10. fejezet

Ez a 325-�s, 326-os, 327-es, 328-as, 329-es �s 330-as kisbolyg�k vid�ke volt; a kis herceg teh�t azzal kezdte, hogy sorra l�togatta �ket, foglalkoz�st keresni meg m�vel�dni is.

Az els�n egy kir�ly lakott. A kir�ly, b�borban �s hermelinben, egy nagyon egyszer�, de m�lt�s�gteljes tr�nuson �lt.

- Hoh�! Itt egy alattval�! - ki�ltott f�l, amikor megpillantotta a kis herceget.
     "Hogyan ismerhet meg - gondolta mag�ban a kis herceg -, ha m�g soha �let�ben nem l�tott?"
     Nem tudta, hogy a kir�lyok szem�ben a vil�g f�l�tt�bb egyszer�: minden ember alattval�.
     - Gyere k�zelebb, hogy jobban szem�gyre vehesselek - mondta a kir�ly, �s nagyon b�szke volt r�, hogy v�gre valaki f�l�tt kir�lykodhatik.
     A kis herceg k�r�ln�zett, hov� �lhetne le, de a bolyg�t mindenest�l bebor�totta a pomp�s hermelin pal�st. �llva maradt h�t, �s mert f�radt volt, �s�tott egyet.
     - Az etikett megtiltja, hogy a kir�ly jelenl�t�ben �s�tsanak - mondta az uralkod�. - Megtiltom.
     - Nem b�rom meg�llni �s�t�s n�lk�l - felelte a kis herceg zavartan. - Nagy utat tettem meg, �s nem aludtam...
     - Akkor megparancsolom, hogy �s�ts - mondta a kir�ly. - Hossz� esztend�k �ta senkit sem l�ttam �s�tani. Az ilyesmi ritka sz�rakoz�s nekem. Tess�k, �s�ts m�g egyet! Parancsolom.
     - Csakhogy ett�l l�mpal�zas lettem. Nem megy... - felelte a kis herceg, �s elpirult.
     - Hm... hm... - t�n�d�tt a kir�ly. - H�t akkor... megparancsolom, hogy hol �s�ts, hol meg...
     D�nny�g�tt valamit, szeml�tom�st feszengve.
     Mert a kir�ly f�lt�tlen�l ragaszkodott hozz�, hogy tisztelj�k a kir�lyi tekint�ly�t. Semmif�le engedetlens�get nem t�rt: abszol�t uralkod� volt. De mivel ugyanakkor j�s�gos is volt, �rtelmes parancsokat osztogatott.
     "Ha egy gener�lisnak megparancsoln�m - mondogatta -, hogy v�ltozz�k tengeri mad�rr�, �s a gener�lis nem engedelmeskedn�k: ebben nem � lenne a hib�s. �n lenn�k a hib�s miatta."
     - Le�lhetek? - k�rdezte a kis herceg f�l�nken.
     - Parancsolom, hogy �lj le - felelte a kir�ly, �s m�lt�s�gteljesen od�bb h�zta egy kicsit a hermelin pal�stja szeg�ly�t.
     A kis herceg elcsod�lkozott: a bolyg� eg�szen par�nyi volt. Vajon min uralkodik akkor a kir�ly?
     - F�ls�g - mondta -, engedelmet k�rek, de k�rdezn�k f�ls�gedt�l valamit...
     - Parancsolom, hogy k�rdezz t�lem valamit - mondta sietve a kir�ly.
     - F�ls�ged... min uralkodik?
     - Mindenen - v�laszolta m�rhetetlen egyszer�s�ggel a kir�ly.
     - Mindenen?
     A kir�ly fut� kis mozdulattal v�gigmutatott a bolyg�j�n meg a t�bbi bolyg�n meg a csillagokon.
     - Ezen mind? - k�rdezte a kis herceg.
     - Ezen mind - felelte a kir�ly.
     Mert nemcsak abszol�t uralkod� volt, hanem egyetemes is.
     - �s a csillagok engedelmeskednek f�ls�gednek?
     - Term�szetesen - mondta a kir�ly. - Azon nyomban. Semmi fegyelmezetlens�get nem t�r�k.
     A kis herceg el�mult ekkora nagy hatalmon. Ha neki ilyen hatalma lenne, napj�ban nem negyvenn�gy naplement�t l�thatna, hanem hetvenkett�t, s�t sz�zat vagy ak�r k�tsz�zat is, �s m�g csak od�bb se kellene h�znia a sz�k�t! S mivel egy kicsit szomor� volt, mert esz�be jutott az elhagyott bolyg�csk�ja, olyannyira nekib�torodott, hogy egy kegyet mer�szelt k�rni a kir�lyt�l:
     - �gy szeretn�k naplement�t l�tni... �rvendeztessen meg f�ls�ged. Parancsolja meg a napnak, hogy nyugodj�k le...
