�t tolm�csolja a vil�girodalomnak.

Ez id�ben m�r nem �l Budapesten. A Visegr�d melletti Szentgy�rgypuszt�ra k�lt�zik, ott �l a term�szet �l�n most m�r mindhal�lig. K�lt�szet�nek k�z�rt�kel�s�ben azonban d�nt� fordulat �ll be 1957-ben. Ekkor v�gre megjelenik �bel f�stje c�m� gy�jtem�nyes k�tete, amelynek k�tharmada gondos v�logat�s valamennyi kor�bbi versesk�nyv�b�l, egyharmada azonban az �jabb verseknek sora, amelyeket a h�bor� borzalmai �s a "mell�z�tts�g" l�lekbeli nyugalma idej�n �rt. �s a kritika egyszerre egy�ntet�en el�mul: az imm�r hetven�ves po�t�ban felfedezik korunk egyik legnagyobb magyar k�lt�j�t. �s m�g t�bb mint t�z �v adatott neki, hogy �lvezhesse a nyugodt dics�s�get. Megkap minden elismer�st, szel�d, der�s, dics�s�ggel teljes �regkort �lhet csal�di k�rben, a term�szet �l�n. Most m�r az eg�sz irodalom sz�m�ra nyilv�nval�, hogy l�r�j�ban azt a sz�nvonalas, kultur�lt bens� �sszhangot fogalmazta meg, amelyre minden embers�ges ember v�gyakozik, �s amelynek el�r�s�hez m�g seg�ts�get is ad az �prily-k�lt�szet olvas�sa. - �s �letm�ve eg�sz�nek jellemz�se ok�b�l tegy�k hozz�, hogy �lete folyam�n k�t egyfelvon�sos verses dr�m�t is �rt, kor�bban az Idahegyi p�sztorokat, majd m�r a felszabadul�s ut�n az Oedipus Korinthosbant. Val�j�ban ezek a g�r�g mitol�giai t�rgy� sz�nj�t�kk�ltem�nyek ugyan�gy l�rai kompoz�ci�k, mint legk�zelebbi rokonai, a r�gm�ltb�l Ungv�rn�meti T�th L�szl� N�rcisza, a k�zelebbi m�ltb�l Babits Laodamei�ja. De �ppen az�rt kell sz�lni ezekr�l is, hogy l�ssuk, k�lt�szet�nknek van egy olyan vonulata is, amely az emberi alap�rzelmeket az antik trag�dia forma- �s jelk�prendszer�vel fejezi ki.

�prily ma m�r beletartozik klasszikus k�lt�ink n�vsor�ba, visegr�di s�rj�hoz ki-kij�rnak hajdani tan�tv�nyai, verseinek kedvel�i, egykori bar�tai, hogy tiszteletad�an id�zz�k fel hib�tlan m�v�szet�t �s szeretetre m�lt� embers�gess�g�t.