ZELK ZOLT�N (1906-1981)

A s�ros, hepehup�s �rmell�k sz�k�sen �l� paraszt – zsid� – cig�ny vil�g�ban is a legszeg�nyebbek k�z� tartozott az �rmih�lyfalvai kis zsid� templom k�ntora. A csal�d a Bihar megyei falu sz�l�n m�lladoz� vityill�ban lakott, ott sz�letett Zolt�n nev� fiuk, aki vajmi keveset hozott mag�val �s felett�bb keveset kapott hazulr�l ahhoz, hogy h�res, sz�les k�r�kben n�pszer� magyar k�lt� legyen bel�le. Csak �ppen az lett. Valami nagyon fontosat azonban m�gis hozott �s kapott: azt a nagyon gazdag �s �zes magyar nyelvet, amely a Partium - Biharorsz�g, a Szil�gys�g, - Szatm�r �s idekapcsol�dik d�len Arad v�rmegye is - �si �r�ks�ge, P�zm�ny P�ter, Arany J�nos, Ady Endre nyelvi gy�k�rzete. Ennek a tisz�nt�li, az egykori "k�t haza" (az erd�lyi fejedelems�g �s a magyar kir�lys�g) k�zti orsz�gr�sznek szeg�ny zsid�s�ga r�gi id�k �ta kiz�r�lag magyar volt, n�met�l sem tudtak, a K�rp�talj�n otthonos jiddis mer�ben ismeretlen volt f�l�knek, istentiszteleteik m�r az 1840-es �vekt�l kezdve az aradi rabbik kezdem�nyez�s�re �tv�ltott a magyar sz�ra, hogy a h�ber szavakat sem ismer� falusiak is meg�rts�k.

Az onn�t indult Zelk Zolt�n - noha apja k�ntor volt - a h�ber bet�ket sem tudta kiolvasni. Ebb�l a k�rb�l indult a k�lt�, aki az elemi iskol�knak is csak als� oszt�lyaig tanulta az �b�c�t meg az egyszeregyet, s m�r kisfi� kor�ban inaskodott, de nem tanult ki egyetlen ipari szakm�t sem, alkalmi seg�dmunk�kb�l keresett annyit, amennyit tudott. Miskolci �s szatm�rn�meti utc�kon cseperedett kamassz�. 13 �ves volt, amikor �rmih�lyfalva is, Szatm�r is, ahol a t�rt�nelmi v�ltoz�s �rte, egyszeriben Rom�ni�v� v�ltozott. Persze rom�nul ugyan�gy nem tanult meg, mint eg�sz �let�ben egyetlen idegen nyelven sem. A k�vetkez� �vekben ugyan tal�lkozott az erd�lyi munk�smozgalommal: anekdot�zva mes�lgetett eml�kei szerint �gy 15 �ves kor�ban m�r szocialist�nak, s�t kommunist�nak mondotta mag�t. De nemhogy ekkor, soha �let�ben nem olvasott egyetlen Marx, Engels vagy �ppen Lenin �rta k�nyvet. K�s�bb, amikor orsz�gos h�r� kommunista k�lt�k�nt �nnepelt�k, a p�rt b�szke volt r�, a legmagasabb d�jakat �s kit�ntet�seket kapta, persze m�r titkolni igyekezett, hogy val�j�ban fogalma sincs arr�l az "ideol�gi�" – r�l, amelynek jelszavaib�l nagyon sz�pen hangz� �s j�l szavalhat� k�ltem�nyeket adott a mozgalomnak. De ha titkolta, tal�n sz�gyellte is j�ratlans�g�t a politikai irodalomban, m�g a n�pszer�s�t� bros�r�kat sem volt t�relme elolvasni (m�g egy olyat sem, amelyben az � verseib�l id�ztek). Egy�bk�nt is �gy emelkedett igaz�n j� k�lt�v�, �gy �rt j�l fogalmazott politikai k�zhelyek mellett igazi, ma m�r klasszikusnak tekinthet� k�lt�i remekm�veket, hogy szinte elk�pzelhetetlen, mennyire m�veletlen volt. Ezt nagyszer�en tudta pal�stolni, mert nagyon kedves cseveg� volt, sokat tudott az �letr�l, �l� besz�d�nek is �lvezetesen sz�p st�lusa volt, hanglejt�s�ben is �r�kk� k�s�rtett a bihari �l�nyelv hanglejt�s�nek �s �rnyalat�nak a zamata. R�ad�sul idegenkedett minden durvas�gt�l vagy �ppen tr�g�rs�gt�l. Az is emberi jelens�g�hez tartozott, hogy kifejezetten cs�nya, de m�gse tasz�t� megjelen�s� f�rfi volt, �s els� el�zvegy�l�s�ig szel�d, meghitt h�zas�letet �lt-ennek ellen�re a n�k, a legk�l�nb�z�bb jelleg�ek, mindig nagyon kedvelt�k.

