BAJZA J�ZSEF (1804-1858)

Bajza J�zsef neve hallat�ra az irodalomban valamennyire j�ratos olvas� mindenekel�tt arra gondol, hogy � volt a reformkor legjelent�kenyebb kritikusa. K�lcsey �s Szemere P�l kezdem�nyei ut�n tulajdonk�ppen � a magyar irodalmi kritika megteremt�je, a halad� eszm�k sz�sz�l�ja a sajt�ban, indulatos �s f�lelmetes vitatkoz�, majd 1848-49 folyam�n Kossuth sajt�j�nak vez�rpublicist�ja, aki a nemzeti t�rekv�sek tragikus �sszeoml�sa ut�n maga is lelk�ben �sszeomlik, �s elborult elm�vel hal meg. Ez a k�p �gy igaz is, csak nem teljes. Kimarad bel�le a k�lt�, akinek hangja mer�ben k�l�nb�zik V�r�smarty�k zeng� p�tosz�, sz�ngazdag romantik�j�t�l is, �s a hamarosan megjelen� Pet�fi�k n�pk�zels�g�t�l is; ezekkel szemben teljes kibontakoz�sa annak az eleg�ns, finom �rnyalatokra t�rekv� �rzelmess�gnek, amely Kazinczyn �s K�lcseyn kereszt�l �rkezett el a reformkorba. A finom �rnyalatoknak ezt a k�lt�szet�t nevezt�k akkoriban "almanachl�r�"-nak. Bajz�t, a k�lt�t, a magyar almanachl�ra f�alakj�t alaposan elfelejtett�k, ha egy-k�t vers�t kegyeletb�l �rzik is az antol�gi�k, holott t�bb k�ze van a f�l �vsz�zaddal k�s�bbi sz�zadfordul�, majd a Nyugat hangv�teleihez, mint ak�r nemzed�kt�rsainak, ak�r k�zvetlen ut�dainak. Egy-egy Bajza-r�mp�r felcsend�l�s�n�l n�ha Babits vagy T�th �rp�d jut a meglepett olvas� esz�be. Ez a finom hang�, l�rikus egyenes ir�nyban folytatta a hasonl�k�ppen finom l�rikus K�lcsey meg nem alkuv�, forradalmat el�k�sz�t� politiz�l�-kritiz�l� magatart�s�t, halad�bb volt, mint bar�tai �s k�zvetlen fegyvert�rsai, �s tal�n a legfontosabb el�k�sz�t�je volt annak a forradalomba torkoll� irodalmis�gnak, amely Pet�fiben v�lt teljess�. K�ts�gtelen, hogy a reformkor �vtizedeinek � az egyik irodalmi f�szerepl�je.

1804-ben sz�letett, m�velt kisnemesi csal�d sarja volt, �s mint a nemesi �rtelmis�g t�bbs�ge, � is jog�sznak k�sz�l, �s � sem lesz sem �gyv�d, sem k�ztisztvisel�. M�r az egyetemen jobban izgatja az eszt�tika, filoz�fia, irodalom, mint a t�rv�nyk�nyvek. Egyetemi �vei alatt k�t �letre sz�l� bar�ts�got azzal a Schedel Ferenc nev� orvostanhallgat�val, akit k�s�bb Toldy Ferencnek h�vnak, s mialatt Bajza megteremti a rendszeres magyar kritik�t, � - mik�zben pesti orvos - megteremti a rendszeres magyar irodalomt�rt�netet. Schedel, azaz Toldy Ferenc ismeri Bajza verseit, � ismeri fel el�sz�r benne a jelent�keny k�lt�t, � viszi el a k�ltem�nyeket az akkori irodalmi vez�rhez, Kisfaludy K�rolyhoz. Kisfaludy lelkesen fedezi fel �s gy�jti maga k�r� azt az irodalmi ifj�s�got, amellyel szervezi a magyar romantik�t. Felismeri Toldyban az irodalomelm�let j�vend� mester�t, �s Bajz�ban egyel�re a j� k�lt�t. Ugyanebben az id�ben fedezi fel Czuczor Gergelyt �s nemsok�ra V�r�smartyt. Ezekkel k�sz�ti el� az �j irodalmat. V�r�smarty hamarosan harmadiknak csatlakozik Bajz�hoz �s Toldyhoz, Kisfaludy korai hal�la ut�n a V�r�smarty-Bajza-Toldy tri�sz a halad� irodalom elismert vez�rkara. Egy�tt hozz�k l�tre el�bb a Bajza szerkesztette Kritikai Lapokat, majd 1837-t�l kezdve a kor igen magas sz�nvonal� foly�irat�t, az Athenaeumot. Bajza �s V�r�smarty id�vel rokonok is lesznek, feles�geik n�v�rek, �k teh�t s�gorok. De rend�thetetlen bar�tok �s bajt�rsak is, hab�r Bajza hamarosan forradalmibb, �s politikailag k�vetkezetesebb, mint a k�z�lett�l elh�z�d� Toldy vagy a nagyon is k�z�leti, de Sz�chenyi liberalizmus�n csak alig-alig t�ll�p� V�r�smarty. Bajza Kossuthig jut el.

