ARANY L�SZL� (1844-1898)

A polg�ri realizmus f� m�vei - vil�gszerte - �ltal�ban pr�zai reg�nyek. A mi kritikai realizmusunk els� k�ts�gtelen remekm�ve egy verses reg�ny: Arany L�szl� m�ve, A d�lib�bok h�se. K�lt�je igen kev�s verset �rt �let�ben, els�sorban essz��r� volt, mell�kesen kit�n� m�ford�t�, de olyan ember, akinek az eg�sz irodalom csup�n mag�ngy�ny�r�s�g volt, aki a k�lt�szettel ki�br�ndultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java r�sz�t aff�le komoly polg�ri tev�kenys�gekre ford�totta, jog�sz volt, k�zgazdas�gi szakember, id�vel bankigazgat�, �s �tvenn�gy �ves kor�ban gazdag budapesti polg�rk�nt halt meg.

Nyilv�n f�lt hivat�sos k�lt� lenni, hiszen az apja volt Arany J�nos, a kor leg�nnepeltebb k�lt�je. Nem, mert volna vele versenyre kelni. R�ad�sul apja volt a tan�t�ja is, elfogadta minden elv�t, noha alkatban mer�ben k�l�nb�z�tt t�le. Az �r�k�lt Arany n�v s�lyosan nyomasztotta, ez�rt maradt tulajdonk�ppen az irodalom hat�rsz�l�n �l� dilett�ns, de olyan m�kedvel�, aki �rt�kben a hivat�sosok k�zt is els� sorban �ll.

A rendk�v�l �les esz� fiatalembert csupa olyan eml�k veszi k�r�l, amely sz�rnyaltatja is, nyomasztja is. N�gy�ves, amikor Pet�fi verset �r hozz�: az Arany Lacinak a kisfi�t beemeli az irodalomba. �t�ves, amikor a forradalom buk�s�val minden gy�szba borul. Kisgyermek, amikor h�res apja k�ltem�nyben sz�l�tja meg, mondv�n benne, hogy "mindig t�rni �s rem�lni kell", de hozz�s�hajtja: "�h, ha bennem is, mint egykor �pen / �lne a hit, vigaszul nekem!..." Arany L�szl� hitek, rem�nyek �s k�telyek k�zt n� fel, mik�zben apja a legmagasabb ig�nyekkel n�z r�, �s ez k�telez. M�velt lesz, elfogadja apja eszm�nyeit �s norm�it, de semmi sincs, ami lelkes�tse. Az elnyomat�s idej�n m�g hinni lehet egy jobb vil�g elj�vetel�ben, de a kiegyez�s�rt nem lehet lelkesedni.

A Bach-korszakban m�g irodalomban, kult�r�ban, n�pmesekutat�sban olyan c�lokat lehet tal�lni, amelyek egy m�s korszakot k�sz�tenek el�. A jog�sznak indul� Arany L�szl� tizennyolc �ves f�vel, n�nj�vel, Julisk�val egy�tt, n�pmesekutat� �tra indul. �s �ssze�ll�tj�k a mindm�ig legjobb magyar n�pmesegy�jtem�nyek egyik�t. K�s�bb elm�letileg tanulm�nyozza a n�pmes�k vil�g�t, s err�l huszonh�rom �ves kor�ban �rt tanulm�nya mindm�ig folkl�rirodalmunk klasszikus m�ve. Ekkor m�r tagja a Kisfaludy T�rsas�gnak, teh�t tudom�sul vett �r�. Ugyanebben az �vben az Elfrida c�m� humoros elbesz�l� k�ltem�nnyel sikeres k�lt�v� emelkedik. Nyitva el�tte az �t, hogy ak�r tud�s, ak�r k�lt� legyen. De itt a kiegyez�s, nincs mi�rt lelkesedni, viszont van lehet�s�g p�nzt keresni. Arany L�szl� egy kit�n� tanulm�nyban, amelyet a magyar politikai k�lt�szetr�l �r, kifejti, hogy ha a k�lt�nek nincs mi�rt lelkesednie, jobb, ha elhallgat. Ezt 1873-ban �rja le. El�z� �vben �rta meg �lete f�m�v�t, A d�lib�bok h�s�t, amelyet - saj�tos szem�rmetess�ggel vagy g�tl�soss�ggal - n�vtelen�l jelentet meg. De azonnal sikere van, �s nemsok�ra kider�l, hogy ki a k�lt�je. M�gsem folytat�dik a k�lt�i �t. Arany L�szl� ford�t: Shakespeare-t, Molière-t, Puskint, Lermontovot; irodalmi �s politikai tanulm�nyokat �r. Tal�n egy-k�t verset is, de ha �r, meg is semmis�ti. �gy A d�lib�bok h�s�n k�v�l f�l tucat k�ltem�nye sem maradt fenn. Ezek a kor sz�nvonalas �tlagterm�s�hez tartoznak, h� kifejez�i a kiegyez�st k�vet� �ltal�nos ki�br�ndults�gnak. K�tk�tetnyi essz�je �s kritik�ja a m�faj maradand� hagyat�ka. A d�lib�bok h�se azonban remekm�. Sok minden hatott r� az irodalomb�l, els�sorban Byron Don Juanja, Puskin Anyeginje �s Arany J�nos Bolond Ist�kja, de val�j�ban egyikhez sem hasonl�t. A vil�girodalomban tal�n legk�zelebb hozz� egy pr�zai remekm� �ll: Goncsarov Oblomovja, amelyet a k�lt� val�sz�n�leg nem is ismert. De a t�rsadalmi helyzet hasonl� volt: az elmaradt t�rsadalomban a j� sz�nd�k�, f�l�slegesnek bizonyul� ember belefullad�sa a semmibe. Arany L�szl� h�se, H�bele Bal�zs lelkesed� ember, nagy eszm�ket szeretne szolg�lni, �rdekl�dve fordul a nagyvil�g fel�. Id�vel vil�got l�tott emberr� fejl�dik, aki nagy tervekkel j�n haza. Csakhogy itthon semmif�le lehet�s�g sincs a nagy tervekre. �s Bal�zsnak cs�dbe jut eg�sz �lete: szerelme, tervei, v�gyai. Beles�pped a c�ltalans�gba.

