Süsü, a pesztra

Óriási sürgés-forgás, felfordulás volt a várban! Középen állt egy felpántlikázott kétkerekű kordé, abba pakoltak, rakodtak. A pék frissen sült perecet, a kocsmáros boros kupákat, a zöldséges kofa egy füzér pirospaprikát. A többiek mosakodtak, fésülködtek, csizmát pucoltak, bajuszt pödörtek.

A két zsoldos a kardját fényesítette, a sisakját dörzsölte, majd felváltva kefélték egymás ruháját.

A hadvezér aranysarkantyút csatolt a csizmájára. A kancellár a szekrény mélyéről előkereste az ünneplő parókáját. Az írnok legszebb lajbiját vette fel.

A Dada keményített rokolyába bújt, majd a királynénak segített öltözködni.

Az öreg király a bajuszpedrő viaszt kereste mindenhol, de nem találta.

A király az új nadrágszíját kötötte a derekára, a szíjon csillogott-villogott a hatalmas aranycsat!

Szüreti bálba készülődtek, azért volt ez a nagy sürgés-forgás, fésülködés, öltözködés! A Dada rokonai hívták meg az egész udvart!

Lassan mindenki elkészült. Süsü hol itt, hol ott bukkant fel, hol a kordénál segített rakodni, hol meg a tükröt tartotta a zsoldosoknak. Nagyon lelkes volt és nagyon izgatott, hiszen még sose volt szüreti bálban!

Fent a trónteremben is készen állt már mindenki, mikor a kiskirályfi robogott keresztül fűzfaparipáján, és majd feldöntötte a nagyapját, az öreg királyt.

– Na! – morgott az öreg király. – Még feldöntesz!

Azután a homlokára csapott.

– És ővele mi lesz? – ujjával a kiskirályfira mutatott.

Egyszerre mindenki odafordult. A kiskirályfi is megkérdezte.

– Igen! Énvelem mi lesz?

Az öreg király tovább zsörtölődött.

– Így törődtök ti az én unokámmal?! Micsoda apja van! Micsoda anyja! Micsoda nagyapja! Hm!

Itt elhallgatott. A zavart csöndben a kancellár szólalt meg, töprengve simogatta a szakállát.

– Nézzük csak, ki fog rá vigyázni? A király nem maradhat itthon, mert ő a díszvendég! A királyné se maradhat itthon! Mivel most készült el az új ruhája, amit éppen a szüretre csináltatott. Az öreg felség se maradhat, mert abból sértődés lenne! Én se maradhatok, mert nekem a király mellett a helyem! A Dadus se maradhat, hiszen hozzájuk megyünk szüretre!

A kancellár széttárta a karját. A király türelmetlenül kérdezte.

– Hát akkor?

Ebben a pillanatban Süsü nézett be az ablakon, vidáman rikkantott.

– Mehetünk?

A kancellárnak földerült a képe, ravaszul mosolyogva fordult Süsühöz.

– Süsü! Hát persze!

Majd hízelegve folytatta.

– Ugye Süsü, te vagy itt a legnagyobb?

– Igen, igen! – mondta Süsü, és csodálkozva nézett, hogy ezt most minek kérdezik.

– És a legbátrabb és a legerősebb!

– Igen, igen… – hadarta Süsü.

– Nos, mi mindnyájan elmegyünk, kivéve a kiskirályfit! Világos, hogy a legnagyobbnak, és a legerősebbnek kell vigyázni a várra és a gyerekre! Remélem, neked is ez a véleményed!

Süsü körbenézett, minden arcon sürgető kifejezést látott, csak a kiskirályfi arca szontyolodott el, már-már sírásra állt a szája, hogy őrá senki se akar vigyázni! Süsü rákacsintott, és így szólt.

– Vállalom! Majd én vigyázok! Jövőre is lesz szüret!

Hatalmas, megkönnyebbült sóhaj szállt fel minden torokból. A királyné az ablakhoz lépett, és Süsü lelkére kötötte.

– De mint a szemed világára!

– Úgy, úgy! – bólogatott Süsü.

Sorban az ablakhoz járultak, és ellátták rengeteg jó tanáccsal a mosolyogva bólogató pesztrát.

– Ne vidd a napra, óvd a széltől! – mondta a Dada.

– Olvasson, számoljon, csinálja meg a leckéjét! – mondta az öreg király.

Majd hogy jobban megjegyezze, hogy mit szabad és mit nem, versben mondták el neki!

A Dada így szavalt:

Ne egyen zöldalmát,

ne egyen zöldkörtét!

Ne egyen zöldszilvát,

ne egyen ribiszkét!

Majd a királyné is mondott egy verset:

Ne igyon hideget,

ne igyon meleget!

Ne igyon se forrót,

ne igyon se jeget!

Az öreg király ezt dörmögte:

A földrajz, a vízrajz,

számtan és kémia,

írás és olvasás,

és a história!

A kancellár se akart kimaradni, lassan, tagolva mondta a verset:

Illemtan, etikett,

fortély és grácia!

Követség, szövetség,

és diplomácia!

Látható volt, hogy mennyi mindent kell tanulni egy kiskirályfinak!

A király még hozzátette az ajtóból:

– És egy fél órát üljön a trónon!

Egyenes derékkal!

Folyt. köv.