Bajza k�rlelhetetlen�l harcias f�rfi. Ig�nyes �s k�vetkezetes kritik�j�val, amely felm�ri az eg�sz irodalmi �s sz�nh�zi �letet, sok ellens�get szerez mag�nak. Vitatkoz�kedve �jabb �s �jabb irodalmi harcokba keveri. Ellenfelei egyre jobban �rzik, hogy politikai elvekben is tov�bbtart, mint �k. Ki mer �llni az �ri tekint�lyek ellen, s�t ny�ltan tagadja a tekint�lyeket. Csakis a meggy�z� �rvel�st hirdeti m�rt�kad�nak az irodalmi �s t�rsadalmi igazs�gokban. Ez a b�tors�g azut�n olyan tekint�lyt szerez nev�nek, hogy � lesz az 1837-ben v�gre megsz�let� Nemzeti Sz�nh�z els� igazgat�ja. Kritikusi elveit igyekszik �rv�nyes�teni a sz�nh�z vezet�s�ben. Ez olyan �ssze�tk�z�sekhez vezet, hogy lemond, �s visszat�r a kritikusi tollhoz. Ez id�ben folyik a nagy csat�roz�s a romantika n�metes �s franci�s ir�nya k�z�tt. Bajza felismeri, hogy a francia t�pus� romantika, s mindenekel�tt vez�ralakja, Victor Hugo, a demokr�ci�t fejezi ki, szemben a mer�ben m�s jelleg� n�met romantik�val. Ez id�ben teh�t kritikai f�c�lja Victor Hugo n�pszer�s�t�se. A vita hev�ben n�ha olyan t�lz�sokig is elmegy, hogy a nagyon szeretett Hug�t nagys�gban a nagyon tisztelt Shakespeare mell�, s�t el� �ll�tja. Persze akkor Hugo ilyen szenved�lyes n�pszer�s�t�se halad� politikai ki�ll�s volt. �s Bajz�n�l a kritikust nem lehet elv�lasztani a halad� politikus-publicist�t�l. Ugyanakkor minden m�s kritikus f�l� helyezte filoz�fiai k�pzetts�ge �s eszt�tikai szakszer�s�ge.

�veken kereszt�l V�r�smartyval felv�ltva �rt�k az Athenaeum J�t�ksz�ni kr�nika c�m� rovat�t, amely napr�l napra figyelte a sz�nh�zi �let esem�nyeit. V�r�smarty sem jelent�ktelenebb kritikus Bajz�n�l, m�g szellemesebb is n�la, szeml�letess�gben pedig nincs p�rja a magyar kritikai irodalomban, de V�r�smarty els�sorban nagy k�lt�, Bajza pedig els�sorban eszt�ta. De k�zben igen j� k�lt�. Csakhogy a sok irodalmi �s publicisztikai k�zdelem, az elm�lked� munka, az irodalmi �s sz�nh�zi szervez�s egyre kevesebb id�t ad a k�lt�nek. �gy �letm�v�ben ar�nylag kis helyet foglalnak el versei. K�lt�i st�lus�n is er�sebb nyomot hagy a nyelv�j�t�s nyelvi finomkod�sa, nemhi�ba a Kazinczy-vonal folytat�ja. Ez az oka annak, hogy a Bajza-verseket, mik�zben sok mindenben modernebbnek �rezz�k, mint kort�rsai�t, ugyanakkor nyelvileg r�giesebbeknek is �rezhetj�k az az�ta elavult szavak miatt.