Ezt a siv�r t�rt�netet Arany L�szl� m�v�szien csiszolt stanz�kban, ironikus �s �nironikus mosollyal adja el�, mintha fel�l �llna H�bele Bal�zs sors�n. Az eg�sz verses reg�ny a r�szletsz�ps�gekkel teljes, der�t kelt� olvasm�ny, amely keser� sz�j�zt ad. Szinte mag�ban �ll� eg�sz irodalmunkban.

A kor, amelyben ez a m� kelt, m�g a rem�nyked�sek id�szaka volt, hiszen a kiegyez�s ut�ni �vekben - �gy eg�szen 1875-ig, Tisza K�lm�n kor�nak kezdet�ig - m�g azt a l�tszatot keltette, mintha 1848-at lehetne folytatni. M�g �leszt� t�ptalaja volt a nemzeti romantik�nak: J�kai legszebb, legjobb reg�nyei nemr�g keltek, a sz�npadon Szigligeti �s a n�psz�nm� volt a divatos, Arany J�nos minden ki�br�ndults�ga ellen�re most fog v�gs� nagy korszak�nak m�veihez, csak ezut�n k�vetkeznek az utols� �vek ballad�i �s a Toldi szerelm�nek befejez�se. De Arany L�szl�n�l megsz�lal a teljes rem�nytelens�g. Lehet, hogy ez�rt akart n�vtelen maradni. �s egy �vvel k�s�bb el is hallgat a k�lt�.

De nagyon sok dolga van m�g az �letben. Fontos jelens�gekr�l kell sz�mot adnia tanulm�nyaiban. Egyebek k�zt � fedezi fel a magyar olvas�k�z�ns�g sz�m�ra Lermontovot. � h�vja fel a figyelmet Kossuth emigr�ci�s iratainak fontoss�g�ra. Ezekben az elm�lked�-ismeretterjeszt� m�vekben megtal�l egy maradand�an friss, szabatos, vil�gos �rtekez� st�lust, amely essz�irodalmunk klasszikusai k�zt is biztos�tja hely�t.

Nem kev�sb� fontos, amit Arany J�nos irodalmi hagyat�ka k�r�l v�gez. Amikor a nagy k�lt� 1882-ben meghal, t�m�ntelen h�trahagyott m�ve �s igen nagy levelez�se marad. Ezeket rendszerezni �s sajt� al� rendezni igen nagy munka. �s a fi�, aki akkor m�r f�leg jogi �s p�nz�gyekkel foglalkozik, v�llalkozik a sz�m�ra kegyeletes, a nemzet sz�m�ra nagy kultur�lis jelent�s�g� feladatra. K�zben meg�rja l�rai sz�ps�g� visszaeml�kez�s�t halott apj�ra �s halott n�nj�re. �s gondos munk�val �ll�tja �ssze a hagyat�kban tal�lt kiadatlan �s t�red�kes m�veket. � teszi k�zz� a v�gs� �vek gy�jtem�ny�t, az �szik�ket is. K�t k�tetben �ll�tja �ssze a h�trahagyott m�veket, r�szletes el�sz�t �r hozz�juk. Majd �jabb k�t k�tetben adja ki Arany J�nos levelez�s�t; ez a gy�jtem�ny az�ta is fontos forr�sa irodalomt�rt�net-�r�sunknak.

K�s�i �veiben alig-alig foglalkozik irodalommal. Azaz mindig �rdekli, izgatja az irodalom, csak � maga nem �r. �lete v�g�n m�gis visszat�r a k�lt�szethez, mint elm�lethez. A tudom�nyos magyar verstan Arany J�nos n�h�ny tanulm�ny�val kezd�dik. De rendszeres, tudom�nyosan megalapozott magyar verstan m�g nem volt. Ezt akarta p�tolni Arany L�szl� a Hangs�ly �s rhytmus c�m�, nagy terjedelm�re tervezett tanulm�nnyal. A magyar versel�s elveit akarta �sszefoglalni. M�ve t�red�k maradt, de �gy is verstani irodalmunk egyik n�lk�l�zhetetlen klasszikus m�ve.

1898-ban, �tvenn�gy �ves kor�ban halt meg. �letm�ve nem nagy, �sszesen �t k�tet, ebb�l egy mesegy�jtem�ny, egy m�ford�t�sok, kett� tanulm�nyok. Amit sz�pirodalomban alkotott, belef�r egyetlen nem nagy k�tetbe. Ebben a k�tetben azonban ott olvashat� A d�lib�bok h�se, a legjobb magyar verses reg�ny, kritikai realista irodalmunk els� hib�tlan remeke. Csiky, Miksz�th �s a t�bbiek mind csak �ut�na indultak el a realizmus �tj�n, �s kevesen �rt�k el a sz�ps�gnek azokat a magaslatait, amelyeket � - csak mell�kesen, mintegy kir�ndul�sk�nt - megj�rt.