�lt Perzsia egyik v�ros�ban k�t testv�r. Az egyiknek K�szim, a m�siknak Ali Baba volt a neve. K�szim gazdag n�t vett feles�g�l, aki boltot, nagy �rurakt�rt �s sok f�ldbirtokot �r�k�lt a sz�leit�l, �gyhogy K�szim a v�ros leggazdagabb emberei k�z� sz�m�tott. Bezzeg Ali Baba szeg�ny n�t vett feles�g�l, �s szeg�nyesen is �lt. Azzal szerezte meg mindennapi kenyer�t, hogy f�t v�gott a k�zeli erd�ben, ezt szamarain a v�rosba vitte, �s ott eladta.

T�rt�nt egyszer, hogy Ali Baba, amikor az erd�n f�t v�gott, l�tja, hogy a k�zelben nagy porfelleg t�mad. A felleg egyre k�zeledett. Nemsok�ra egy lovascsapat bontakozott ki bel�le, �s mert Ali Baba att�l f�lt, hogy ezek a lovasok rabl�k, sorsukra b�zta szamarait, � maga pedig egy f�ra m�szott, �s s�r� lombos �gak k�z�tt k�nyelmesen elrejt�z�tt. A fa egy szikla t�v�ben �llott, amely magasabb volt a f�n�l, meredek, hogy arra semmik�ppen sem lehetett feljutni.

A lovasok nagy sz�l, felfegyverzett emberek voltak, sz�m szerint �ppen negyvenen. Ali Baba most m�r nem is k�telkedett abban, hogy ezek rabl�k. Val�ban, azok is voltak, de ezt a k�rny�ket nem h�borgatt�k, j� messzire innen �zt�k mesters�g�ket: ez csak gy�lekez�hely�k volt. A szikla t�v�ben meg�llottak, lovaikat lekant�rozt�k, abrakos tariszny�t h�ztak a lovak fej�re, azt�n letett�k a f�ldre �ti tariszny�jukat. Ezek a tariszny�k olyan neh�znek l�tszottak, hogy Ali Baba azt hitte, csak arany �s ez�st lehet benn�k, semmi m�s,

A rabl�kapit�ny most a szikl�hoz k�zeledett; �ppen a mellett a fa mellett haladt el, amelyen Ali Baba rejt�zk�d�tt. N�h�ny bokron �tg�zolt, majd megsz�lalt:

- Sz�z�m, ny�lj ki!

A szikl�ban kiny�lt egy ajt�, azon �t bel�ptek az emberei, � maga is ut�nuk. Azt�n az ajt� bez�r�dott. A rabl�k sok�ig maradtak a szikl�ban, de v�gre ism�t ny�lt az ajt�, most a kapit�ny l�pett ki els�nek �s a negyven rabl�t elvonultatta maga el�tt, majd �gy sz�lt:

- Sz�z�m, z�rulj!

Erre az ajt� bez�r�dott. Ekkor valamennyien felkant�rozt�k lovukat, �s ugyanazon az �ton, amelyen idej�ttek, elv�gtattak.

Ali Baba j� sok�ig v�rt, am�g a rabl�k messzire elt�volodtak, azt�n sz�p lassan leereszkedett a f�r�l, az ajt� el� l�pett, amelyet egy s�r� bokor eg�szen elrejtett, �s mik�nt a rabl�kapit�ny, sz�lt � is:

- Sz�z�m, ny�lj ki!

Az ajt� azonnal kiny�lt, �s Ali Baba vil�gos barlangba l�pett, amely fel�lr�l kapta a napf�nyt. A t�gas barlangban rengeteg �lelmiszer, dr�g�bbn�l dr�g�bb �ruk, selymek �s brok�tok, pomp�s sz�nyegek hevertek nagy halmokban. Ali Bab�t azonban egy vertarany- �s ez�sthalom vonzott a legink�bb, amelynek egy r�sze b�rzs�kokban volt elhelyezve. Annyi mindenf�le volt itt �s oly nagy mennyis�gben, hogy Ali Baba azt hitte: �vsz�zadok �ta gy�lt, halmoz�dott �ssze. Nem nyugtalan�totta, hogy az ajt� bez�r�dott m�g�tte, mert m�r ismerte a titk�t, hogyan lehet ism�t kinyitni. A zs�kokban lev� vertaranyb�l f�lszedett annyit, amennyir�l gondolta, hogy a szamarai elb�rj�k. Amid�n azt�n ezeket felrakta a szamarakra �s a dr�ga rakom�ny f�l� m�g f�t is tett, nehogy valaki �szrevegye, mit visz, odasz�lt az ajt�nak:

- Sz�z�m, ny�lj ki!