De els� h�zass�ga sem volt mindennapi. � a szeg�ny zsid� k�ntor fia volt, B�tori Ir�n, aki zene- �s �nektan�rn�nek k�sz�lt, pedig felszentel�s el�tt �ll� ap�can�vend�k, ugyanolyan vall�sosan katolikus szeg�ny emberek le�nya, mint amilyen vall�sosan zsid� szeg�ny emberek fia volt Zelk. Nos, kiv�rt�k a nagykor�s�got, amikor m�r nem kell sz�l�i enged�ly a h�zass�ghoz, �s f�rj-feles�g lettek. A k�t csal�d felh�borod�sa ut�n j� n�h�ny �vvel, amikor a k�lt� el�zvegy�lt �desanyja is felk�lt�z�tt m�r r�g Budapesten �l� fi�hoz, a mindhal�lig buzg� zsid� �regasszony �s �gyszint�n mindv�gig buzg� katolikus menye p�ldaszer�en szerette egym�st, egy�tt �rizt�k az akkor m�r meglep�en szeg�nyes otthonban a k�zben m�r nagy h�r�, a meghitt otthonon k�v�l nagy t�rsas�gi �letet �l�, h�rhedetten l�versenyez�-k�rty�z� k�lt�t, aki, ha volt p�nze, elherd�lta, ha nem volt, akkor tarh�lt. - Ez�rt olyan neh�z kev�s sz�val jellemezni t�l sz�nes, t�l boh�m, mindig �rzelemmel teljes, egyszerre lelkesed�sre �s �llhatatoss�gra k�pes term�szet�t. �tja a h�bor� v�g�ig, vagyis 39-40 �ves kor�ig igen kalandos. H�sz�ves kora el�tt m�r versei jelennek meg erd�lyi lapokban. Hamar tudom�sul veszik mint k�lt�t. Akkor felj�n Budapestre. El�bb m�g munk�sk�lt�k k�zt a h�szas �vekben igen divatos �s forradalminak t�n� szabad verseket �r Kass�k k�r�nek modor�ban, de amikor megismerkedik a Nyugat m�sodik nemzed�k�vel, J�zsef Attil�val is, elragadja a r�mek �s jambusok m�mora. Ez a k�r pedig elismer�ssel veszi tudom�sul sz�pen hangz�, vil�gos nyelv� hang�t�s�t. Hamar befogadj�k maguk k�z�.

K�zben azonban k�nnyelm�en hangoztatja nemhogy szocialista, de kommunista hit�t. Ezt val�di kommunista a Horthy-kor k�r�lm�nyei k�zt �vatosan elhallgatja. Zelk m�g a "V�gi-f�le" - a kommunist�khoz val�ban k�zel �ll� �s hamarosan �ld�z�tt - p�rtba is bel�p. Erre letart�ztatj�k �s mint idegen �llampolg�rt kitoloncolj�k Rom�ni�ba. Onn�t hamarosan titokban visszat�r, �tsz�kik a hat�ron. K�t �vig illegalit�sban, �ln�ven �l, majd versei nev�vel �jra megjelennek a foly�iratokban. Alkalmi munk�kat keresve utazgat is az orsz�gban. J�szber�nyben ismeri meg Ir�nt, aki v�llalja a vesz�lyes �letet a megszeretett f�rfival. A harmincas �vekben megint letart�ztatj�k, de akkor m�r az irodalom tekint�lyes nagyjai - a hivatalosan elismertek is - olyan tiltakoz�st rendeznek a k�lt� mellett, hogy kiengedik �s a h�bor� kit�r�s�ig �js�gokba is �rhat, k�nyvei is megjelenhetnek. Ha �ppen nincs p�nze - �s gyakran nincs p�nze - b�rmelyik �r�hoz – k�lt�h�z – szerkeszt�h�z ell�togathat, eb�det bizonyosan kap, de �ltal�ban n�mi k�szp�nzt is. M�g haza is adhat valamit a b�k�sen v�r� feles�gnek, k�s�bb anyj�nak is. (Ir�n olykor itt-ott tan�that zen�t vagy �neket, �s kider�l, hogy elfogadhat� ifj�s�gi �s gyermekk�nyveket is tud �rni.) Kedvelt alakja lesz a k�v�h�zak irodalmi asztalainak �s a szerkeszt�s�geknek. Azut�n j�n a h�bor�, k�vetkezik a munkaszolg�lat, kiviszik Ukrajn�ba, de ezt is �lve �ssza meg. M�r megint itthon van, amikor 1944-ben Hitler megsz�llja Magyarorsz�got. A borzalmak ut�n m�g r�ms�gesebb borzalmak k�vetkeznek. Ekkor Zelknek siker�l megsz�knie, �s j�l tud rejt�zk�dni, am�g 1945 m�jus�ban �sszeomlik a fasizmus.

