Kert�sz Imre

1929. november 9-�n sz�letett Budapesten. 1944. j�nius 30-�n a Budapest k�rny�ki csend�rpuccs k�vetkezm�nyek�ppen tizenn�gy �vesen Auschwitzba deport�lt�k. T�bb koncentr�ci�s t�borban is fogva tartott�k, majd a l�gerek felszabad�t�sa ut�n, 1945-ben hazat�rt Magyarorsz�gra. Ezt k�vet�en �js�g�r�ssal �s fizikai munk�val tartotta el mag�t.

Az 1955 �s 1960 k�z�tt l�trej�tt �r�sokban (ezek sz�nh�zi m�vek voltak) sz�letett meg az 1960-t�l 1973-ig �rt els� reg�ny, a Sorstalans�g gondolati alapanyaga. A sikert �s azt, hogy �r�i, m�ford�t�i munk�j�b�l meg�lhet, a nyolcvanas �vek m�sodik fele, majd a magyarorsz�gi rendszerv�lt�s hozta meg sz�m�ra.

Els� reg�nye m�r megjelen�se �v�ben is nagy visszhangot v�ltott ki, igaz�ban azonban csak a nyolcvanas �s kilencvenes �vekben keletkeztek olyan kritik�k, melyek a hazai irodalmi ut�moderns�g k�nonj�ba sorolj�k.

Nagy sikere van n�met nyelvter�leten, �sszegy�jt�tt m�vei 1999-ben a Rowohlt kiad� gondoz�s�ban jelentek meg. 2002-ben m�r a Suhrkampn�l jelennek �r�sai.

Kert�sz Imre jelent�s m�ford�t�i tev�kenys�ge sor�n Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern n�met �s osztr�k szerz�k �r�sait �ltette �t magyarra.

1998 �ta a darmstadti Deutsche Akademie f�r Sprache und Dichtung tagja. 2001-ben m�r jel�lt�k a Nobel-d�jra. 2002 okt�ber 10.-�n valamivel 13 �ra ut�n jelentett�k be, hogy els� magyar �r�k�nt megkapta a d�jat. Ezzel Kert�sz Imre lett az els� olyan magyar, aki fels�fok� v�gzetts�g n�lk�l �s magyarorsz�gi munk�j��rt kapta meg a d�jat.

M�VEI:

Sorstalans�g (reg�ny, 1975)

A nyomkeres� (reg�ny, 1977)

A kudarc (reg�ny, 1977)

Kaddis a meg nem sz�letett gyermek�rt (1990)

Angol lobog� (1991)

G�lyanapl� (1992)

A holocaust mint kult�ra (el�ad�sok, 1993)

Jegyz�k�nyv (1993)

Valaki m�s: a v�ltoz�s kr�nik�ja (1997)

A gondolatnyi csend, am�g a kiv�gz�osztag �jra t�lt (monol�gok �s dial�gok, 1998)

A sz�m�z�tt nyelv (2001)

A Nobel-d�j fogadtat�sa - 2002. okt�ber 10.

Kert�sz Imre: „Sz�momra nagyon �rdekes, hogy a d�jat a holokausztr�l sz�l�, valamint diktat�ra-ellenes m�veim�rt kapom. Ez valami nevel� c�lzatot is jelenthet a kelet-eur�pai orsz�gok sz�m�ra" - id�zte a frankfurti lap az �r�t."

Marcel Reich-Ranicki: „Ha rajtam m�lik, Philip Roth kapta volna a d�jat. �m �gy is nagyon boldog vagyok. Kert�sz kiv�l�, komoly szerz�, meg�rdemelte a Nobel-d�jat"

Frankfurter Rundschau �gy �rt r�la: „N�h�ny vitathat� d�nt�s - Dario Fo (1997), Kao Hszing-csiang (2000), V. S. Naipaul (2001) - ut�n a sv�d akad�mia v�gre remek�l v�lasztott. K�ts�gk�v�l ez volt a legjobb d�nt�s �vek �ta."

Amazon.com: A 745. helyr�l az els�re ugrott egy nap alatt Kert�sz Imre Sorstalans�g�nak angol nyelv� kiad�sa az Amazon.com internetes k�nyvforgalmaz� elad�si list�j�n.