Az ajt� azonnal kiny�lt, majd, amikor Ali Baba kil�pett, mindj�rt becsuk�dott ut�na.

Sz�p csendesen visszament a v�rosba, a f�t lerakta az udvaron, a zs�kokat pedig bevitte a szob�ba. Amikor a feles�ge megl�tta a tartalm�t, nagyon megijedt. Els� pillanatban azt hitte, hogy f�rje lopta ezt a rengeteg aranyat, de Ali Baba megnyugtatta az asszonyt, t�vir�l hegyire elbesz�lte, hogy hol �s hogyan szerezte. Az asszony, amikor mag�hoz t�rt a csod�lkoz�sb�l �s az ijedts�gb�l, igen-igen �r�lt a nagy szerencs�nek, �s szerette volna az aranyat egy halomban l�tni. De Ali Baba azt mondta, hogy miel�bb g�dr�t kell �sni, �s el kell rejteni.

- M�gis - mondta az asszony - j� volna tudnunk, mennyi aranyunk van, miel�tt elrejtj�k. Am�g te a vermet �sod, �n �tmegyek a szomsz�dhoz, v�k�t k�rek, �s azzal lem�rj�k a p�nzt.

Semmik�ppen sem akart ehhez hozz�j�rulni Ali Baba, de v�gre is engedett, hadd telj�k kedve az asszonynak. De er�sen lelk�re k�t�tte, hogy a titkot valahogy el ne �rulja.

Az asszony a s�gorasszony�hoz, K�szim feles�g�hez ment v�k��rt. A s�gorasszony adott is neki v�k�t, mivel azonban tudta, hogy Ali Baba oly szeg�ny, ak�r a templom egere, k�v�ncsi volt, vajon mif�le gabon�t m�rnek a v�k�val, �s a v�ka fenek�t, miel�tt �tadta volna, nagy hirtelen bem�zolta szurokkal.

Ek�zben Ali Baba meg�sta a vermet, azt�n ketten lem�rt�k az aranyat. Bizony nagyon meg voltak el�gedve, mert rengeteg aranyat temettek a verembe. Az asszony ezut�n visszavitte a v�k�t, �s szertelen nagy �r�m�ben nem vette �szre, hogy egy arany a v�ka fenek�hez ragadt.

Bezzeg szeme-sz�ja t�tva maradt K�szim feles�g�nek, amikor a v�ka fenek�n az aranyat megl�tta. Val�s�ggal els�rgult az irigys�gt�l �s mag�nk�v�l ki�ltotta:

- No l�m, ezek a szeg�ny �rd�g�k v�k�ban m�rik az aranyat! Vajon hol szerezt�k?

Este, amid�n K�szim hazaj�tt az �zletb�l, a feles�ge k�z�lte vele a nagy csod�t. S K�szim is, ahelyett, hogy �r�lt volna testv�re szerencs�j�nek elk�k�lt az irigys�gt�l, eg�sz �jjel nem b�rta lehunyni a szem�t. Reggel azt�n j� kor�n megl�togatta Ali Bab�t, �s keser� szemreh�ny�ssal illette, hogy titokban tartja a gazdags�g�t.

Ali Baba rettenetesen megijedt, amikor K�szim megmutatta az aranyat. Mit tehetett egyebet, elbesz�lte a testv�r�nek, hogyan jutott a p�nzhez. Azt�n meg�g�rte, hogy osztozik vele, csak tartsa titokban a dolgot.

- Az osztoz�s mag�t�l �rtet�dik - monda K�szim - de �n azt is akarom tudni, m�gpedig pontosan, hol tal�lhat� a kincs, hogy azt�n onn�t, ah�nyszor akarom, aranyat �s miegyebet hozhassak. Ha vonakodol megmondani, a t�rv�nysz�ken feljelentelek.

Ali Baba pontosan le�rta, hol tal�lhat� a kincs, �s milyen sz�ra ny�lik �s z�r�dik az ajt�.

M�snap reggel K�szim t�z �szv�rt megterhelt nagy l�d�kkal, ment egyenest a kincset rejt� szikl�hoz, �s �gy sz�lt az ajt� el�tt:

- Sz�z�m, ny�lj ki!

