BRITI IRODALMI OLDALA
MENÜ
     
ÍRJ NEKEM

     
VENDÉGKÖNYV

     
NEM SZERETHET MINDENKI

Fontos, hogy megtanuld: nem szerethet téged mindenki.

Lehetsz te a világ legfantasztikusabb szilvája, érett..., zamatos..., kívánatosan édes, és kínálhatod magad mindenkinek, de ne feledd: lesznek emberek akik, nem szeretik a szilvát. Meg kell értened: hogy te vagy a világ legfantasztikusabb szilvája, és valaki, akit kedvelsz, nem szereti a szilvát, megvan rá a lehetőséged, hogy banán legyél. De tudd, ha azt választod, hogy banán leszel, csak középszerű banán leszel. De mindig lehetsz a legjobb szilva. Vedd észre, hogyha azt választod, hogy középszerű banán leszel, lesznek emberek, akik nem szeretik a banánt. Töltheted életed további részét azzal, hogy igyekszel jobb banán lenni, ami lehetetlen hisz te szilva vagy, de megpróbálkozhatsz megint a legjobb szilva lenni...

 

     
LEGSZEBB SZÓ

     
ALKYONI PAPADAKI

A Hold színe

 

- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát,

és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt.

- Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság?

- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék.

- Az álmoknak is van színe?

- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek.

- Milyen színű az öröm?

- Fényes, kis barátom.

- És a magány?

- A magány az ibolya színét viseli.

- Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt,

hogy magadra teríthesd, ha fázol.

A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott.

Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát.

- És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?

- Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa.

- Na és a szerelem?

- A szerelem színe a telihold.

- Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag.

Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett

 


 

     
AKIKÉRT ÉRDEMES ÉLNI

     
SZERETET AZ ÉLET

Szeretet az élet,élet a szeretet...

"Élni annyi, mint szeretni.
Szeretni látni és megmutatni,
érezni és érzékeltetni,
meghallani és meghallgatni,
magasba szállni és fölröpíteni,
kinyílni és felnyitni,
megérteni és megértetni,
együtt érezni és eggyé olvadni
- és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendű alkotás."

     
ŐRANGYALOM

     
HOMAS DEKKER

Minden reggel mosollyal az arcomon ébredni, a napot hódolattal köszönteni, amiért ennyi lehetőséget tartogat. Tiszta fejjel neki látni a munkámnak, még a kis dolgokban is szemem előtt tartani a végső célt, melyet magam elé tűztem; úgy találkozni férfiakkal és asszonyokkal, hogy mosoly van az ajkaimon, és szeretet a szívemben. Gyengédnek, kedvesnek, és előzékenynek lenni minden percben. Oly fáradsággal lehajtani fejem, mely álomba ringat, s oly örömmel, melyet csakis a jól végzett munka okozhat- így szeretném én mulatni napjaimat.


     
LÁTOGATÓK
Indulás: 2005-07-19
     
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
MESE GYERMEKEKNEK
MESE GYERMEKEKNEK : A MŰ SÜSÜ - FOLYTATÁSA

A MŰ SÜSÜ - FOLYTATÁSA

Csukás István  2005.09.11. 10:41

.

A MŰ SÜSÜ - FOLYTATÁSA

 

 

A mű – Süsü belépett a várkapun, dudorászott, jobbra-balra nézegetett, pontosan olyan volt, mint az igazi, senki se tudná megkülönböztetni! Odaért a pékhez. A pék megállította, két hatalmas perecet nyújtogatott neki.

 

– Süsü! Itt a perec! Az egyik sós, a másik sima! Majd kiválasztod, hogy melyik kell.

 

A mű – Süsü fogta a pereceket, bekapta mind a kettőt, lassan elropogtatta. A pék a fejéhez kapott, annyira csodálkozott.

 

– Süsü! Miért eszed meg? Nem azt mondtad, hogy ajándékba viszed? Nahát ilyet, ki érti ezt? Befalta az egészet!