Le Monde-ban Edgar Reichman: A p�rizsi sajt� legtekint�lyesebb org�num�nak irodalomkritikusa szerint a magyar holokausztt�l�l� megkoron�z�sakor a sv�d akad�mia olyan t�rt�nelmi pillanatban eml�keztet megker�lhetetlen�l a totalit�rius rendszerekbe z�rt embermilli�k szenved�seire, amikor minden �jra kezd�dni l�tszik.

A lengyel nyomtatott �s elektronikus sajt� nagy terjedelemben, vezet� h�rekben sz�molt be arr�l p�nteken, hogy Kert�sz Imre a magyar �r�k k�z�l els�k�nt megkapta az irodalmi Nobel-d�jat. A konzervat�v Rzeczpospolita komment�rja szerint a sv�d Kir�lyi Akad�mia ez�ttal j�l d�nt�tt, ak�rcsak akkor, amikor Alekszandr Szolzsenyicinnek vagy G�nter Grassnak �t�lte a d�jat. Kert�sz Nobel-d�ja azt bizony�tja, hogy a holokauszt t�m�ja nincs m�g kimer�tve. Erre az �r� maga is nagyon vil�gosan utalt, amikor arr�l besz�lt, hogy haz�j�ban mind ez id�ig nem t�rt�nt meg az elsz�mol�s a m�lttal, �s a magyar antiszemitizmus egy�ltal�n nem lez�rt fejezet.

A liber�lis Gazeta Wyborcza, mely a legnagyobb terjedelemben, t�bb oldalon �t foglalkozik Kert�sz Nobel-d�j�val, besz�mol arr�l, hogy milyen nagy neh�zs�gekbe �tk�z�tt a Sorstalans�g megjelentet�se 27 �vvel ezel�tt, �s a k�nyv jelent�s�g�t akkor nem is fogt�k fel a kort�rsak. Ilyen �rtelemben Kert�sz megel�zte kor�t, amely csak most �rte be az �r�t. Neh�z megmondani, hogy a Nobel-d�j megind�t-e egy sz�les k�r� vit�t azzal kapcsolatban, hogyan viselkedett a magyar t�rsadalom a zsid�kkal szemben a hitleri megsz�ll�s id�szak�ban �rta a lap budapesti tud�s�t�ja.

Nagyon �r�l�k Kert�sz kit�ntet�s�nek - mondta a Pr�vo c�m� lapnak Jir� Str�nsky, a cseh PEN klub eln�ke. Lesz�gezte: nagy dolognak tartja, hogy a Nobel-d�jat ez�ttal egy �gynevezett kis irodalom kapta, amely r�ad�sul nem is vil�gnyelven �r�dott, s r�gi�nkb�l, a visegr�di r�gi�b�l, illetve az Osztr�k-Magyar Monarchia ter�let�r�l sz�rmazik. - Alig tudom m�r kiv�rni a visegr�di PEN klubok novemberi pozsonyi tal�lkoz�j�t. Ott a d�jat m�lt�k�ppen meg�nnepelj�k - hangs�lyozta Str�sky.

A vezet� cseh napilapok p�nteki sz�maikban szalagc�mek alatt, nagy terjedelemben ismertetik Kert�sz Imre munk�ss�g�t. Hangs�lyozz�k, hogy Kert�sz nemcsak kit�n� �r�, de nagyszer� m�ford�t� is. A lapok azt is megjegyzik, hogy magyar �r� most els� �zben r�szes�lt Nobej-d�jban.

A d�jat oda�t�l� bizotts�g nem is v�laszthatott volna jobban - hangs�lyozza a Corriere della Sera has�bjain a magyar sz�rmaz�s� Giorgio Pressburger, aki az ut�bbi �vtizedek egyik legnagyobb egy�nis�g�nek nevezi Kert�sz Imr�t. Az �r� k�tszeresen is t�l�lte a holokausztot - �rja Pressburger -, egyr�szt fizikailag, m�sr�szt intellektu�lis �s pszichikai �rtelemben. Kert�sz a borzalmak ellen�re is meg�rizte j�zans�g�t, az �lethez val� der�s viszony�t - hangs�lyozza Pressburger. A cikk�r� szerint a Sorstalans�g c�m� k�nyvet - amely olaszorsz�gi megjelen�se ut�n nem aratott olyan sikert, mint amilyet meg�rdemelt volna - k�telez� olvasm�nny� kellene tenni az olasz iskol�kban.

