J�zsef Attila k�lt�

Budapest, 1905. �prilis 11. - Balatonsz�rsz�, 1937. december 3.

Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanf�z� munk�s, anyja P�cze Borb�la (1875-1919) mos�n�. J�zsef Attila hatodik gyermekk�nt sz�letett, ekkor azonban m�r csak k�t n�nje, Jol�n �s Eta �lt. Apja 1908-ban elhagyta csal�dj�t. A kisfi�t a Gyermekv�d� Liga 1910-ben parasztcsal�dhoz adta nevel�sre �cs�dre; 1912-ben t�rt vissza Budapestre. A Ferencv�rosban szeg�ny prolet�rsorban �ltek. �desanyja r�kban halt meg, ezut�n fia eg�sz �let�t v�gigk�s�ri a f�jdalom. Jol�n f�rje, Makai �d�n lett az alig 14 �ves fi� gy�mja. 1920-ban Mak�ra ker�lt gimn�ziumba, nyaranta munk�t v�llalt. 1922-ben �ngyilkoss�got k�s�relt meg. Megismerkedik Juh�sz Gyul�val, az � seg�ts�g�vel �s el�szav�val jelent meg els� versk�tete (Sz�ps�g koldusa). 1923-ban a Nyugat is k�z�lte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szak�ra iratkozott be, innen azonban Tiszta sz�vvel c. vers��rt eltan�csolt�k. A k�lt� �sszel a b�csi egyetemen hallgatott el�ad�sokat; megismerkedett N�meth Andorral, Kass�k Lajossal, Hatvany Lajossal, Luk�cs Gy�rggyel. 1926-27-ben P�rizsban a Sorbonne el�ad�sait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista sz�vets�gnek. 1927-ben hazat�rt Budapestre. 1928-ban k�t�tt bar�ts�got Illy�s Gyul�val. R�vid ideig a pesti egyetemre is j�rt. Kosztol�nyi Dezs� seg�t� bar�ts�g�t is �lvezhette. 1928-t�l szerelem f�zte a j�m�d� polg�rcsal�db�l val� V�g� M�rt�hoz, �m a l�ny hossz� angliai tanulm�ny�tja elt�vol�totta �ket egym�st�l. 1930-ban bel�pett a Kommunist�k Magyarorsz�gi P�rtj�ba. �lett�rs�val, Sz�nt� Judittal nagy szeg�nys�gben �ltek Judit k�tkezi munk�val keresett j�vedelm�b�l. 1932-ben Illy�s Gyul�val �s Szimonid�sz Lajossal r�piratot �rt a hal�lb�ntet�s ellen, szerkesztette a f�lleg�lis Val�s�g c. foly�iratot. Hatvany Lajos, k�s�bb Hatvany Bertalan t�mogatta. 1931-ben a moszkvai Sarl� �s Kalap�cs szoci�lfasiszt�nak b�lyegezte; 1934-ben a moszkvai �r�kongresszusra nem h�vt�k meg, "kihagyt�k" a kommunista mozgalomb�l, szoci�ldemokrata �s liber�lis k�r�kkel tal�lt kapcsolatot, �s antifasiszta egys�gfrontt�rekv�seket k�pviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezel�je, Gy�mr�i Edit ir�nt t�madt benne tragikus szerelem. 1936-ban v�gleg k�l�nv�lt Sz�nt� Juditt�l, fel�jult kapcsolata V�g� M�rt�val. A Sz�p Sz� egyik szerkeszt�je lett. A Baumgarten – alap�tv�nyb�l seg�lyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon f�j (1936) c. k�tete sem hozta meg a v�rt elismer�st. 1937 tavasz�n szerelmes lett Kozmutza Fl�r�ba. M�g az �v nyar�n a Siesta szanat�riumba ker�lt; nov. 4-�n n�njei vett�k magukhoz sz�rsz�i panzi�jukba. Dec. 3-�n a sz�rsz�i �llom�son tehervonat kerekei al� vetette mag�t. 1938-ban posztumusz Baumgarten – d�jat kapott. M�lt� elismer�se is ekkor kezd�d�tt. 1948-ban �letm�v�t Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki.

K�lt�szete

kezdetben a Nyugat hat�s�t mutatja, j�l form�lt versei legink�bb realisztikuss�gukkal vagy k�l�n�s bens�s�gess�g�kkel h�vhatj�k fel magukra a figyelmet (R�g a r�gh�z). A kozmosz �neke c. szonett koszor�ja r�szleteiben m�r megel�legezi a k�s�bbi kiteljesed�st. Az avantg�rd k�l�nb�z� ir�nyaival kapcsolatba ker�lve r�szben elemi erej� v�ltoz�sok k�zeled�s�r�l (Nem �n ki�ltok), r�szben a modern nagyv�ros ellentmond�sos vil�g�r�l ad k�pet (Sz�p ny�ri este van), r�szben �si ig�z�sek, n�pdalok �s sanzonok, m�skor mes�k vagy zs�nerk�pek hagyom�nyosabb szeml�leti elemeit t�rs�tja mer�sz, esetleg �ppen bizarr asszoci�ci�kkal