Ny�lt az ajt� t�st�nt, K�szim bel�pett, �s az ajt� bez�r�dott m�g�tte. Sokkal nagyobb kincshalmokat tal�lt, mint amekkor�t Ali Baba elbesz�l�se nyom�n sejtett, hamarosan megt�lt�tt egy zs�kot, �s vitte az ajt�hoz. Minthogy azonban minden egy�bre t�bbet gondolt, csak a legfontosabbra nem: elfeledte, mif�le sz�ra ny�lik az ajt�. A »Sz�z�m« egy gabonafajt�nak a neve, K�szim teh�t sorba mondogatott »�rp�t«, »rizst«, »b�z�t«, de az ajt� z�rva maradt, mivel az igazi sz�t nem tal�lta meg.

Rettenetes f�lelem sz�llotta meg K�szim lelk�t, �s a boldogtalan menn�l er�sebben, k�ts�gbeesettebben akarta visszaid�zni eml�kezet�be a »sz�z�m« sz�t, ann�l er�sebben megzavarodott. Mag�nk�v�l, eszeveszetten dobta le a zs�kot, nagy l�ptekkel j�rt-kelt a barlangban, �s most m�r semmi ingere nem volt r� annak a rengeteg kincsnek, amit k�r�s-k�r�l l�tott.

D�lfel� a rabl�k visszat�rtek barlangjukba. Amikor a szikla el�tt megpillantott�k a t�z �szv�rt, mind a t�zet elhajtott�k onn�t, �s ut�nuk lovagoltak, hogy a gazd�jukat is megtal�lj�k. A kapit�ny �s n�h�ny t�rsa azonban nem ment az �szv�rek ut�n, hanem kivont karddal az ajt� el� l�pett. Az ajt� a kapit�ny szav�ra azonnal kiny�lt, s a rabl�k ott tal�lt�k K�szimot. Nem tudt�k elk�pzelni, hogyan jutott be a barlangba, mivelhogy azon a ny�l�son, amelyen �t a vil�goss�g be�rad, a barlang megk�zel�thetetlen volt. Arra nem is gondoltak, hogy valaki megtudta az ajt� titk�t.

A kapit�ny, amint megpillantotta K�szimot, kardj�val �sszevissza vagdalta, s egy hatalmas csap�ssal egyik karj�t is lev�gta. Sz�rnyethalt K�szim, �s a rabl�k elhat�rozt�k, hogy holttest�t a barlangban felakasztj�k, elrettent� p�ld�ul mindazoknak, akiknek m�g valaha b�tors�guk lesz arra, hogy oda bel�pjenek. �gy tettek, ahogy elhat�rozt�k, azt�n elt�voztak.

Minthogy K�szim m�g �jf�lkor sem ker�lt haza, feles�ge sz�rnyen agg�dni kezdett �s ugyancsak megb�nta, hogy �rdekl�d�tt Ali Bab��k dolga ir�nt. Nem mert hangosan s�rni �s panaszkodni, hiszen a titkot meg kellett �riznie a szomsz�ds�g el�tt. Kora reggel azonban elment Ali Bab�hoz, megk�rte, n�zzen ut�na, mi t�rt�nt a fiv�r�vel. Ali Baba t�st�nt elment h�rom szam�rral a szikl�hoz. Nagy r�m�let�re v�rnyomot fedezett fel az ajt� el�tt.

Amint az ajt�t kinyitotta, el�sz�r is fiv�r�nek holtteste �s lev�gott karja t�nt a szem�be. Gyorsan leped�be takarta a holttestet, r�tette az egyik szam�rra �s f�val betakarta. A m�sik k�t szamarat arannyal terhelte meg �s ezt szint�n betakarta f�val. Haza�rkezve, az arannyal megrakott szamarakat a feles�g�re b�zta, hogy szedje le r�luk a terhet, a harmadik szam�rral a s�gorasszony udvar�ba ment, �s kopogtatott az ajt�n.

Morgi�na, a s�gorasszony rabszolgan�je nyitott ajt�t. Ez a Morgi�na rendk�v�l okos �s �gyes n� volt, �s ravaszs�g�val t�lj�rt m�soknak az esz�n. Ali Baba, amikor a f�t lerakta a szam�rr�l, f�lreh�vta Morgi�n�t, �s �gy sz�lt hozz�:

- Hallod-e, Morgi�na, m�lys�ges hallgat�st k�v�nok t�led, mert ez nemcsak az �n �rdekem, hanem az asszonyod �rdeke is. Ebben a leped�ben a gazd�d holtteste van. �gy kell �t eltemetn�nk, mintha term�szetes hal�llal halt volna meg. �rtetted?

