ARANY J�NOS  (1817-1882)

Pet�fi mellett � a m�sik f�alak eg�szen Ady fell�p�s�ig. Szem�ly szerint is j� bar�tok Pet�fivel, s ama kevesek k�z� tartozik, akivel az elveihez oly szil�rdan �s indulatosan ragaszkod� Pet�fi sohase k�l�nb�zik �ssze. Teh�t eszmeileg is �sszetartoznak. Csak m�v�szi alkatban k�l�nb�znek. A gyorsan �r� Pet�fi mellett Arany k�lt�szete lassan bontakozik ki. Sohasem volt fiatal k�lt�. Maga semmis�tette meg azokat a korai pr�b�lkoz�sokat, amelyek tan�s�thatn�k a fejl�d�s �tj�t. Huszonnyolc �ves m�r, amikor egy�ltal�n jelentkezik az irodalmi �letben, �s harmincegy esztend�s kor�ban �rkezik el a Toldi nagyon is indokolt sikere. S a m�v�szi fejl�d�s ett�l fogva is szakadatlan, m�v�szete mind gazdagabb� v�lik, m�g hatvan�ves kor�ban - betegs�gekkel �s k�telyekkel k�zdve - is k�pes meg�julni, �s a m�r �let�ben klasszikus k�lt� �lete alkony�n a modern hang�t�s kiindul�pontja lesz a magyar k�lt�szetben. De nemcsak a lass� �r�s k�l�nb�zteti meg att�l a Pet�fit�l, akivel oly k�z�s a m�v�szi programja, hanem a szakadatlan bens� v�v�d�s is. Pet�fi mindig egy�rtelm�, nincsenek h�ts� gondolatai - Aranyt sz�ntelen�l k�nozza a bizonytalans�g: �gy helyes-e, ahogy gondolja vagy teszi? Ennek a k�vetkezm�nye, hogy mik�zben �r�k lelkiismereti probl�m�kkal k�szk�dik, tev�kenys�geiben tart�zkod�bb a nagy bar�tn�l. Az �rt�kjelz� azonban az � sz�m�ra is mindv�gig Pet�fi, akinek eml�ke sohase hagyja el, s aki az � szem�ben erk�lcsi �s eszt�tikai m�rce mindv�gig. Nemess�g�ket vesztett bihari hajd�parasztok vil�g�b�l sz�rmazott.

Nagyszalont�n sz�letett 1817-ben, �s csod�val hat�ros, hogy a m�lys�gb�l indult, kiv�teles �rtelm� fiatalember hogyan volt k�pes olyan nagy �s sokoldal� m�velts�gre szert tenni, mik�nt saj�t�tott el olyan nyelvi kult�r�t, hogy f�rfikor�ra m�r otthonosan olvassa a latin, g�r�g, n�met, angol �s francia irodalom remekeit. K�s�bbi kritik�i �s tanulm�nyai az eszt�tikai ig�nyess�g mellett olyan tudom�nyos felk�sz�lts�gr�l tesznek bizonys�got, hogy a Tudom�nyos Akad�mia nem hi�ba v�lasztotta tagjai k�z�. Irodalomtudom�nyunknak is az egyik legf�bb klasszikusa. Mint kritikus �s eszt�ta pedig a realizmus ig�ny�nek megfogalmaz�ja. A tud�s �s a felk�sz�lt elm�lked� az alap �s a h�tt�r a k�lt�h�z. Err�l a k�lt�r�l azt szokt�k mondani, hogy irodalmunk legnagyobb epikusa, vagyis m�v�szi alkat�n�l fogva elbesz�l�. S ez igaz is, csak nem a teljes igazs�g. Mert a nagy epikus ugyanakkor legnagyobb l�rai k�lt�ink k�z� is tartozik. Olyan k�ltem�nyek, mint az �sszel, a Dante, a Sz�chenyi eml�kezete �s a v�gs� ciklus, az �szik�k sz�mos darabja, p�ld�ul az Epil�gus l�rai k�lt�szet�nkben is a Pet�fi-Ady-J�zsef Attila jelezte nagys�grendbe tartozik. M�g akkor is, ha els�sorban val�ban epikus k�lt�, akivel nagys�gban senki sem vetekszik irodalmunkban.