(A hetedik, Kl�risok, �ldalak b�val, vigalommal, Med�li�k, Medvet�nc). N�ha a szel�ds�get hirdeti (Tan�t�sok), ism�telten megsz�lal azonban soraiban a szoci�lis l�zong�s is (Tiszta sz�vvel, V�g�l). Ez a harmincas �vek elej�n forradalmis�gg� er�s�d�tt, tudatos politikai k�lt�szetet hozva l�tre (Szocialist�k, T�meg, A v�ros perem�n, Mondd, mit �rlel ...) Nem ker�lt�k el azonban figyelm�t az �let par�nyi mozzanatai sem (Hangya). Er�s�d�tt benne az elidegened�s k�nz� �rz�se (Mi�ta elment�l, �h sz�v! Nyugodj!, Rem�nytelen�l). 1933-t�l alkotta meg �sszetett szeml�let�, hagyom�nyosabb �s avantg�rd saj�ts�gokat �tv�z� verseit, melyekben egyszerre van jelen a vil�ggal val� �szt�n�s kapcsolattart�s �s a szigor�, �nelemz�sre is k�sz tudatoss�g. Az �rzelmi reag�l�sokban is gazdag nyelvi anyagot er�teljes mot�vumszerkeszt�s fogja egys�gbe (T�li �jszaka, �da, Eszm�let, "K�lt�nk �s Kora"). Fontos szerepet kapnak a k�l�nf�le t�jak, nemegyszer kozmikus �sszef�gg�sekben (Falu, Tiszazug, K�lv�rosi �j, Tehervonatok tolatnak..., El�gia). Vissza-visszat�r�en fejezi ki a f�jdalom v�gleteit: szerelmeinek viszonzatlans�g�t (Nagyon f�j), anyja elveszt�s�t (K�sei sirat�), vagy elt�volodva az egyedi �lm�nyforr�sokt�l (Egy kisgyerek s�r, Ki�ltoz�s). Megfoghatatlan b�n�k terh�vel k�zd (A B�n, �n nem tudtam, Tudod, hogy nincs bocs�nat, Ki�lt�s); er�sen befoly�solta a freudi szeml�let ( Amit sz�vedbe rejtesz, "K�lt�nk �s Kora"). Radik�lisan demokratikus t�rsadalomszeml�let�t �let�nek utols� �veiben is �rt�kes versekben fejezte ki (Thomas Mann �dv�zl�se, Leveg�t! Haz�m). Az ember kiteljesed�s�nek feladat�t is t�rsadalmi �sszef�gg�sben szeml�li (K�t hexameter, K�sz a lelt�r). A der�, az �let�r�mre v�gy�s k�sei szerelmi ciklusait is �t tudja hatni (Fl�ra). Magas m�v�szi szintet k�pviselnek �nmegsz�l�t� versei (Tudod hogy nincs bocs�nat, Kar�val j�tt�l...). M�ford�t�k�nt a szomsz�d n�pek kort�rs l�r�j�nak tolm�csol�s�ra t�rekedett; �rt�kesek Villon-ford�t�sai is.

J�zsef Attila m�vei

Sz�ps�g koldusa, Szeged, 1922 (hasonm�s kiad�sa 1980)

Nem �n ki�ltok, Szeged, 1925 (hasonm�s kiad�sa 1985)

Nincsen ap�m, se any�m, 1929;

D�ntsd a t�k�t, ne sir�nkozz 1931.

(hasonm�s kiad�sa 1980)

K�lv�rosi �j, 1932.

Medvet�nc. (V�logatott k�ltem�nyek 1922-1934).

(Bp. 1934), R�vai. 108 p.

Nagyon f�j, 1936, hasonm�s kiad�s 1988.

�sszes versei �s m�ford�t�sai, szerk. B�lint Gy�rgy, 1940.

�sszes versei �s v�logatott �r�sai, szerk. N�meth Andor 1938.

�sszes m�vei 1-4, kritikai kiad�s.

Szerk. Szabolcsi Mikl�s, Waldapfel J�zsef, 1952-67.

Versek. K�tnyelv� kiad�s. Mihai Beniuc ford�t�s�val �s el�szav�val. [Kcl.] Poezii. Editie bilingva. Bucuresti, 1967, Irodalmi K. 372, [3] p.

�sszes versei, kritikai kiad�s, szerk. Stoll B�la, 1984.

A legutols� harcos (hasonm�s kiad�sa,1989).

V�logatott versei. V�l., el�sz�: B�res Attila. (Bp.) 1975, [Magvet�]. 415 p. (A Magyar Irodalom Gy�ngyszemei.) (Kozmosz K�nyvek.)

Szabad-�tletek jegyz�ke. (K�zz�teszi, jegyz. Stoll B�la).

(Bp.) 1995, Atlantisz. 97 p. Bibl. a jegyzetekben: 51-63. p. (Veszedelmes Viszonyok.)

Tanulm�nyok �s cikkek. 1923-1930. Sz�vegek. (K�zz�teszi: [munkak�z.] Horv�th Iv�n vez.)

Bp. 1995, Osiris. 326 p. Bibl.: 326. p.