 

A mű – Süsü nem törődött a pékkel, ment tovább, odaért a csizmadiához. A csizmadia nyújtotta feléje a pár csizmát és külön a sarkantyúkat.

 

– Hé, Süsü! Itt a csizma! És itt a sarkantyú! Majd rászerelik, ha kell.

 

A mű – Süsü fogta a csizmákat meg a sarkantyúkat és bekapta, csak úgy recsegett a foga alatt. A csizmadia a fejéhez kapott és úgy óbégatott.

 

– Még ilyet! Megáll az eszem! Befalta a csizmát! És a sarkantyúkat is! Ennek agyára ment a hőség!

 

Az oszlopok mögött lapult a kém és a hadvezér, s vihogva lesték a mű – Süsüt. De egyszer csak a torkukon akadt a vihogás, mert meglátták az igazi Süsüt is! A kém siránkozott, jajveszékelt.

 

– Jaj, jaj! Ez az igazi Süsü! Mégse ment el! Mégse sikerült a csel! Most ketten vannak! Mi lesz itt?!

 

Az igazi Süsü észrevette a bujkálókat, odarohant és elkapta őket.

 

– Megvagytok, hazudozó esernyősök! Majd adok én nektek szeplőt! Széttöröm a fejeteken az esernyőt! Még hogy sósperec! Még hogy sarkantyú! Nesztek! Nesztek!

 

A kém és a hadvezér jajveszékelve elmenekült, Süsü dühében összetörte az esernyőket.

 

A mű – Süsü a palotához ért, elment az ablak előtt. A király meglátta és kikiáltott neki.

 

– Minden rendben van, Süsü?

 

– Minden! Megyek és meglocsolom a virágokat! – mondta a mű – Süsü, és elballagott a hátsó udvar felé, a virágokhoz.

 

Alighogy elment, dühöngve jött az igazi Süsü. Megállt az ablak előtt.

 

– Hol vannak a szeplős pofák? A szeplőtelen szeplősök?! A föld nyelte el ezeket! Nem találom őket! Ti sem láttátok?

 

A király nagyon elcsodálkozott.

 

– Kiket? Miket? Mi bajod, Süsü? Hiszen most mondtad, éppen az előbb, hogy minden rendben van és mész virágot locsolni!

 

– Virágot locsolni? Nem, nem fenség, most mondom, hogy nem találom őket, a szeplőtlen pofájúakat, és nem virágot locsolok, hanem őket keresem! És most!

 

A király a kancellárhoz fordult.

 

– Kancellár! Ugye te is hallottad, hogy azt mondta az előbb: minden rendben van és virágot locsol!

 

– Igen, felség! Én is hallottam! – Kiszólt az ablakon Süsünek. – És milyen szeplőtlenekről fecsegsz itt összevissza?

 

Süsü dacosan kiabált be az ablakon.

 

– Hát a két esernyősről! Üldözöm őket! És ha elkapom, jól kiszeplőzöm mind a kettőt! Úgyhogy most nem érek rá veletek vitatkozni!

 

Ezzel elrohant. A kancellár idegesen simogatta a szakállát, s mormogott, hogy gyanús, nagyon gyanús! A király összeráncolta a szemöldökét és úgy gondolkozott. Majd így szólt.

 

– Kancellár! Hívjátok ide Süsüt! Beszélni akarok vele! Valami gyanús itt nekem!

 

– Igenis, felség! – szólt a kancellár, majd kikiáltott az írnoknak, hogy keresse meg Süsüt és hívja ide! Ez parancs!

 

A király tovább gondolkozott.

 

– És gyanús az a bizonyos két esernyős is! Nem is esik az eső… Azokat is hozzátok ide!

 

A kancellár kikiáltott a zsoldosoknak. A két zsoldos becsörtetett s vigyázzba állt.

 

– Mi a parancs? – kérdezték egyszerre.

 

A király szigorúan nézett rájuk:

 

– Hozzátok ide a két esernyőst! Ismertetőjelük: szeplősek!

 

A kancellár finomam köhintett, s odasúgta a királynak.

 

– Még nem szeplősek… Azért kellett az esernyő!