Ekkor Ali Baba bement s�gorasszony�hoz, �s mindent elbesz�lt neki.

- Nagy okod van a szomor�s�gra - fejezte be elbesz�l�s�t Ali Baba - de a szerencs�tlens�gen m�r v�ltoztatni nem lehet. Mindenekel�tt arra kell gondolnunk, hogy ez a dolog titokban maradjon, �s m�g sejteni se sejtse egy fia l�lek, hogy az urad nem term�szetes hal�llal halt meg.

Amint Ali Baba hazat�rt, Morgi�na elment a gy�gyszer�szhez, aki a k�zelben lakott, �s bizonyos orvoss�got k�rt t�le, veszedelmes betegs�g gy�gy�t�s�ra. A gy�gyszer�sz adott orvoss�got, �s arra a k�rd�sre, hogy ki a beteg K�szim h�z�ban, Morgi�na azt felelte, hogy gazd�ja: egy id� �ta sem besz�lni, sem enni nem tud. M�snap reggel ism�t elment ugyanahhoz a gy�gyszer�szhez �s most olyan orvoss�got k�rt, amilyet csak a legrendk�v�libb esetben szoktak haszn�lni.

K�vetkez� nap virradatkor a piacra ment Morgi�na. Ismert ott egy �reg becs�letes csizmadi�t, aki a m�hely�t mindig a legkor�bban nyitotta ki. K�sz�nt az �regnek, azt�n egy sz�t se sz�lt t�bbet, csak a mark�ba nyomott egy darab aranyat. A csizmadia, aki v�rosszerte ismeretes volt vid�m, tr�f�s term�szet�r�l, megk�rdezte: mit csin�ljon ezzel a p�nzzel? Morgi�na arra k�rte, az �reget, hogy vegye mag�hoz minden szersz�mj�t, menjen vele, azt azonban el�re megmondja, nagy egy bizonyos helyen bek�ti a szem�t, �gy vezeti tov�bb. Az �reg ebbe nem akart beleegyezni, mert azt hitte, valami k�l�n�s dolgot k�v�n t�le Morgi�na. De Morgi�na m�g egy aranyat nyomott a mark�ba, �s sz�val is igyekezett megnyugtatni, hogy semmi t�rv�nyelleneset nem k�v�n t�le.

Kiss� megnyugodott az �reg, tov�bb ment Morgi�n�val, aki azt�n egyszerre csak meg�llott, bek�t�tte az �reg szem�t, s �gy vezette holt gazd�ja h�z�hoz.

Itt azt�n azt mondta:

- Itt van, �reg, ez a holttest �s ennek a lev�gott karja. Ezt a lev�gott kart �gy varrd vissza, hogy a varr�st ne lehessen �szrevenni rajta, akkor azt�n ism�t kapsz egy aranyat.

Az �reg csizmadia teljes�tette Morgi�na k�v�ns�g�t, meg is kapta az aranyat, meg kellett azonban esk�dnie, hogy ezt senkinek el nem �rulja. Azt�n ugyanazon a m�don, ahogy idej�ttek, visszavezette az �reget.

Nem sok id� m�lva a negyven rabl� ism�t visszat�rt a barlangba. Nagy csod�lkoz�ssal l�tt�k, hogy a holttest elt�nt, �s az arannyal telt zs�kok is er�sen megfogyatkoztak.

- Most m�r bizonyos - mondotta a kapit�ny - hogy az a tolvaj, akit mi meg�lt�nk, ismerte az ajt�nyit�s titk�t, de ismernie kell egy m�siknak is, aki a holttestet inn�t elvitte. Az els�vel m�r v�gezt�nk, most majd a m�sodikkal sz�molunk le. Valamelyik�nknek idegen utas ruh�j�ban be kell mennie a v�rosba, ott azt�n �rdekl�dj�k, vajon mit besz�lnek annak az embernek a hal�l�r�l, akit mi �lt�nk meg. Meg kell tudnunk, ki volt ez az ember �s hol lakott.

Mindj�rt aj�nlkozott egy rabl�, hogy � mindezt kinyomozza. M�g akkor �jjel �tnak indult a v�ros fel�, virradatkor meg is �rkezett. A piacon m�g csak egyetlenegy bolt volt nyitva, m�gpedig az �reg foltoz� csizmadi��.