A La Stampa �gy fogalmaz: itt volt az ideje, hogy ha megk�setten is, de elismerj�k az eur�pai t�rt�nelemben k�zponti szerepet j�tsz�, m�gis marg�ra szorult magyar irodalmat. "Furcsa", a nyugati nyelvek csal�dj�t�l elk�l�n�l� nyelvr�l van sz�. Ez az irodalom m�gis hemzseg a zseni�lis tehets�gekt�l, mint amilyen Kr�dy Gyula, Esterh�zy P�ter vagy Konr�d Gy�rgy - �rja a La Stampa.

A La Repubblica Kert�sz Imre szabad szellemis�g�re helyezi a hangs�lyt, arra, hogy az �r� sohasem v�lt b�rtollnokk�, sosem t�rekedett "rehabilit�lni �nmag�t" a kommunista rendszer idej�n. A lap szerint Kert�szt a rendszerv�lt�s ut�ni Magyarorsz�g sem szereti igaz�n, b�r ismeri, s�t, elismeri, de nem sz�mol vele. �s Kert�sz sem szereti Magyarorsz�got a mai �llapot�ban, mivel �gy tartja, hogy az soha nem volt hajland� szembes�lni m�ltj�val, tov�bbra sem v�llalja a felel�ss�get a holokauszt�rt - v�li az olasz napilap.

Teljes �js�goldalt sz�n a magyar �r�nak az Il Tempo �s az Il Messaggero is. Ez ut�bbi kifejti: a mostani elismer�s nagy "irodalomf�ldrajzi �rt" hivatott bet�lteni, amennyiben el�sz�r r�szes�l magyar �r� irodalmi Nobel-d�jban. A komment�r hozz�f�zi azonban, hogy Sv�dorsz�gban az irodalomkritikusok el�multak, amikor megtudt�k, hogy Kert�sz Imre kapta a d�jat, mivel egy sort sem olvastak t�le. Az olasz �js�g szerint a sv�d Kir�lyi Akad�mia ezzel a d�nt�s�vel egyfajta figyelmeztet�st is akart int�zni a vil�g k�zv�lem�ny�hez: ne hagyja feled�sbe mer�lni a holokauszt sz�rny�s�geit.

A belgr�di sajt� nagy terjedelemben sz�mol be Kert�sz Imre irodalmi Nobel-d�j�r�l, ismerteti a kit�ntetett p�lyafut�s�t �s kiemeli, hogy a szerbiai olvas�k�z�ns�g szinte nem ismeri a magyar �r� m�veit. A Politika c�m� lap r�szletesen ismerteti Kert�sz Imre �let�tj�t �s m�veit. A cikk�r� szerint az �r�r�l visszavonult �letm�dja miatt keveset lehet tudni, interj�kat is alig adott. Azok az �js�g�r�k, akiknek siker�lt mikrofonv�gre kapniuk, megd�bbentek az optimizmus�n �s rokonszenves, szer�ny viselked�s�n. Kert�sz �l� szimb�luma a XX. sz�zadnak, amely az emberi civiliz�ci� legs�t�tebb �vsz�zada volt, k�l�n�sen a zsid�k sz�m�ra. Err�l sz�l Sorstalans�g c�m� reg�nye, amely a le�r�s m�dja miatt az egyik legjobb m� a holokausztr�l. H�j�n van minden �rzelg�ss�gnek, mert Kert�sz megveti az ilyen st�lust, noha maga is m�ly �rzelmekkel �rja m�veit.

Kert�sz kelletlen�l nyilv�n�t v�lem�nyt, de egy esetben nem hallgathatott: �lesen reag�lt Steven Spielberg Schindler list�ja c�m� filmj�re, mondv�n: ez a legjobb p�ld�ja annak, hogyan nem szabad megk�zel�teni a n�pirt�st �s a holokausztot. "Spielbergnek fogalma sincs arr�l, hogy mi t�rt�nt akkor. A k�nnyez� szemek nem elegend�ek az igazs�g k�zl�s�hez" - id�zi szavait a Politika, s h�r�l adja, hogy h�rom napon bel�l Szerbi�ban piacra dobj�k az �r� els� reg�ny�t szerb ford�t�sban, a Sorstalans�got.