 

A király bólintott s így folytatta.

 

– Igaz. Még nem szeplősök! Világos?

 

A két zsoldos egyszerre harsogta.

 

– Világos! Minden gyanús elemet behozni!

 

S kimasíroztak a trónteremből.

 

A két zsoldos a piactéren menetelt, s megállított mindenkit. A borbélyt, a péket, a csizmadiát. Feltették mindenkinek a keresztkérdést.

 

– Esernyő? Szeplő? Nincs! Ártatlan!

 

Megállították a Dadust is, és neki is feltették a keresztkérdéseket. Ám a Dadus nagyon dühös lett, és a fejükhöz vágta a kosarát.

 

– Majd adok én neked szeplőt, te félnótás! Sose volt szeplőm! Lánykoromban nekem volt a legszebb arcbőröm! Nesze, nesze, huligán!

 

A két zsoldos sürgősen továbbmasírozott. Így botlottak bele a kémbe és Torzonborz hadvezérébe. Gyorsan összeszedték magukat, megigazították a ruhájukat, kipödörték a bajuszukat, és szúrós szemmel feltették a keresztkérdéseket.

 

– Állj! Esernyő! Szeplő!

 

Torzonborz hadvezére remegett, mint a nyárfalevél, és sírós hangon válaszolt.

 

– Én mondtam, hogy hülyeség a szeplő! Én mondtam, hogy hülyeség az esernyő! Ő találta ki! Ő a kém!

 

A két zsoldos közrefogta a kémet és a remegő hadvezért.

 

– Gyanús! Nagyon gyanús! Le vagytok tartóztatva!

 

Ekkor a fejük felől, a toronyból a kiskirályfi kiabált nekik:

 

– Hé, zsoldosok! Nem láttátok Süsüt? Már teljesen elzsibbadtam a toronyban!

 

A zsoldosok egyszerre néztek fel és egyszerre szólaltak meg.

 

– Mit keresel a toronyban? Gyanús! Te is le vagy tartóztatva! Gyere le! A király parancsára!

 

A kiskirályfi a vállát vonogatta, de azután mégis lejött.

 

A zsoldosok kiadták a parancsot.

 

– Foglyok és gyanús elemek, sorakozó! Te is, kiskirályfi! Lépés indulj! Gyerünk a királyhoz!

 

Az írnok futkosott össze-vissza, kereste Süsüt. Beszólt a csizmadiához, hogy nem látta-e véletlenül valamerre.

 

– De, láttam! – mondta a csizmadia. – Ott locsolja a virágait, hátul az udvarban.

 

Az írnok megköszönte, a sarokig rohant és bekiáltott.

 

– Süsü! Gyere a királyhoz! Hivat!

 

– Jó – mondta a mű – Süsü, merthogy az locsolgatta a virágokat. – Már csak egy virág van hátra. Mindjárt megyek!

 

Az írnok loholt vissza, mikor nekirohant Süsünek. Megállt, megtörölte a szemét, hogy nem káprázik-e, majd dadogva így szólt.

 

– Ilyen hamar ideértél? Még csak az előbb mondtam, hogy gyere a királyhoz…

 

– Nem az előbb mondtad, hanem most mondod! – szakította félbe Süsü.

 

Az írnok tovább hebegett, habogott.

 

– Mit most?! Onnan jövök a hátsó udvarból, és ott mondtam neked, hogy gyere a királyhoz! Te meg locsoltad a virágokat!

 

De Süsü tovább vitatkozott.

 

– Még ma nem is locsoltam virágokat, nem értem rá! Itt csücsülök régóta, és várom a szeplősöket! És most mondtad és itt mondtad, hogy menjek a királyhoz!

 

Az írnok éppen azt akarta mondani, hogy ne vitatkozzon, mikor a sarok felé nézett, és egy pillanatra azt hitte, hogy napszúrást kapott, vagy álmodik, vagy megőrült! Ugyanis meglátta a másik Süsüt, amint lassan ballagott feléje. Az írnok behunyta a szemét, majd kinyitotta, és hangosan kiabálva elrohant.