Ak�rhogyan is lett, hamarosan, 1945 tavasz�n a szabads�g m�mora l�ngolt fel. Term�szetes, hogy a kezdetek �ta kommunista k�lt� azonnal az irodalom vez�ralakjai k�z� emelkedett. N�la lelkesebb �s zeng�bb hang� dics��t�je nem volt Szt�lin �s R�kosi M�ty�s szem�ly�nek. Val�ban a szem�ly�knek �s nem politikai rendszer�knek, mert amikor r�luk �rta �dai p�tosz� �s himnikus �h�tat� k�ltem�nyeit, val�j�ban fogalma sem volt r�la, mif�le rendszer ez. Olyan k�lt�i sz�ps�gekkel teljes dics��t�je volt a k�nyuraknak, mint a renesz�nsz �s barokk korbeli udvari k�lt�k cs�sz�raiknak, kir�lyaiknak �s fejedelmeiknek. Egyik Kossuth-d�j�t a Szt�linhoz �rt nagyszab�s� �d��rt, m�sodik Kossuth-d�j�t a R�kosi M�ty�st �nnepl� himnikus k�ltem�ny�rt kapta. �s amikor Szt�lin hal�la ut�n kezdett kider�lni, ki is volt az �nnepelt generalisszimusz, majd itthon is megsz�laltak a kritika szavai R�kosi szem�lyi kultusza ellen, az �r�kk� hangulatokt�l vez�relt Zelk egyszerre �tcsapott a tiltakoz�s hangj�ba. 1956-ban a forradalom legzeng�bb lelkes�t�je lett. �s neki - �gy l�tszott - hinni is lehet, hiszen aki olyan elragadtatott kommunista volt, az felett�bb hiteles, ha r�d�bben, hogy �ppen az ellent�te igaz mindannak, amit addig hirdetett. �gy azut�n, amikor elj�tt a megtorl�s �vadja, a legh�resebb egykori kommunist�kra volt a legd�h�sebb a hal�lt is t�l k�nnyen osztogat� b�r�skod�s. Zelket a vil�gh�res H�y Gyul�val �s a m�r klasszikusnak mondott D�ry Tiborral egy�tt �ll�tott�k a b�ntet�b�r�s�g el�. � j�rt a legjobban. A t�bbit is hamarabb engedt�k ki, a kiszabott �vek lej�rta el�tt, de Zelket alig m�sf�l �v ut�n szabadon bocs�tott�k.

A szabadul�s �r�ja rosszabb volt sz�m�ra, mint a rabs�g. Ir�n alig n�h�ny h�ttel el�bb halt meg, az id�s anya pedig hal�los �gy�n fek�dt, �s m�snap meg is halt. Zelk Zolt�n �let�ben ez volt a b�nat m�lypontja �s l�rai egy�nis�g�nek legmagasabbra sz�rnyal�sa. A k�vetkez� h�napokban meg�rta a magyar el�giak�lt�szet egyik legszebb, legsz�vszor�t�bb alkot�s�t, az �r�k gy�sz vallom�s�t, a "Halott sir�ly"-t. A j� k�lt� a gy�szban, a csal�d�sok �lm�ny�nek parazs�n n�h�ny k�ltem�ny�vel felemelkedett a nagy k�lt�k, a maradand�k k�z�.

�lete ett�l kezdve biztos�tott. Hangja elm�ly�lt, bens�s�gesebb� v�lt. Emellett korl�tlan lehet�s�ge volt b�rmilyen politikamentes irodalmat �rni. Mert t�bb� nem is �rezte mag�t illet�kesnek a k�z�leti t�m�kban. De volt �rz�ke a legifjabb nemzed�khez is, kit�n� versesk�teteket �rt kisgyermekek sz�m�ra. Vil�g�let�ben lelkesedett a sportol�k�rt, a futballmeccseken ugyanolyan otthonos volt, mint a l�verseny- �s �get�p�ly�kon vagy a k�rtyaasztalok mellett. R�gebben nevezetes �s n�pszer� �d�t �rt arr�l, hogy a magyar csapat megverte az angol csapatot. A lel�t�k, szerkeszt�s�gek �s irodalmi t�rsas�gok vil�g�ban a gy�sz is lassank�nt lecsendesedett. Szerelmes korszakok is k�vetkeztek, der�ss� t�ve az id�vel elkezd�d� �reged�st. Egy ideig v�ltogatta a felett�bb k�l�nb�z� form�j� �s jellem� n�ket, am�g v�gre �j, meg�rt� feles�g oldal�n megtal�lta az �let �j �sszhangj�t. Olykor k�lt�szet�ben is �jra megsz�lalt a der� �s a j�t�koss�g.

Mindenki tudta, hogy milyen: telis-tele volt ellent�tes tulajdons�gokkal. De �gy, ahogy volt, szeretetre m�lt�, kedves embernek, m�veletlen�l is okosnak, sz�nvonal-egyenl�tlens�g�ben is isten�ldotta k�lt�nek tartott�k. Mert az volt.