A rabl� bel�pett hozz�, �s �dv�zl�s ut�n �gy sz�lt:

- Ugyancsak kor�n fogsz munk�ba, �reg. Lehetetlen, hogy a te korodban a szemed el�g er�s legyen ahhoz, hogy pitymallatkor foltoz� munk�t v�gezz�l.

- Ak�rki vagy - felelte a csizmadia - azt m�r l�tom, hogy nem ismersz engem. Azt eltal�ltad, hogy �reg ember vagyok, de azt nem, hogy nekem milyen nagyszer� szemem van. Olyan szemem van nekem, hallod-e, hogy m�g nem is, oly r�g egy halottnak a karj�t is f�lvarrtam, m�gpedig olyan helyen, ahol nem volt vil�gosabb, mint most itt.

Hej, meg�r�lt a rabl�! No l�m, mindj�rt tal�lt egy embert, aki �tba igaz�thatja.

- Egy halottnak a karj�t? - k�rdezte csod�lkozva. - �s mi�rt varrtad f�l? Nem csak �lmodtad?

- Nem, nem - felel az �reg - j�l tudom, mit besz�lek, de azt is tudom, hogy te engem sz�ra akarsz b�rni, ez azonban nem siker�l neked.

Ekkor a rabl� kivett a zseb�b�l egy aranyat, �s azt mondta az �regnek:

- Eszembe se jut, hogy titkod ir�nt �rdekl�djem, �mb�r biztos�talak, hogy abb�l semmit ki nem fecsegn�k. Mind�ssze annyit k�rek t�led, mutasd meg azt a h�zat, vagy �rd le, ahol a halott karj�t visszavarrtad.

- Ha sz�vesen meg is tenn�m - mond� a csizmadia - lehetetlen volna, mert egy bizonyos helyen bek�t�tt�k a szememet, nem l�ttam h�t, milyen �ton vezettek el a h�zhoz.

- De legal�bb vezess el oda, ahol a szemedet bek�t�tt�k - mondta a rabl�. - Ott �n is bek�t�m a szemedet, s k�r�lbel�l m�gis eml�kezn�l, hogy merre vezettek. Minthogy azonban a szolg�lat�rt jutalom j�r, �me m�g egy aranyat adok neked.

A csizmadia igen �r�lt a m�sodik aranynak is, s a jelzett m�don csakugyan el�rkeztek K�szim h�z�hoz. A rabl� kr�t�val megjegyezte a h�z kapuj�t. Arra a k�rd�sre azonban, hogy ki lakik ott, a csizmadia nem tudott felelni, minthogy nem volt ismer�s abban a v�rosnegyedben.

A rabl� visszament az erd�be, �rtes�tette t�rsait, hogy mit v�gzett. Alig t�vozott, Morgi�na �szrevette az ajt�n a jelt, sok�ig vizsg�lgatta, azt�n ezt mondta mag�ban: »Vagy tr�f�t akar �zni valaki, vagy valami gonoszs�got m�velni. Ak�r �gy, ak�r �gy, nem �rt az �vatoss�g«. Azonnal kr�t�t vett el� �s h�rom egym�s ut�n k�vetkez� kaput, amelyek t�k�letesen hasonl�k voltak az � h�zuk kapuj�hoz, megjegyzett ugyanazon a helyen, ugyanazzal a jellel an�lk�l, hogy valaki �szrevette volna.

A rabl�k pedig elhat�rozt�k, hogy hamarosan j�l felfegyverkeznek, �s �lruh�ban egyenk�nt a v�rosba mennek, ott a piacon gy�lekeznek, mik�zben a kapit�ny a h�rszerz� rabl�val megkeresi a h�zat. De ugyancsak nagy zavarban volt a h�rszerz� rabl�, amid�n a kapit�nyt a meg�lt K�szim h�z�hoz vezette: minden kapun ugyanazt a jelet tal�lta! Mennyre-f�ldre esk�d�z�tt, hogy � csak egyetlenegy h�zat jegyzett meg.

Mit tehetett egyebet a kapit�ny, visszat�rt band�j�val az erd�be �s m�snap m�s h�rszerz�t v�lasztott. Az is elment a foltoz� csizmadi�val a h�zhoz �s v�r�s kr�t�val jegyezte meg a kapuj�t. �m Morgi�na ezt is �szrevette, s ism�t meghi�s�totta a rabl�k terv�t. Ezut�n m�r a kapit�ny maga v�llalkozott arra, hogy megn�zze, �s megjegyezze azt a h�zat.