 

– Jajajajaj! Ketten vannak! Jaj, anyám! Ketten vannak!

 

A nagy kiabálásra kijött az erkélyre a király és a kancellár.

 

– Kik vannak ketten? Mit kiabálsz? – szólt le a kancellár.

 

– A Süsük! Ők vannak ketten!

 

– Micsoda badarság ez? – rázta a fejét mérgesen a kancellár.

 

– Nem badarság! Ott jönnek! – mutogatott az írnok a piactér felé.

 

Odanézett a kancellár, odanézett a király is, a szemük tágra nyílt a csodálkozástól. Torzonborz kapcsolgatta a vezérlőasztalát, s dühöngve ugrált – „Ezek a tökkelütött kémek nem csalták el az igazit! Most mit tegyek? Megvan! Megparancsolom a mű – Süsünek, hogy utánozza az igazit!” Megnyomta a gombot, és kiadta a parancsot a mű – Süsünek.

 

A kancellár tért magához először. Szemrehányóan mondta a két álldogáló sárkánynak, mivel nem tudta eldönteni, hogy melyik az igazi.

 

– Süsü! Sose beszéltél róla, hogy neked ikertestvéred van!

 

– Nincs ikertestvérem! – mondta egyszerre a két sárkány.

 

– De ketten vagytok! És úgy hasonlítotok egymásra, mint két tojás! Állj! Ne egyszerre beszéljetek, mert megbolondulok! Először te mondd! – mutatott rá a jobb oldali sárkányra.

 

– Én sem értem, kancellár! – mondta a jobb oldali sárkány.

 

– Én sem értem, kancellár – mondta a bal oldali sárkány.

 

Ekkor berobogtak a zsoldosok a foglyokkal és a kiskirályfival.

 

– Szia, Süsü! – rikkantott a kiskirályfi.

 

A kém a fejéhez kapott és így óbégatott.

 

– Jaj nekem, itt van mind a kettő! Mi lesz ebből?

 

A kancellár rögtön lecsapott rá.

 

– Állj! Te tudtad, hogy kettő van? Talán éppen ti hoztátok a másikat?!

 

A kém gyáván mindent bevallott.

 

– Nem én, hanem ő, illetve mind a ketten! Kegyelem, én csak egyszerű kém vagyok! Torzonborz király kéme… de csak egészen pici kém, szinte másodállásban, és alig kapok érte valamit… és Torzonborz csináltatta a mű – Süsüt, hogy kicserélje az igazival, és elfoglalja a váratokat!

 

– De hát melyik a tietek?! – forgatta a fejét a kancellár.

 

– Nem tudom – nyöszörgött a kém. – Teljesen egyformák!

 

A kancellár megdühödött.

 

– Vigyétek a dutyiba őket!

 

– Jaj, megint a dutyi! Mindig a dutyi! Unom már a dutyit! – siránkozott a kém, de nem volt irgalom, a zsoldosok elvitték őket.

 

A kancellár töprengett, majd megtalálta a megoldást.

 

– Nincs más hátra, felséges királyom, nekünk kell kideríteni, hogy melyik az igazi! Keresztkérdésekkel! Meg ravasz kérdésekkel! Például itt van mindjárt egy: a mi Süsünk lépjen közelebb!

 

Mind a két sárkány közelebb lépett.

 

– Hm! – vakarta a fejét a király. – Most hadd kérdezzek én. Süsü, te ott jobboldalt, miben állapodtunk meg a bajvívásnál?

 

– Hogy én győzök és enyém lesz a királylány!

 

– Hm. Most te felelj, baloldalt. És mi lett?

 

– Te vetted el feleségül! – válaszolt a baloldali sárkány.

 

Ez bizony döntetlen volt, vagyis nem sikerült eldönteni, hogy melyik az igazi Süsü. A kiskirályfi nézte őket, nézte, nézte, majd így kiáltott.

 

– Most én hadd kérdezzek! Süsü! Ott egy lepke! Ott! Ott! Fogjuk meg!