�let�tja nem gazdag k�ls� mozgalmass�gban. Sihederkor�ban ugyan egy r�vid id�re felcsap v�ndorsz�n�sznek, de a fi�i k�teless�g hazasz�l�tja az eltart�sra szorul� sz�l�k mell�. Iskolai tanulm�nyai hamar f�lbemaradnak: �gy tanul id�vel, hogy maga is tan�t. A negyvenes �vekben otthon k�zs�gi seg�djegyz�, fiatalon n�s�l, huszonn�gy �ves f�vel m�r csal�dapa. Paraszti sz�v�ss�ggal igyekszik p�nzt is gy�jteni, hogy eltartsa �v�it, �s j� m�velts�get adhasson gyermekeinek. K�zben �rik lassan a k�lt�. �s 1845-ben az ismeretlen falusi n�t�rius egy akad�miai p�ly�zat�n jutalmat nyer Az elveszett alkotm�ny c�m� szatirikus k�ltem�ny�vel, amely egyszerre par�di�ja a hexameteres eposzoknak �s a nemesi p�rtok marakod�s�nak. A paraszti k�rnyezet szeml�let�t mag��nak tud� �s �rz� Arany egyforma gyanakod�ssal figyeli a maradi nemest is, a halad� nemest is. Ugyanaz a forradalmi demokr�cia sz�lal meg e legkor�bbi Arany-m�ben, amely ekkor m�r hars�nyan felhangzik Pet�fin�l. �s Pet�fi hat�sa nem is marad el. A J�nos vit�z romantik�ba �gyazott n�pi realizmusa tudatos�tja Aranyban az irodalmi ig�nyess�g� n�piess�get, �s ez v�lik k�lt�i val�s�gg� a Toldi els� r�sz�ben, amely nemcsak akad�miai p�lyad�jat hoz, hanem orsz�gos n�pszer�s�get �s Pet�fi bar�ts�g�t is. Ett�l kezdve �tja Pet�fi mellett vezet. 1848-ban, 49-ben a forradalom h�s�ges k�zkaton�ja: hol nemzet�r, hol bel�gyminiszt�riumi tisztvisel�; forradalmi l�r�ja Pet�fi�vel egyen�rt�k�. De nem volt jelent�keny politikai szerepe, �gy a buk�s ut�n csak �ll�s�t veszti, �s kezdhet mindent el�lr�l. Egy ideig j�r�si �rnok, majd siker�l tan�ri �ll�st szereznie a nagyk�r�si gimn�ziumban. Ezek a nagyk�r�si �vek a szakadatlan tov�bbm�vel�d�s �s a k�lt�szet jegy�ben folynak. �let�nek ez a legterm�kenyebb korszaka. Itt, t�vol a f�v�rost�l, emelkedik az �l� magyar k�lt�szet f�alakj�v�. S ez lehet�v� teszi, hogy Pestre ker�lj�n. A Kisfaludy T�rsas�g megh�vja �gyvezet� igazgat�j�nak, majd az Akad�mia tagjak�nt az Akad�mia titk�r�nak nevezik ki. K�nos lelkiismeretess�ggel l�tja el a nemegyszer k�nosan unalmas adminisztrat�v munk�kat. Ahogy k�zeledik a kiegyez�s, egyre kev�sb� tud egyet�rteni b�rmelyik politikai p�rttal. Paraszti �szt�nnel �s polg�ri tudatoss�ggal �ll szemben a nemesi t�rekv�sekkel, de nem kev�sb� riasztja a bontakoz� kapitalizmus rideg embertelens�ge. A hivatalos irodalom szinte b�lv�nyt �s norm�t csin�l bel�le, amihez neki semmi kedve sincs. Ez a helyzet magyar�zza, �s nem csup�n annyira szeretett Juliska l�ny�nak korai �s hirtelen hal�la, hogy 1865-t�l 1877-ig - teh�t tizenk�t �ven kereszt�l - hallgat. Nem t�tlen, csak hallgat. K�zben leford�tja Arisztophan�sz minden v�gj�t�k�t, miut�n m�r klasszikuss� v�l� Shakespeare-ford�t�sokat k�sz�tett; k�zben meg�rja az �n�letrajzi mozzanatokkal teljes Bolond Ist�k m�sodik �nek�t; k�zben tervezi a Toldi-tril�gia befejez�s�t, �s �jra meg �jra el�veszi a hun mondai tril�gi�t, amely v�g�l is t�red�k maradt, csak els� r�sze, a Buda hal�la k�sz�lt el eg�szen. Majd 1877-ben, amikor hatvan�vesen, sokf�le betegs�gt�l gy�t�rten megszabadul a hivatali teend�kt�l, egyszerre fell�ngol �jra a k�lt�i alkot�er�: k�vetkezik az �szik�k l�r�ja �s a v�gs� nagy ballad�k komors�ga. M�g meg�ri, hogy 1882-ben fel�ll�tj�k Pet�fi szobr�t, de n�h�ny nappal k�s�bb a legyeng�lt szervezet�, hatvan�t �ves k�lt�t egyetlen h�l�s elviszi.