A Vecernje Novosti a T�rt�nelem vihar�ban c�m� �r�s�ban megjegyzi: ritka, hogy egy Nobel-d�jas �r� teljesen ismeretlen a szerbiai olvas�k�z�ns�g el�tt, mert ez id�ig egyetlen m�ve sem jelent meg szerb ford�t�sban. Magyarorsz�gon is t�z �v m�lt el megr�z� reg�nye, a Sorstalans�g megjelen�se ut�n, mire ismertt� v�lt a neve. A vil�g csak h�sz �vvel k�s�bb fedezte fel az �r�t. A. Danas Sorstalan ember c�m� cikk�ben r�szletesen ismerteti Kert�sz �letp�ly�j�t, reg�nyeit, kiv�ltk�ppen a Sorstalans�g c�m� m�v�t. A lap megeml�ti, hogy az �r� a kommunista Magyarorsz�gon kegyvesztett volt, �s irodalmi k�r�kben akkor is mell�zt�k, amikor 1975-ben megjelent a Sorstalans�g c�m� reg�nye.

Az els� magyar Nobel-d�jas �r�, Kert�sz Imre nem ismeretlen Spanyolorsz�gban, ahol eddig h�rom m�ve jelent meg. A p�nteki orsz�gos napilapok mindegyike t�bb oldalon m�ltatta Kert�sz munk�ss�g�t.

Jaume Vallcorba, Kert�sz spanyol kiad�ja, a barcelonai Acantilado igazgat�ja kijelentette, hogy a Sorstalans�g a Holokausztr�l �rt legjobb irodalmi m�.

A konzervat�v La Raz�n vez�rcikket szentelt Kert�sz Imre Nobel-d�j�nak. "Nincsenek szavak Auswitz vagy a Gul�g megmagyar�z�s�ra, de Kert�sz mesteri tolla lehet�v� teszi, hogy az olvas� betekintsen az abszol�t rossz m�tosz�ba, hogy ne felejtsen �s ne m�rlegelje a gyilkosok okait" �rja a lap.

Kert�sz az els� magyar Nobel-d�jas, aki Primo L�vi, Elie Wiesel, Claude Lanzmann, Spielberg �s Polanski ut�n m�g mindig tud �jat, illetve valami m�st mondani a holokausztr�l - �rta p�nteken a p�rizsi Le Figaro az irodalmi Nobel-d�j oad�t�l�s�r�l. A Soa m�sik koncepci�ja c�m� cikk�ben a konzervat�v lap felid�zi Kert�sz meg�llap�t�s�t, hogy a nyugati kult�ra m�zeumm� v�lt k�zeg�ben m�r nem lehets�ges a l�tez�s, "az ember nem tudja meg�lni a szabads�g�t ugyanabban a vil�gban, ahol a fogs�g�t �lte meg". A francia lap szerint az �r� az egyetlen lehets�ges utat v�lasztja: a menek�l�st, az irrealit�sban val� felold�d�st an�lk�l, hogy megk�s�rten� az �ngyilkoss�g.

A francia sajt� r�szletes �rt�kel�seket szentelt p�nteken Kert�sz Imre Nobel-d�j�nak, egy�ntet�en kiemelve, hogy magyar �r� els� �zben r�szes�lt e magas megtiszteltet�sben. Ett�l elv�laszthatatlan jelent�s�g�nek �t�lik, hogy a m�lt�n d�jazott �letm� a holokauszt �s a kommunista diktat�ra egym�sra �p�l� tapasztalataib�l t�pl�lkozik.

Az IHT cikke v�g�n id�zi Kert�szt, aki szerint "Magyarorsz�gon az emberek m�g nem n�ztek szembe a holokauszttal. Rem�lem, hogy a mostani elismer�s f�ny�ben az eddigin�l ink�bb hajland�k lesznek a szembes�l�sre".

- Val�sz�n�leg a n�metek sz�m�ra van mondanival�m. Itt k�nyveim bet�ltik azt a misszi�t, amire az �r� eg�sz �let�ben v�gyik. Egy asszony azt mondta nekem: �n megtal�lta azt a nyelvet, amit meg�rt�nk - mondta p�nteki berlini sajt��rtekezlet�n Kert�sz Imre, az irodalmi Nobel-d�j idei kit�ntetettje arra a vissza-visszat�r� k�rd�sre v�laszolva, hogy mi�rt n�pszer�bb k�lf�ld�n, mint haz�j�ban. Kert�sz szerint Magyarorsz�gon m�g nem t�rt�nt meg a holokauszt feldolgoz�sa. Az ad�ss�g: megbesz�lni, elismerni �s megtanulni megb�nni azt, ami t�rt�nt.