 

És várakozóan nézett a két sárkányra. És csak az egyik sárkány mozdult meg, és csapkodott a levegőbe a lepke után, és a kiskirályfi mindjárt tudta, hogy melyik az igazi Süsü! Odabújt hozzá, és együtt figyelték a csapkodó, nyöszörgő, nyikorgó mű - Süsüt , ahogy ment össze, már egész pici lett, mivel elromlott benne a szerkezet.

 

Együtt szavalták hangosan az igazi Süsüvel, hogy miért nem szabad megfogni a lepkét.

 

– A lepke akkor szép, ha szabadon lebeg! Gyönyörködj benne, és akkor úgy érzed, hogy te is repülsz!

 

Mindenki ámulva nézte őket. Süsü átölelte a kiskirályfit.

 

– Köszönöm, kiskirályfi, hogy felismertél!

 

– Én végig felismertelek, Süsükém! Hát hogy lehet téged összetéveszteni?

 

A kancellár zavartan babrálta a szakállát, a király meg hümmögött, majd így szólt.

 

– Hm, hm… de mikor úgy hasonlított. Kedves Süsü, hm, hogy újra te vagy az igazi, mit kérsz, vagyis mit kívánsz fájdalomdíjul?

 

Süsü mosolyogva rázta a fejét.

 

– Én mindig az igazi voltam! És nem kívánok semmit, csak azt, hogy mindig ismerjetek fel, és ne kételkedjetek bennem!

 

– Így lesz! – mondta a király. – A mű - Süsüt meg dobjátok a szemétbe.

 

Még sokáig éljenezték Süsüt, simogatták, dicsérték, hogy milyen hűséges, hogy milyen igazi!

 

 

 

 

 

 

Folyt. köv.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

     
A NAP VERSE

 

 

 

 

William Blake
 
A TÉLHEZ
 
 
"Ó, Tél! rekeszd el gyémánt ajtaid:
Észak tiéd: ott ástad mélyre odvas,
Sötét lakásod. Ne rázd meg tetőid
S ne zúzd szét oszlopaid vas-kocsiddal."
 
Nem hallgat rám s a tátott-szájú mélység
Felett elvágtat, acél viharát
Kirántva; már felnézni sem merek,
Mert ő az úr széles világ fölött.
 
De nézd az őrült szörnyet! csontjain
A bőr feszül s a nyögő szirtre hág:
Csenddé hervaszt mindent, lerongyolódik
Kezén a föld s elfagy a zsenge élet.
 
Sziklákon trónol, s hasztalan kiáltoz
A tengerész, szegény! kire vihar tör,
Míg elmosolyodik az ég s a bőgő
Szörnyet Hekla-hegyi odvába visszaűzi.
     
AZ IDŐ MÚLÁSA

     
KALENDÁRIUM
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
     
VIGYÁZZ RÁ

     
BALÁZS FECÓ

Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melletted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!

Homok a szélben, azt mondod, az vagyok
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.

Meder nélküli folyó leszek nélküled,
És meglehet, hogy sokszor tévedek,
És minden reggel máshol ér talán,
És senki nem fog emlékezni rám,
És nem tudom, hogy mi történhet még,
De ha nem lennék szabad, élni sem tudnék!

Homok a szélben, azt mondod, az vagyok.
Homok a szélben, lehet, hogy az vagyok.
Homok a szélben, tudom, hogy az vagyok.
Homok a szépben, megváltozni nem tudok.


 

     
ÁLOM

     
TORNAY ANDRÁS

Díszíts fel!

Akassz rám időt, mosolyt, érintést

Szeretnék végre ünnepelni

Ülj mellém szótlanul

Vigyázzunk egymásra

- én tudom, hogy nagyon törékeny vagyok!

 

     
ESS ESŐ, ESS

     
PAULO COELHO

 

Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségének. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.

 

     
VALAMI VÉGET ÉRT

     
POPPER PÉTER

A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni.

 

Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.

 

     
IRODALMI LINKEK
     
KEDVENC OLDALAIM
     
ONLINE KÖNYVESBOLT
     

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?