�t is odavezette a foltoz� csizmadia, � azonban nem jegyezte meg semmivel a h�z ajtaj�t, hanem t�bbsz�r fel �s al� s�t�lt a h�z el�tt, alaposan megn�zte, hogy soha de soha el ne felejtse. Majd visszament az erd�be s megparancsolta embereinek, hogy oszoljanak el a szomsz�dos falvakban, v�s�roljanak tizenkilenc �szv�rt, �s ezenk�v�l negyven nagy, b�rb�l k�sz�lt olajt�ml�t. A t�ml�k k�z�l csak egyet t�ltsenek meg olajjal, a t�bbit hagyj�k �resen.

H�rom nap alatt a rabl�k teljes�tett�k a kapit�ny parancs�t. Akkor azt�n minden �res t�ml�be egy-egy felfegyverzett rabl� rejt�z�tt el. Amikor minden rendben volt, a kapit�ny az � �szv�res csapat�val elindult a v�rosba. Alkonyatkor �rkeztek meg. Egyenesen K�szim h�z�hoz ment, ahol most Ali Baba lakott a s�gorasszony�n�l. Ali Baba �ppen az ajt� el�tt �lt, a rabl�kapit�ny �dv�z�lte �s �gy sz�lt:

- Uram, amint l�tod, olajat sz�ll�tok, m�gpedig messze f�ldr�l, hogy holnap reggel eladjam a piacon. Minthogy azonban m�r k�s�, nem tudom, hol tal�lhatok sz�ll�st. Igen h�l�s lenn�k, ha sz�ll�st adn�l �jszak�ra.

- Isten� a sz�ll�s - felelte Ali Baba. A kapit�ny �szv�reivel bement az udvarra. Ali Baba nyomban sz�l�totta rabszolg�j�t �s megparancsolta neki, hogy az �szv�rekr�l szedje le a terhet, vezesse �ket az ist�ll�ba, adjon nekik sz�n�t �s �rp�t. Azt�n a konyh�ba ment, sz�lt Morgi�n�nak, hogy az �jonnan �rkezett vend�gnek gyorsan k�sz�tsen j� vacsor�t, �s vessen �gyat az egyik szob�ban.

A kapit�ny, aki az �jszak�t a szabad �g alatt akarta t�lteni, k�nytelen volt a h�zban h�lni, de azalatt, am�g Ali Baba a konyh�ban volt, hogy Morgi�n�val egyet-m�st megbesz�ljen, kiment az udvarra, azzal az �r�ggyel, hogy megn�zi az ist�ll�ban �szv�reit.

Ali Baba megparancsolta Morgi�n�nak, hogy k�sz�tse el� f�rd�ruh�j�t, mert m�snap kor�n f�rd�be akar menni, azt�n gondoskodj�k j� h�slevesr�l, hogy mire a f�rd�b�l visszaj�n, k�sz legyen. Ezalatt a kapit�ny v�gigment a t�ml�k�n az els�t�l az utols�ig, �s odas�gta embereinek:

- Ha a h�l�szob�mb�l kis k�vecsk�ket dobok le, azonnal has�ts�tok fel a t�ml�t, �s m�sszatok ki bel�le, azt�n mindj�rt ott leszek �n is.

Ezalatt Morgi�na rendbe hozta a f�rd�ruh�t, egy v�zzel telt fazekat pedig a t�zre tett. Mik�zben ezzel foglalkozott, a l�mpa hirtelen kialudt. V�letlen�l az eg�sz h�zban nem volt egy csepp olaj, sem egy�b vil�g�t� k�szs�g. No, most mit csin�ljon? Esz�be jutott, hogy az egyik t�ml�b�l kaphatna egy kev�s olajat �s ment is mindj�rt az olajoskors�val. �m: amid�n az els� t�ml�n�l meg�llott, a rabl�, aki ebben a t�ml�ben rejt�zk�d�tt, azt k�rdezte eg�sz halkan, szinte suttogva:

- Itt az id�?

Morgi�na els� pillanatban sz�rnyen megr�m�lt, de csakhamar �sszeszedte mag�t s mondotta:

- M�g nincs, majd k�s�bb.