M�r �let�ben halhatatlannak sz�m�tott. Nagy epikai m�veiben - a Toldi verses reg�nyh�rmas�ban, a Buda hal�l�ban - �s a m�v�szi t�k�llyel kiform�lt ballad�kban kora vil�girodalm�nak szintj�re emelte a l�lek�br�zol�st. N�pi ihlet�s�, de a romantika �s a realizmus eredm�nyeit mag�ba foglal� k�lt�szet�ben a hib�tlan formam�v�sz, a k�lt�i nyelv zeneis�g�nek �s szeml�letess�g�nek m�v�sze egyes�l, hogy kifejezze a n�p�t f�lt�, kora probl�m�it�l gy�t�rt, a hajdani k�pek l�tom�sait id�z�, minden hat�sra �rz�kenyen rezd�l� lelket.

Falusi embernek indult, �s v�rosi ember lett, aki tan�k�nt ismerte �s tan�s�totta a Pestb�l �s Bud�b�l Budapestt� v�l� �j nagyv�ros v�rosi �lm�nyeit. Nincs az az ig�nyes n�piess�g, �s nincs az az ig�nyes urb�nuss�g a mi irodalmunkban, amely ne Arany J�nosban gy�kerezn�k, �s ne �benne tal�ln� meg legf�bb hagyom�ny�t. Az � �letm�v�nek egys�ge bizony�tja a magyar n�piess�g �s a magyar urb�nuss�g elv�laszthatatlan egys�g�t, ugyanannak a nemzeti irodalomnak k�tf�le, de egybetartoz� arculat�t.

Ak�rcsak Toldi Mikl�s, aki elindul faluj�b�l, hogy az urak vil�g�ban megigazuljon, a n�p m�lyr�teg�b�l a k�lt�szet magass�g�ba emelked� Arannyal diadalt �lt a n�pi gy�ker� demokratizmus. Pet�fi �s Arany c�lkit�z�se az irodalomban k�z�s volt, s az irodalomban egy�tt gy�zedelmeskedtek. Eszt�tikailag is, politikailag is t�ves volt hol az egyiket kij�tszani a m�sik ellen, hol a m�sikat az egyik ellen. Pet�fi forradalmibb, ez k�ts�gtelen; Arany tele van bens� gy�tr�d�ssel. De egy�tt indultak azzal a c�llal, hogy a n�pet gy�zelemre seg�ts�k a k�lt�szetben �s a politik�ban. �s egy�tt lettek nemzeti klasszicizmusunk f�alakjai.