Az els� magyar Nobel-d�jas �r�, aki nemzetk�zi sajt��rtekezleten tal�lkozott �js�g�r�kkal, �r�t�rsakkal, kiad�i szakemberekkel, nem tagadta: az elm�lt n�gy �v magyarorsz�gi k�z�lete, ,,a divatt� v�lt zsid�z�s" bizonyos m�rt�kben oka annak, hogy elfogadta a 2003. j�lius 31-ig �rv�nyes berlini �szt�nd�jat, s ki is akarja t�lteni az id�t. - Rem�lhet�leg a magyar k�z�let �tveszi az eur�pai konszenzust - mondta Kert�sz Imre, s utalt a k�zelm�ltban lezajlott n�met v�laszt�sokra, amelyeken antiszemita hangokkal nem lehetett szavazatokat szerezni.

A The New York Times: Id�zi t�le egy interj�b�l, hogy ha egy �j reg�nyre gondol, mindig Auschwitzra gondol, de a cikk �r�ja hozz�teszi: a szerz�t a kommunista diktat�ra n�gy �vtizede is befoly�solta. 1956 ut�n sz�mos �rtelmis�gi elfogadta az �ncenz�r�t azok�rt a privil�giumok�rt cser�be, amelyek a hivatalos �r�sz�vets�g tags�g�val j�rtak, az �r� azonban nem csatlakozott a sz�vets�ghez.

"Nem vagyok hajland� alkalmazkodni vagy integr�l�dni". Mindez azt jelentette, hogy 25 �ven �t mag�nyos alak volt az irodalmi �letben. Nemzetk�zi ismerts�ge k�nyveinek n�metorsz�gi kiad�s�val kezd�d�tt.

Az orosz sajt� kiemelt h�rk�nt kezeli Kert�sz Imre irodalmi Nobel-d�j�t, valamennyi besz�mol� meg�llap�tja, hogy magyar �r� el�sz�r r�szes�lt a legrangosabb irodalmi elismer�sben. Kert�sz �letrajz�t ismertetve az orosz m�dia a n�ci hal�lt�borok borzalmait saj�t tapasztalatai alapj�n felt�r� alkot�k�nt mutatja be a Nobel-d�jjal kit�ntetett magyar �r�t. Az NTV telev�zi� arra h�vta fel a figyelmet, hogy a kor�bbi �vekt�l elt�r�en id�n az irodalmi Nobel-d�j oda�t�l�s�t nagyobb figyelem �s izgalom �vezte, mint a b�ked�j�t: az es�lyesek k�z�tt olyan irodalmi nagys�gok szerepeltek, mint az indiai Salman Rushdie, a perui Mario Vargas Llosa �s az amerikai John Updike.

Kert�sz Imre eddigi elismer�sei

F�st Mil�n-jutalom (1983)

Forintos D�j (1986)

Artisjus Irodalmi D�j (1988)

J�zsef Attila-d�j (1989)

D�ry Tibor-jutalom (1989)

Az �v K�nyve Jutalom (1990)

�rley-d�j (1990)

a Soros Alap�tv�ny �letm�d�ja (1992)

a Soros Alap�tv�ny D�ja (1995)

Brandenburgi Irodalmi D�j (1995)

M�rai S�ndor-d�j (1996)

a lipcsei k�nyvv�s�r Literaturpreis f�r die europ�ische Verst�ndigung nev� nagyd�ja (1997)

Friedrich Gundolf-d�j (1997)

Kossuth-d�j (1997)

Jeanette Schocken-d�j (1997)

a Budapesti Nemzetk�zi K�nyvfesztiv�l Budapest Nagyd�ja (1997)

Herder-d�j (2000)

a Die Welt irodalmi d�ja (2000)

Hans Sahl-d�j (2002)

2002. okt�ber 10-�n irodalmi Nobel-d�j

Budapest d�szpolg�ra (2002)