�gy tett minden t�ml�n�l, eg�szen az utols�ig, melyben az olaj volt. Hirtelen megt�lt�tte kors�j�t, meggy�jtotta a l�mp�t, majd egy nagy �sttel ism�t kiment az udvarra, azt is megt�lt�tte olajjal. J� nagy t�zet csin�lt, f�l�be tette az �st�t, �s mikor az olaj jav�ban forrt, a forr� olajb�l minden t�ml�be annyit t�lt�tt, hogy a rabl�k mind sz�rnyethaltak. Mindezt zajtalanul v�gezte Morgi�na, azt�n visszat�rt a konyh�ba, eloltotta a l�mp�t, �s figyelt, mi t�rt�nik majd az udvaron.

Nemsok�ig kellett v�rakoznia, a rabl�kapit�ny kinyitott egy ablakot. Mivel sehol sem l�tott vil�goss�got, a megbesz�l�s szerint jelt adott embereinek. Minthogy azonban egyik sem mozdult, lement az udvarra, azt�n meg�llt az els� t�ml�n�l, de amikor k�rdezni akarta, hogy alszik-e, aki benne van, a t�ml�b�l csak �gy �radt fel�je a forr� olaj szaga. Mindj�rt sejtette, mi t�rt�nt. Mag�nk�v�l szaladt egyik t�ml�t�l a m�sikhoz, v�ges-v�gig, �s k�ts�gbeesetten l�tta, hogy bossz�terve meghi�sult.

Mit tehetett egyebet, a ker�t�skapun �t a kertbe rohant �s kertb�l kertbe sz�kve �t, elmenek�lt a v�rosb�l.

Morgi�na hallgat�zott, �s v�rt, m�gnem minden elcsendesedett, s mivelhogy k�tszeresen is el volt z�rva a h�z ajtaja, meggy�z�d�tt ebb�l, hogy a rabl�kapit�ny csak a kerten �t t�vozhatott. Az okos Morgi�na boldogan fek�dt le, hogy a h�zat �s az eg�sz csal�dot megmentette a veszedelemt�l.

M�r j� magasan ragyogott a nap, amikor visszat�rt a f�rd�b�l Ali Baba, �s igen csod�lkozott, hogy az � vend�ge m�g nem ment a piacra. K�rdezte is Morgi�n�t�l ennek az ok�t, mire az Ali Bab�t a t�ml�kh�z vezette �s ott mindent elbesz�lt neki.

- �letemet k�sz�nhetem neked - mondotta Ali Baba. - Ezennel szabadd� teszlek t�ged, de rem�lem, hogy ezut�n is szolg�latomban maradsz. Mindenekel�tt ezeknek a zsiv�nyoknak a holttest�t temess�k el eg�sz csendben, nehogy valaki valamit �szrevegyen, �s fecsegni kezdjen err�l a dologr�l.

Hamarosan k�t sz�les g�dr�t �stak a magas f�k alatt, �s eltemett�k a halottakat.

Ek�zben a rabl�kapit�ny visszat�rt az erd�be, de sz�rny� haragt�l h�borgott a lelke, �s a kincses barlangban sz�ntelen azon t�rte a fej�t, mik�pp bosszulja meg Ali Bab�n t�rsainak meggyilkol�s�t.

M�r m�snap el�kel� �ri ruh�t vett mag�ra, bement a v�rosba, s megsz�llt az egyik fogad�ban. Minthogy val�sz�n�nek tartotta, hogy az Ali Baba h�z�ban t�rt�nt dolgokr�l v�rosszerte besz�lnek, k�rdez�sk�d�tt ett�l is, att�l is, mi �js�g a v�rosban. �m mindenr�l besz�ltek neki, csak arr�l nem, ami �t k�l�n�sen �rdekelte.

Gondolt egyet, lovat vett, t�bbsz�r ellovagolt az erd�be, �s mindenf�le selyemkelm�t �s finom f�tyolkend�t vitt a fogad�beli szob�j�ba. Azt�n kib�relt egy bolthelyis�get, �ppen szemben azzal, amely egykor K�szim� volt, �s ahol most Ali Bab�nak a fia rendezett be �zletet. A rabl�kapit�ny, aki Husszein Hodzsa nevet vett fel, szok�s szerint megl�togatta a szomsz�dos keresked�ket. Minthogy Ali Baba fia m�g fiatal, de m�veit �s igen okos ifj� volt, t�bbsz�r besz�lgetett vele, s�t nemsok�ra �ssze is bar�tkoztak, �s � gyakran megh�vta a fi�t asztal�hoz. A fi� besz�lt err�l apj�nak, � maga is t�bbsz�r megh�vta Husszeint, Ali Baba is megismerkedett vele, �s szint�n megh�vta vacsor�ra. P�nteki napra h�vta meg, �s meghagyta Morgi�n�nak, hogy pomp�s vacsor�t k�sz�tsen.