Ahogy az id� halad 1848 fel�, Bajza egyre ink�bb k�zeledik a cselekv� politik�hoz. Kossuthban ismeri fel a j�vend� ember�t, �s Kossuth is benne l�tja eszm�inek hat�sos publicisztikai kifejez�j�t. 1848-ban azut�n � lesz a Kossuth H�rlapja c�m�, forradalmi c�lzat� napilapnak a f�szerkeszt�je. �t jel�lik a forradalmi v�szt�rv�nysz�k eln�ki sz�k�re is, de ezt nem fogadja el: � toll�val �t�lkezik emberek �s elvek f�l�tt; val�j�ban sohasem volt gyakorl� jog�sz, sem hivat�sos �llamf�rfi. De a reakci�, az ellenforradalom m�gis indokoltan l�tja benne a forradalom egyik legk�vetkezetesebb el�k�sz�t�j�t �s kifejez�j�t. Az �sszeoml�s ut�n teh�t k�zvetlen �letvesz�lyben van. S�gor�val, V�r�smartyval egy�tt bujk�l. V�r�smarty hi�ba volt m�rs�keltebb, visszah�z�d�bb a forradalomban, mint Bajza: Haynau�k szem�ben a magyar romantika f�alakja is f�b�n�s. Haynau buk�s�ig rejt�zk�dni�k kell. Ez a sz�ntelen �letvesz�ly, a szorong�s, a buk�s k�ts�gbees�se, a rem�nytelens�g fel�rlik Bajza idegzet�t. V�r�smarty lelke is meginog, az � sz�m�ra a k�osz �s a b�skomors�g k�vetkezik. Bajza sz�m�ra a teljes lelki sz�thull�s. Addig b�rja, am�g a k�zvetlen �letvesz�ly fesz�lts�ge tart. Amikor Haynau r�muralma v�get �r �s Bajza visszaj�het Pestre, m�r idegroncs, de m�g �ntudat�n�l van. Munk�t azonban nem kapott: gyan�s ember volt. Pedig m�g folytatni szerette volna az �letm�vet. Valamikor belekezdett egy �tfog� nagy vil�gt�rt�nelembe, ezt szerette volna befejezni. De nem volt kinek. Agyongy�t�rt idegzete nem b�rta tov�bb. El�bb csak ki-kihagyott a tudata, azut�n hossz� ideig teljesen elborult. �s ha az �llapota az �vek folyam�n valamelyest javult is, val�j�ban �l�halott maradt, m�g 1858-ban, �tvenn�gy �ves kor�ban meg nem halt.

Neve fennmaradt. De f�leg a kritikust szoktuk emlegetni, meg a szerkeszt�t, meg a forradalmi publicist�t. Eg�sz egy�nis�ge enn�l is t�bb. Hozz�tartozik filoz�fiai, eszt�tikai k�pzetts�ge, n�pm�vel� hev�lete, szervez�tehets�ge �s irodalomszervez� hajlama, meg nem alkuv� gerincess�ge, igazi irodalmi vez�regy�nis�ge. �s m�g �gy sem teljes a k�p, ha megfeledkez�nk a k�lt�r�l, az almanachl�ra klasszikus�r�l, aki a hazai szentimentalizmusb�l indul, onn�t �rkezik el a diadalmas romantik�ig, hogy tov�bbl�pjen Pet�fi�khez. A Pet�fi el�tti f�l �vsz�zadnak � az egyik irodalmi f�szerepl�je.