     - Ha egy gener�lisnak azt parancsoln�m, sz�lljon vir�gr�l vir�gra, mint egy lepke, vagy �rjon egy trag�di�t, vagy v�ltozz�k tengeri mad�rr�, �s a gener�lis nem hajtan� v�gre a parancsot, ki lenne a hib�s emiatt: � vagy �n?
     - F�ls�ged! - jelentette ki a kis herceg nagy hat�rozotts�ggal.
     - L�tod. Mindenkit�l azt kell k�vetelni, amit az illet� megtehet. A tekint�ly legels� alapja az �rtelem - mondta a kir�ly. - Ha n�pednek azt parancsolod, vesse mag�t a tengerbe: f�ll�zad, forradalmat csin�l. Az�rt van jogom engedelmess�get k�vetelni, mert �sszer�ek a parancsaim.
     - Akkor mi lesz a naplement�mmel? - firtatta a kis herceg, mert ha m�r f�ltett egy k�rd�st, t�bb� nem t�g�tott t�le.
     - Meg fogod kapni a naplement�det. K�vetelem. De korm�nyz�i b�lcsess�gemben megv�rom, hogy kedvez�ek legyenek hozz� a k�r�lm�nyek.
     - �s az mikor lesz? - tudakolta a kis herceg.
     - Hm... hm... - felelte a kir�ly, �s b�ng�szni kezdett egy testes napt�rban. - Hm... hm... mikor lesz... mikor lesz... ma este, h�t �ra negyven perc k�r�l. �s majd megl�tod, milyen h�ven engedelmeskednek nekem.
     A kis herceg �s�tott. Sajn�lta, hogy oda a napnyugt�ja. R�ad�sul egy kicsit unatkozott is m�r.
     - Nincs itt semmi dolgom t�bbet - mondta a kir�lynak. - Megyek tov�bb.
     - Ne menj! - mondta a kir�ly, hiszen olyan b�szke volt r�, hogy v�gre akadt egy alattval�ja. - Ne menj el, megteszlek miniszternek.
     - Milyen miniszternek?
     - H�t... igazs�g�gyinek!
     - De ha nincs, akinek igazs�got szolg�ltassak!
     - Sosem lehet tudni - felelte a kir�ly. - M�g nem j�rtam be a kir�lys�gomat. �reg vagyok, hint�ra nincs helyem, a gyalogl�s meg f�raszt.
     - �, hiszen m�r l�ttam! - mondta a kis herceg, �s el�rehajolt, hogy egy pillant�st vessen a bolyg� t�ls� fel�re. - Ott sincs senki.
     - H�t akkor �t�lkezz�l saj�t magadon - mondta a kir�ly. - Ez a legnehezebb. Magunkon �t�lkezni sokkal nehezebb, mint m�son. Ha siker�l helyesen �t�lkezned saj�t magad f�l�tt, az annak a jele, hogy val�di b�lcs vagy.
     - De �t�lkezni minden�tt �t�lkezhetem magam f�l�tt - jegyezte meg a kis herceg. - Ahhoz nem kell itt laknom.
     - Hm... hm... - mondta a kir�ly. - Azt hiszem, van itt valahol a bolyg�mon egy v�n patk�ny. �jszaka hallom a motoz�s�t. H�t �t�lkezz�l e f�l�tt a v�n patk�ny f�l�tt. Id�r�l id�re hal�lra �t�led; �lete �gy a te igazs�gszolg�ltat�sodt�l f�gg majd. Azt�n minden egyes alkalommal megkegyelmezel neki, takar�koss�gb�l, mivel csak egy van bel�le.
     - Nem szeretem a hal�los �t�leteket - mondta a kis herceg -, �s minden bizonnyal elmegyek.
     - Ne! - mondta a kir�ly.
     A kis herceg azonban nekifogott az el�k�sz�leteknek, majd, mivel nem akart f�jdalmat okozni az �reg uralkod�nak, �gy sz�lt:
     - Ha f�ls�gednek az a k�v�ns�ga, hogy pontosan engedelmeskedjenek a parancsainak, nekem is adhatna egy �sszer� parancsot. Megparancsolhatn� p�ld�ul, hogy egy percen bel�l keljek �tra. A k�r�lm�nyek, �gy l�tom, kedvez�ek...
     A kir�ly nem felelt. A kis herceg el�sz�r t�tov�zott, azt�n egy s�hajt�ssal m�gis �tra kelt.
     - Kinevezlek nagyk�vetemnek! - ki�ltott ut�na sietve a kir�ly.
     Arc�r�l csak �gy sug�rzott a tekint�ly.
     "H�t bizony furcs�k a f�ln�ttek" - gondolta �tk�zben a kis herceg.