Bezzeg �r�lt Husszein, hogy v�gre k�zeledik a c�lj�hoz, �s itt az alkalom, hogy legnagyobb ellens�g�t elpuszt�tsa. �m Morgi�na, amikor a vacsor�t bevitte, nyomban megismerte a rabl�kapit�nyt, �s �szrevette, hogy t�rt rejteget ruh�j�ban.

- Ez a gazember - gondolta mag�ban - meg akarja gyilkolni gazd�mat, de �n t�lj�rok az esz�n!

Mihelyt felszolg�lta a vacsor�t, hozz�fogott, hogy - am�g az urak esznek - v�grehajtsa terv�t. Ugyanekkor a rabl�kapit�ny �gy gondolkodott:

»Itt a kedvez� pillanat, kezembe ker�lt Ali Baba. Leitatom az ap�t is, a fi�t is. Az ap�t lesz�rom, azt�n, m�g a szak�csn� �s a rabszolga vacsor�zik, elmenek�l�k a kerten �t.«

�m a der�k Morgi�na nem engedett id�t a rabl�nak, hogy gonosz sz�nd�k�t tettre v�ltsa. Nem �lt le vacsor�zni, ehelyett hamarosan felvette t�ncruh�j�t, aranyozott ez�st �vet k�t�tt a derek�ra �s abban t�rt rejtett el. Amikor �gy fel�lt�z�tt, sz�lt Abdallahnak, a szolg�nak:

- Vedd a cs�rg�s tambur�dat, gyer�nk be �s mulattassuk a gazd�nkat meg vend�g�t.

Bementek �s Abdallah tambur�zni kezdett, Morgi�na pedig t�ncra perd�lt. Amikor v�ge volt a t�ncnak, Morgi�na t�ny�rozott a gazd�j�t�l �s a fi�t�l meg a vend�gt�l. Ali Baba egy aranyat adott neki, a fia szint�n. Most az idegenhez k�zeledett. Mikor ez a p�nzes zacsk�j�t kih�zta, hogy szint�n megjutalmazza, Morgi�na a t�r�vel hirtelen sz�ven d�fte. Az idegen menten sz�rnyethalt. Ali Baba �s fia elsz�rnyedtek Morgi�na tett�n, � azonban kivette a halott �v�b�l a t�rt �s �gy sz�lt:

- �me, l�ss�tok, ez az ember a rabl�k kapit�nya, aki egyszer, mint olajkeresked� bossz�t pr�b�lt �llni rajtad, Ali Baba!

A gazda mindenn�l nagyobb h�l�ra k�telezettnek �rezte mag�t Morgi�na ir�nt, s ezt mondotta:

- Meg�g�rem neked, hogy �n m�g enn�l is t�bbet teszek �rted: feles�g�l adlak fiamhoz.

A fi� �r�mmel egyezett bele, �s m�g aznap megtartott�k a lakodalmat. Ali Baba, ami�ta testv�re holttest�t megtal�lta, nem j�rt a kincses barlangban. De v�gre, most, egy esztend� ut�n, elhat�rozta, hogy �jra felkeresi a kincseskamr�t.

L�h�ton ment a szikl�hoz, �s sem embernek, sem �llatnak nyom�t sem l�tta a k�zelben. Mikor azt�n a var�zssz�ra felny�lt az ajt�, meggy�z�dhetett, hogy senki se j�rt itt a rabl�k hal�la ut�n, teh�t az eg�sz rabl�banda kipusztult, �s � az egyetlen, aki ismeri az ajt� titk�t, �v� teh�t az itt elrejtett kincs! Egy �talvet�s zs�k volt n�la, azt megt�lt�tte arannyal, r�tette lov�ra, visszament a v�rosba.

Ez id�t�l fogva Ali Baba �s fia, akit beavatott a titk�ba, meg az ut�nuk k�vetkez� ut�dok mind �lvezt�k szerencs�j�ket, de m�dj�val. A legnagyobb boldogs�gban �s tiszteletben �ltek, m�gnem kihalt az eg�sz nemzets�g �s csak a r�luk sz�l� t�rt�net �l tov�bb...